Őrtorony 2011. július 15. tanulmányozási kiadás
Bementél Isten nyugalmába?
alcím - Ha egy szerettünk elhagyja Jehovát
A 12, 14, 15 és 17-es bekezdésekből:
Ám lehetnek olyan esetek, amikor komoly nehézséget jelent alkalmaznunk ezt az alapelvet. Tegyük fel például, hogy egy jó hírnévnek örvendő keresztény házaspár egyetlen fia elhagyja az igazságot. Mivel fontosabb neki a ’bűn ideig-óráig való élvezete’, minthogy jó kapcsolatban legyen Jehovával és az istenfélő szüleivel, a fiatalt kiközösítik.
Szívből együtt érzünk ezekkel a szülőkkel. Végtére is a fiuknak joga van dönteni, és ő úgy döntött, hogy inkább világi életet él, és nem ápol kapcsolatot a szüleivel és a hittársaival. Ráadásul a szülők nem szólhattak bele a dologba.
De vajon mit fognak tenni ezek a kedves szülők? Engedelmeskedni fognak Jehova egyértelmű útmutatásának? Vagy úgy érvelnek, hogy „szükséges családi ügy” címén rendszeresen kapcsolatot ápolhatnak a kiközösített fiukkal? Mielőtt döntést hoznak, fontos megvizsgálniuk, hogy Jehova mit érez a tetteikkel kapcsolatban.
Napjainkban Jehova nem pusztítja el azonnal azokat, akik megszegik a törvényét. Szeretetteljes módon lehetőséget ad a vétkezőknek, hogy megbánják a tettüket, és felhagyjanak azzal. De vajon hogyan érezné magát Jehova, ha a megbánást nem tanúsító személy szülei folyamatosan próbára tennék Őt azzal, hogy szükségtelenül kapcsolatot ápolnak a kiközösített gyermekükkel?
kapcsolódó cikk: "GYŰLÖLNÜNK KELL A HITEHAGYOTTAKAT!"
Utolsó kommentek