Kiket ne köszöntsenek a keresztények?
Félelem az igazságtól
A legtöbb vallási vezető tudatában van annak, hogy ha követőik valaha is megtudnák az igazságot, lerázhatnák a szolgaság igáját, amelyet rájuk erőltettek, következésképpen ezek a vezetők igyekeznek minden lehetséges eszközzel eltitkolni az igazságot. Fő módszerük az, hogy igyekeznek elszigetelni “áldozataikat” oly módon, hogy a lehető legtávolabb tartsák őket azoktól a korábbi híveiktől, akik már rájöttek a Szervezet csalásaira és képesek ezért arra, hogy leleplezzék azokat mások előtt is.
Itt mi az “Őrtorony” vallási szervezetére utalunk. Noha ennek vezetése teljesen tudatában van annak, hogy az általuk tanított hitnézetek és dogmák hamisak, ennek ellenére folytatják azok terjesztését és valójában terrorizálják és elszigetelik mindazon hívőiket, akik kétségbe vonják ezeket a bizonyítottan hamis hitnézeteket. Minthogy a “Szervezeten kívül levő” emberek általában nincsenek tudatában annak, hol van annak sebezhető Achilles-sarka, a Szervezet inkább azoktól tart, akik azért pártolnak el tőlük, mert rájöttek csalásaira és megismerték hazugságait, így képesek leleplezni őket és bemutatni a csalásokat leleplező bizonyítékokat másoknak.
Azon erőteljes törekvése kapcsán, hogy elkerülje ezt a leleplezést, az Őrtorony-szervezet megalkotta a Szentírás egy újabb félremagyarázatát azzal a céllal, hogy rávegye követőit arra, hogy ne érintkezzenek azokkal, akik elhagyták a Szervezetet, és akiket “hitehagyottaknak” bélyegeznek meg.
Ebben a tanulmányban fel fogjuk tárni, hogyan szedi rá az Őrtorony-szervezet saját tagjait, azzal a céllal, hogy meggyőzze őket, soha ne beszéljenek “kiközösítettekkel”, avagy más szóval azokkal, akik megszüntették tagsági viszonyukat.
Fentieket oly módon fogjuk megtenni, hogy megmutatjuk, hogyan forgatta ki a Szervezet János 2. levelének 10-11. verseit.
Ez a legfontosabb Biblia-idézet, amit annak alátámasztására használnak fel, hogy követőik ne beszéljenek a Szervezettől eltávozott “hitehagyottakkal”.
Mihelyst egy tanítvány rájön az itt elkövetett csalásra, további tájékoztatást tud kapni azoktól az emberektől, akik már elhagyták a szervezetet és további ismereteket szerezhet annak különböző egyéb trükkjeiről, anélkül, hogy attól kellene tartania, hogy ezzel bűnt követ el.
A Szent Biblia nyolcszoros félremagyarázása
János második levelének az a része, nevezetesen a 10.-11. versek, amit az Őrtorony kiforgatott, a következőket írja:
“Ha valaki hozzátok jön, és nem ezt a tanítást hozza magával, ne fogadjátok be őt házatokba, örömkívánással se köszöntsétek [„örömet kívánjatok” neki, szó szerint: “Örvendj” vagy “Üdvözlégy!”]. Mert aki ezt mondja neki: örömöt kívánok, az közösséget vállal annak gonosz tetteivel.” (Ld. Vida, Csia)
“Látjátok? (mondja az Őrtorony a híveinek) A Szent Biblia azt mondja, hogy amikor találkozol egy kiközösített egyháztaggal, egy hitehagyottal, aki nem vallja a szervezet által tanított dolgokat, még csak ne is köszöntsd, hát mennyivel inkább ne figyelj arra, amikor hitehagyott nézeteit részletezi. És ha valaki ezt teszi és beszél vele, akkor részese lesz ördögi munkálkodásának, ezért őt is ki kell közösítenünk.”
A figyelmes olvasó természetesen észre fogja venni, hogy ez a bibliai rész semmi olyat nem mond, amit az Őrtorony felhasználhatna azon célkitűzése érdekében, hogy elrejtse az igazságot.
Vizsgáljuk meg ezeket a bibliaverseket nagyon gondosan, hogy megérthessük a csalás lényegét.
- Ezek a versek sehol sem tartalmazzák a “kiközösített” szót.
János egyértelműen azt mondja: “Ha valaki hozzátok jön, és nem ezt a tanítást hozza magával”. Nem helyénvaló tehát ezeket a szavakat kizárólag az Őrtorony szervezet kiközösített tagjaira korlátozottan alkalmazni.
Ha az Őrtorony még szigorúbban akarná betartatni ezeket a szavakat, akkor tagjainak megtiltaná a beszélgetést mindenkivel, aki valami másban hisz, mint a szervezet tantételei.
Nyilvánvaló, hogy ez nem lenne előnyös, mivel az Őrtorony így nem tudná elküldeni követőit, hogy olyanok ajtóin kopogtassanak, akik számára ismeretlen ez a szervezet.
- Ezek a versek sehol sem említik “az Őrtorony tanítását”.
A 9. verssel összhangban, ez egyedül “Krisztus tanítására” vonatkozik.
Tekintettel arra, hogy a Krisztus tanítása mindig igaz és az igazság soha sem változik, ez nem vonatkozhat az Őrtorony folytonosan változó dogmáira. Ezen kívül, az összes vallás azt állítja, hogy az igazság birtokosa, így, az Őrtorony logikája alapján a vallások követői soha sem üdvözölhetnének hitetleneket az ajtajukban, de még az Őrtorony követőit sem, hiszen egyikük sem azt a változatlan tanítást viszi magával, amely a Krisztusé.
- A versek azt írják, “... Ha valaki hozzátok jön” és nem azt, hogy “... valaki, akivel véletlenül találkozol az utcán”.
Ebből következik, hogy az Őrtorony szervezetnek nincs igaza, amikor követőinek megparancsolja, hogy semmilyen körülmények között nem beszélhetnek a kiközösített tagjaikkal. Ez azt jelentené, hogy ez a személy - akit tilos köszönteniük - más, Krisztusétól eltérő tanításnak a hordozója.
- Senki sem ismerheti egy másik személy tanítását, amíg nem hallott tőle valamit.
Ez nyilvánvaló a 7. versben, amely az általunk vizsgált verseket megelőzi: “Mert sok csaló fellépett a világban, aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el. Az ilyen csaló és antikrisztus.” (Csia)
Ez tehát az a hamis tanítás, amit kerülnünk kell. Ez a vers nem foglalja magában bármely hamis tanítás hordozóit általában, hanem azokat határozza meg, “aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el”.
Ez az a tisztázás, amit egy kereszténynek először is kérnie kellene “bárkitől, aki hozzá jön” és ez alapján kell megítélnie, hogy üdvözölje-e az érkezőt, vagy ne is köszöntse. Az Őrtorony általánosítása azokról, “akik nem hisznek a dogmáikban” tehát teljes mértékben önkényes.
- A bibliavers nem azt mondja nekünk, hogy ne beszéljünk vele! Azt mondja nekünk, ne “terjesszük ki rá (szokásos) üdvözlésünket” (a görög szó, amit szokásos üdvözlésnek fordítanak valójában azt jelenti ‘Örvendjetek!’) [chairein] - a ford. Természetesen az Őrtorony betoldása a “még csak ... is” (köszöntsétek őt) szavakkal, azért, hogy ebbe bele lehessen foglalni a “ne is beszéljetek vele” értelmezést, nem létezik az eredeti szövegben. Ennélfogva ez a vers csak két dolgot tilt egyértelműen: a. nem szabad beengednünk őt az otthonunkba és b. nem szabad kiterjesztenünk rá az “Örvendjetek!” (vagy örvendek) üdvözlésformát!
- Itt nincs semmilyen bizonytalanság az üdvözlés fajtáját illetően. A szó meg van határozva, “Örvendjetek!”
Az ok, amiért ezt a fajta üdvözlést kerülni kell, az, hogy az Evangélium ellensége akkor örvendezik, amikor az Evangélium kárt szenved. Így, ha ezen a módon üdvözöljük őt, az olyan, mintha azt kívánnánk, minden olyan dolog történjen meg az illető személlyel, ami örömet okoz neki.
Azért, hogy e bibliavers előbbiekben említett, igazi jelentését eltávolítsa, az Őrtorony szervezet azt állítja, hogy egy “köszöntés” valami olyan, ami rideg és formális, ellentétben az “öleléssel”, ami jóval érzelemdúsabb. Ez az oka annak - az Őrtorony szerint - amiért valaki annyit sem mondhat, hogy “Hello”. Csakhogy épp nem erről van szó, mert a Szentírasban ez a két (görög) szó összefügg, amint az látható a Lukács 1. fejezet 28., 29., 40., 41. és 44. verseiben, ahol még egy egyszerű köszöntést átölelésnek is neveznek.
- A szövegrész nem részletezi, hogy paráznák, gyilkosok, tolvajok, stb., csak azokat említi, akik nem Krisztus tanításának hordozói. Ezért az Őrtorony ismét önkényes viselkedést mutat, amikor híveit kimondottan attól tiltja, hogy olyan személyekkel beszéljenek, akik bármely okból elhagyták a Szervezetet.
- LEGFONTOSABB: Ez a szövegrész nem bárkire utal, aki nem Krisztus tanításának hordozója; ezzel szemben egy meghatározott kategóriára utal - a hamis prófétákra.
Próféták és hamis próféták
Vizsgáljuk meg most ezt a kérdést részletesebben, kezdve ugyanazon Levél (János 2. levele) 7. versétől kezdődően: “Mert sok csaló fellépett a világban, aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el. Az ilyen csaló és antikrisztus.”
János apostol ezeket a szavakat már az első Levelében is leírta, egy kis eltéréssel:
“Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem Istentől van. Ez az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van.” (1János 4:1-3)
Ebben és az előző szövegrészben is megfigyelhetjük, hogy János apostol ugyanarról a kérdésről beszél: a hamis prófétákról. Az apostol számára az a jellegzetesség, amely megkülönböztet egy igaz prófétát a hamis prófétától az az, ha “elismeri, hogy Jézus Krisztus testben jött el”. A hamis prófétákra úgy utal, mint “megtévesztők”. “antikrisztusok” és “hamis próféták”. De kik voltak a próféták és kik a hamis próféták?
Az apostolok korszakában létezett a próféták rendje. Ezek az Egyház karizmatikus szolgái voltak, akiket az apostolok szenteltek fel, miután a Szent Szellem által ki lettek választva. Ők voltak az apostolok örökösei, akik gyülekezettől gyülekezetig utaztak, hatalommal felruházva. Felszentelhettek, kiszolgáltathatták az isteni Eucharisztiát, és közvetíteni tudták az apostolok instrukcióit. Amikor meglátogattak egy bizonyos gyülekezetet, azon terület keresztényei vendégül láthatták őket otthonaikban ameddig ott maradtak. Elutazásukig, mindazonáltal, teljes hatalommal bírtak az adott gyülekezet felett.
Könnyű megérteni, hogy János miért ellenezte oly hevesen a hamis prófétákat. Ezek az emberek különböző gyülekezeteknél tűntek fel, azt állítva magukról, hogy ők “próféták”, és ezért a gyülekezetek úgy köszönthették őket, mint a Szent Szellem és az Apostolok által felhatalmazott lelkipásztorokat. Ezért, amikor egy ilyen ember jött a gyülekezethez, azt állítva magától, hogy próféta, János apostol szavaival összhangban a helyi Keresztényeknek meg kellett győződniük arról, hogy az egyén “elismeri, hogy Jézus Krisztus testben jött el”.Ez egy megbízható kritérium volt, mert ezek a hamis próféták - akik gnosztikusok voltak - azzal a szándékkal mentek oda, hogy félrevezessék a gyülekezetet. A gnosztikusok nem vallották meg, hogy Jézus hústestben jött el (és fog eljönni). A keresztényeknek ezen a módon kellett érdeklődni annak érdekében, hogy megkülönböztethessék az igaz prófétákat a gnosztikus, hamis prófétáktól.
Az ilyen csalót, “aki hozzájuk jött”, ezért nem látták vendégül házaikban és nem köszöntötték az “Örvendjetek!” köszöntéssel sem.
Mivel ezek a versek az akkor élt emberek egy adott csoportjára vonatkoznak, teljesen helytelen a verseket mindenki másra vonatkoztatni napjainkban, kivéve, ha az adott személy, aki hozzánk jön azt állítva, hogy apostoli örökös vagy próféta, nem vallja meg “Jézus Krisztus (örök) hústestben történő eljövetelét”.
Kíváncsiak vagyunk, hogy az Őrtorony szervezet vándorló “püspökei” ténylegesen mit vallanak meg, amikor azt hirdetik, hogy Krisztus szellemként jön majd el és nem “hústestben”.
Fordította: Eve, Tikikus, Columba, JJ
Kapcsolódó cikkek:
Utolsó kommentek