Stephen Bates válasza a Sajtóképviselő levelére
(köszönet K.I.-nek a fordításban nyújtott segítségért)
(angolul)



Kedves Gilles Úr,

kézhez kaptam levelét, melyet közzétételre nyújtott be két héttel az én eredeti cikkem Guardianban történt megjelenése után.

Nagyon hálás lennék, ha megengedné nekem hogy továbbadjam azt Jehova Tanúi ezreinek, akik kapcsolatba léptek velem, mióta a cikk megjelent, mert ha nem volt semmi titkos az önök társulásában a skarlát színű vadállattal, meglepő számomra, hogy oly sok követőjük nem tud róla, tekintve az ENSZ-nek a WTBTS általi gyakori elátkozását kiadványaikban.

Ez lehet a magyarázat a tanúk érzésére, hogy elárulták őket és és a képmutatás érzésére az egész ügyben. Ha ez nem volt titkos, és csak a könyvtárbelépő birtoklására irányult, miért nem mondták el nekem, amikor több nappal a cikk megjelenése előtt beszéltem önökkel? Bizonyára tudja majd, vagy könnyen kitalálja - a legtöbb sajtóképviselő képes erre.

És miért csak két nappal a cikk megjelenése után döntött a WTBTS a kilépésről, amikor is a Társulat "értesült a helyzetről", ami pedig egyáltalán nem volt titkos. Bármilyen szervezetnek, amely társul egy másikkal, bizonyára tudnia kell, hogy el kell fogadja annak alapelveit; szóval az, hogy úgy tesznek, mintha az ENSZ alapokmány céljainak elfogadása váratlan [követelményként] zúdult volna a nyakukba, legjobb esetben sem túl eredeti.

Amennyire én meg tudom mondani az önök levele alapján, a tényeket tekintve nincs az én beszámolómban pontatlanság, mert önök nem mutattak rá egyetlen hibára sem, aminek az esetében nem volt önöknek lehetősége megmagyarázni azt nekem, amikor beszéltünk. Nem hiszem, hogy a levél nyilvánosságra lesz hozva. De akkor mit tudnék én - Én csak egy kis madár-eleség vagyok az önök démonológiájában!

A legjobbakat kívánva

Stephen Bates