Stephan van Helden szatírája
Évtizedekig vonzódtak Jehova tanúihoz azok, „akik Isten iránti odaadással kívánnak élni Krisztus Jézusban”. Pál azonban óva intette őket: „A gonosz emberek és szélhámosok pedig egyre messzebbre mennek majd a rosszaságban – félrevezetnek másokat, és maguk is félrevezettetnek.” (2Timóteusz 3: 12,13)
Ez egyértelműen ráillik Jehova tanúira, akik „komoly bibliakutatókból” ostoba őrtoronyhangsúlyozókká fejlődtek. A modern kommunikációs lehetőségek révén azonban sok JT megtudja az igazságot az Őrtorony társaságról, aminek következtében „megtisztítják, megfehérítik magukat és meg lesznek finomítva” azáltal, hogy elhagyják Jehova tanúit. „Egyetlen gonosz sem fogja (döntésüket) megérteni, de aki éleslátású lesz, az majd megérti.” (Dániel 12:10)
A fennmaradó „gonoszoknak”, vagyis Jehova tanúinak, nem tetszik, hogy a hitehagyottak szépen élnek, míg ők továbbra is házról házra ügetnek és mindig újabb és újabb „új világosságot” és hazugságot kell lenyelniük. Ezért írta Péter apostol a hitehagyottaknak: „Mivel nem futtok már velük ezen a pályán a kicsapongás ugyanazon posványába, össze vannak zavarodva, és folyton becsmérlően beszélnek rólatok.” (1 Péter 4:4)
Igen, Jehova tanúi „folyton becsmérlően” beszélnek a hitehagyottakról, mert ők „nem futnak már velük ezen a pályán a (szellemi) kicsapongás ugyanazon posványába”.
Forrás: http://www.svhelden.info/erbrechet/category/fragen-von-lesern/
Fordította: rea23
Utolsó kommentek