A felkentek
Amikor Jehova Tanúja voltam, volt valami, ami zavart. Mint a legtöbb tanú, én sem szorgalmaztam annyira, hogy tisztázzam a kérdést, és ugyan sok mindent hallottam, mégsem hittem, hogy igazak a hírek.
Különösebb problémát nem okozott elfogadni a két osztály, az égi felkentek és a maradék, létezését. De annak az elfogadása már ütközött némi akadályba, hogy létezik egy olyan felkent osztály is, amely tagjainak nincs beleszólása abba, hogy a tanúk miben higgyenek, mi jelenjen meg a folyóiratokban. És azt sem hittem el, hogy ezeknek a felkenteknek semmilyen feladatuk nincs.
Legelső gyanakvó gondolataim akkor bontakoztak ki erről a bizonyos „két-szintű” felkent osztályról, amikor megtudtam, hogy a Vezető Testület úgy vezet be alapvető szabályokat és hoz meg fontos döntéseket, hogy a felkentek maradékával ezt le sem egyezteti. Sokáig abban a tudatban éltem, hogy az évente megtartott megbeszéléseken az összes felkent elmondhatja a javaslatait, még akkor is, ha ezt esetleg csak telefonon keresztül teheti meg. Hamarosan azonban bizonyságot nyert, hogy tévedtem. Kiderült, hogy hacsak nem él a felkent a new yorki Béthelben a Vezető Testület tagjaként, akkor semmi beleszólása nincs a történésekbe.
Ismertem akkoriban egy felkent testvérnőt, akire mindenki felnézett. Épp ezért nehéz volt elfogadni azt, hogy semmi szerepe nincs a Testület életében, és hogy ő csak egy alázatos testvérnő. Úgy éreztem, hogy nagyon kiváltságos az a gyülekezet, ahova ő jár, hiszen egy olyan felkent mint ő, ott mondhatja el a gondolatait. Ezek után mekkora csalódás volt megtudni, hogy tulajdonképpen pont úgy bánnak vele, mint bármelyik másik testvérnővel és emiatt - amikor az emelvényen volt - sosem szólhatott közvetlenül a gyülekezet tagjaihoz.
Később történt, hogy egy ideig az aktuális Körzetfelvigyázónk is felkent volt. Valamiért azt hittem, hogy akkor neki biztosan van beleszólása abba, hogy milyen döntések születnek a fejünk felett. Hát most is csalódnom kellett, mert ő is csak egy hétköznapi testvér szerepét töltötte be. Egyszer fogta magát és elment a Béthelben tartózkodó Vezető Testület elé. Nahh, ez volt az egyetlen alkalom, hogy meghallgatták.
Aztán felmerült bennem, hogy a Béthelben lakó felkent testvérnők már csak elmondhatják a véleményüket. Most is tévedtem. Mivel nők, ezért teljesen mindegy, hogy felkentek vagy sem. Az meg teljesen egyértelmű, hogy esélyük sem lett volna bekerülni a Vezető Testületbe.
Ezek szerint a helyzet az, hogy nem is 2, hanem 3 felkent osztály létezik. Ott vannak mindenekelőtt a Vezető Testület férfi tagjai. Őket követik a felkent férfiak, majd végezetül az összes felkent testvérnő. Szerintem ez egy kicsit sok egy olyan vallásnál, amelyik azt állítja magáról, hogy a tagjai között semmilyen rangsor vagy szintbéli megkülönböztetés nem létezik. Még hogy nincs! Hogyne lenne és ráadásul pont a legfelső osztályban, a felkentek között.
Forrás: Lee Marsh
Fordította: Amarillo
„Vajon az összes felkent személy kapcsolatban áll egymással szerte a világon, és így valamilyen módon részt vesz az új szellemi igazságok kinyilatkoztatásában? Nem. … egy felkentekből álló, korlátozott számú csoportnak a felelőssége, hogy képviselje a rabszolga osztályt. Ők alkotják Jehova Tanúi Vezető Testületét.” – Őrtorony6/15/2009 p.24
Utolsó kommentek