EXJT BLOG

Mindenkinek Jehova Tanúiról

HTML doboz

Leírás

Minden éremnek két oldala van... Jehova Tanúi szervezetének is. Mi ennek a vallási közösségnek a kevésbé ismert oldalával foglalkozunk, hogy lehetőleg minél több embernek segítsünk egy objektív nézőpont kialakításában. Ha Jehova Tanúja vagy, ne félj, hiszen rengeteg Tanú olvassa még rajtad kívül az oldalt! Például vének, kisegítőszolgák, bételesek és persze a legtöbben, akik átlagos Tanúk. A névtelenségnek köszönhetően itt szabadon kérdezhetsz, cáfolhatsz és hozzászólhatsz, de szépen kérünk, előtte olvasd el a témakörrel foglalkozó régebbi cikkeket és kommenteket! Soha ne feledd:

"Nemcsak azt kell megvizsgálnunk, amit személy szerint mi hiszünk, hanem azt is, amit az a vallásszervezet tanít, amellyel kapcsolatban vagyunk. Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól." -
Az igazság, mely örök élethez vezet, (WTBTS, 1968) 2. fejezet 5. bek.

Flying-brain 2.jpg

Jehova Tanúi történelme:

Raymond Franz a vezetőtestület egykori tagjának könyve:

crisis-conscience-ray-franz_hun.png

Don Cameron Egy elgondolás rabjai:

don-cameron-elgondolas-rabjai-coaccover.jpg

Utolsó kommentek

  • ORION: ÜDV-- Az "elsőszülött minden teremtmény közül"----- A teremtményetek nem jehova tanuiért jött!!! Nem hiszitek??? Figye... (2024.03.05. 17:44) Kolosszé 1:15
  • Egy_nick: @Atyek: Akkor szerinted ezek az erőszakos besorozásról szóló hírek is hoax? Egyáltalán van orosz-ukrán háború? Vagy cs... (2024.02.17. 09:11) János 14:19
  • Atyek: @Egy_nick: Lehet, hogy a Vezető Testület nem nézi az M1-et, és nem olvassa az Origo-t? (2024.02.14. 15:37) János 14:19
  • Egy_nick: VOLNA EGY KÉRDÉSEM: A médiákból tudjuk, hogy Ukrajnában milyen erőszakosan toborozzák a lakóságot a háborúba. Most le... (2024.02.12. 08:43) János 14:19
  • orvosirnok: RENDKÍVÜLI HÍR | Kiemelkedő adatok a 2023-as szolgálati évből 2023. november 15-én a vezetőtestület szolgálati bizotts... (2023.11.20. 19:08) Szellemi breaking news: Mostantól minden más lesz
  • ORION: --"Íme, közeledik a felhőkkel, és látni fogja minden szem, még azoké is, akik átszúrták.--Eljön ez is !!! DE még ez el... (2023.11.15. 10:29) János 14:19
  • Egy_nick: Ezek után még mondja valaki, hogy a 2020-as dátum nem világtörténelmi jelentőségű! Legalább annyira világtörténelmi, m... (2023.11.08. 17:40) Szellemi breaking news: Mostantól minden más lesz
  • Bereai: Dől a "Torony"! "És hallottam, hogy egy másik hang ezt mondja az égből: „Menjetek ki belőle, népem, ha nem akartok r... (2023.10.21. 22:20) Szellemi breaking news: Mostantól minden más lesz
  • Bereai: @Egy_nick: Minden szavad telitalálat atyámfia! Nekem 40 évi aktív hitélet után jött el az ébredés az oltások erőltet... (2023.10.21. 22:13) Carl Olof Jonsson: A „vadállat” és „Nagy Babilon”
  • Seres: És még egy kis csökkenés: (népszámlálási adatok) Jehova tanúi: 2001: 21.688 fő 2011: 31.727 fő 2022: 22.249 fő kontra... (2023.10.20. 20:07) Szellemi breaking news: Mostantól minden más lesz
  • Utolsó 20

Ide küldd:

writing_01.png

columba [kukac] freemail [pont] hu

k [pont] johnny [pont] joker [kukac] gmail [pont] com

Ha szeretnéd megosztani - névtelenül is -, a kérdésed, történeted, tapasztalatod, véleményed, cikked, tanulmányod vagy javaslatod, akkor bátran írd meg a fenti címre, vagy írd meg közvetlenül az oldalon (regisztráció nélkül is!!!), itt:

>> GYORSBEKÜLDŐ <<

Mindenféle

Gyakran használt bibliaversek

2Mó 33:20 | Zs 146:4 | Pl 4:18 | Pl 8:22 | Pr 3:19Pr 9:5 | Ézs 44:24 | Ez 18:4 | Dá 7:13, 14 | Mt 5:5 | Mt 6:7 | Mt 11:11 | Mt 24:14 | Mt 24:36 | Mt 24:45-47 | Mk 13:32 | Lk 16:19-31Lk 23:43 | Jn 1:1 | Jn 1:18 | Jn 2:19-21 | Jn 4:34 | Jn 6:68, 69 | Jn 10:16 | Jn 10:17, 18Jn 14:19Jn 14:28 | Jn 17:3 | Jn 17:11 | Jn 20:17 | Csel 2:34 | Csel 8:30-31 | Csel 15:20.29 | Róma 6:7 | 1Kor 8:61Kor 11:27 | 1Kor 15:50Kol 1:15Kol 1:16 | Héb 1:8 | Jel 3:14

BLOG FÓRUM

CHAT a jelenlévőkkel

"Ha meg akarod tudni, hogy ki uralkodik fölötted, elég kideríteni, hogy kit nem szabad bírálnod." - Voltaire

„Nekem pedig egészen mellékes, hogy ti vagy egy emberi ítélőszék megvizsgál-e engem. Sőt, magam sem vizsgálom magamat. Mert semmiről sem tudok, ami ellenem szólna. De ez még nem bizonyít igazságosnak, ugyanis Jehova az, aki vizsgál engem.” (1Korintusz 4:3, 4)

"Ha a szervezeten kívül vagy, meghalsz. Ha a szervezeten belül vagy akkor pedig nagyon kell igyekezned, hogy ne halj meg." - Resign

"A legfájóbb kín örömet színlelni." - Márai Sándor

"Nem oldhatjuk meg a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel teremtettük őket." - Albert Einstein

"Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek." - Jókai Mór

"A tudatlanságod legmagasabb foka az, amikor elutasítasz valamit, amiről nem tudsz semmit." - Wayne Dyer

TIPP: A böngésződ típusától függően a Ctrl gombot nyomva tartva a + és - gombokkal nagyíthatod és kicsinyítheted az oldalt, a jobb olvashatóság érdekében.

TIPP: Kérdésekkel taníts, ne kijelentésekkel! Érvelésedben használd a Bibliát és a Tanúk kiadványait is! Vitáidban ne kövess el érvelési hibákat!

TIPP: Ha nem vagy inkognitóban, kérünk oszd meg a cikkeinket a közösségi oldalakon! (Facebook, Twitter, Google+, stb.)

 

Hogyan adományozzak nektek?

Megtekintések száma

Látogatók: 

free counters


Kedves olvasónk, Te mi vagy?

látogató számláló

Indafotó képek

Személyes interjúk egykori Jehova Tanúival - harmadik rész

2018.01.19. 20:00 | Columba | 26 komment

Néhány olyan személy történetét szeretném megmutatni, akikkel személyesen is volt szerencsém találkozni. Bár elmondható, hogy nincs két teljesen egyforma eset, ez a bepillantás a "hitehagyottak" világába nagyban árnyalhatja a róluk festett képet.
(1Teszalonika 5:21)

Név: Sefatias (Kovács István),
19 évig voltam tanú,
6 éve kiközösítettek

Milyen gyerek volt a "Kis Kokó" és hogy kerültél kapcsolatba a tanúkkal?

Én kisgyerekkorom óta hittem istenben. Nem is emlékszem olyanra, hogy kérdés lett volna számomra Isten létezése. Már sokat gondolkoztam azon, hogy mi értelme az életnek, és már akkor úgy gondoltam, hogy a halál nem valami jó dolog. Sokat imádkoztam istenhez 8-10 éves koromban, hogy oldja meg, hogy ne kelljen senkinek meghalni. Úgy éreztem, hogy az élet akkor lenne igazán boldog, ha soha nem kellene senkinek meghalni. Ezek a gondolatok elég mélyen benne voltak az akkori jellememben. Aztán mikor bekopogtak Jehova Tanúi, és az örök életről beszéltek, amit Isten akar adni, akkor az elevenembe vágtak. Erre még rájött több, amúgy szintén régóta bennem élő dolog, és így nagyon szimpatikus lett a tanúk tanítása.

Mit láttál másképp, miután bentről tapasztaltad meg a közösséget? A beállított kép, és a megélt tapasztalatok közti különbség menyi idő után és miben jelentkezett?

Hát nem kellett sok idő a csalódáshoz. Hamar megtapasztaltam, hogy a keresztényi jellemvonások nem feltétlenül velejárói a kereszténységnek. Hamar rájöttem, hogy a vének nem csupán szellemi vezetők, hanem urak, akiknek a parancsait teljesíteni kell. Aztán szép lassan kirajzolódott, hogy az, amiért a közösség tagja akartam lenni, nem megvalósítható. Ma már látom, hogy ideális keresztény közösség létrehozása lehetetlen. nincs rá mód. Hogy ennek mi az oka, az megérne egy misét(vagy egy bejegyzést) Szerintem kb másfél évre volt szükségem, hogy rájöjjek arra, hogy itt nem úgy mennek a dolgok, mint képzeltem.

Ezt akkor is megfogalmaztad magadban, vagy csak utólag visszatekintve látható? Mi tartott ott a következő 17 évben?

Hát, ha néha ki is nyílt a szemem, hamar jött valami magyarázat, ami újra betompította az agyam. Ebben annak is szerepe volt, hogy viszonylag korán elköltöztem egy szomszéd városba, ahol néhány barátommal, és helyi testvérrel alkottunk egy kis csoportot. Így a gyülekezeti élettől, és annak negatívumaitól elszakadtunk. A helyi körülményeket meg magunk formáltuk olyanná, amilyenné szerettük volna. A vének ugyan többször kifejezték nem tetszésüket, amiért különutasok voltunk, de mivel sok terhet levettünk a vállukról, így nem igazán szóltak bele. Ennek köszönhetően évekkel el tudtuk tolni, hogy a kialakuló kis gyülekezetünkben felmerüljenek az akkor már más gyülekezeteket súlyosan megfertőző problémák. A mi gyülekezetünk egy idilli kis sziget volt a többi között. Tehát a problémák, amelyek más gyülekezetekben már komoly gondokat okoztak, minket csak sok évvel később értek el. Így nekem sem okozott különösebb problémát abban a 10-15 évben örömmel szolgálni a közösséget. Bár 2007 környékén már éreztem a szelét annak, hogy gondok lesznek.

A szelek viharokat hoztak?

Nem is kicsiket. Ez vezetett végül oda, hogy feladtam mindent, ami addig fontos volt nekem

Számítottál készültél rá, hogy egyszer elérkezik ez a pillanat?

Hát ez érdekes. Az igazság az, hogy már nem sokkal keresztelkedésem után, amikor először észleltem az elmélet és a gyakorlat között a különbséget, már felmerült bennem, hogy ebből gond lesz. Már akkor tudtam, hogy lesz később problémám a jellemem miatt, és  ki fognak közösíteni, vagy el fogok különülni.

Aktív vénként, a szervezeti útmutatások és a jó lelkiismeret közti egyensúly megtartása, vezetett konfliktusokhoz véntársakkal, körzetfelvigyázokkal?

Alapvetően egyetértettem a szervezeti útmutatásokkal. Tehát ezek miatt nem voltak komoly konfliktusaim. Főleg, mivel elég jól ismertem őket, és így, ha valaki ellenkezett velem, akkor elég volt az orra alá dörgölni az aktuális levelet, vagy az ügyeljetek könyvet. Ilyenkor általában még a körzetfelvigyázó is behúzta a féket. Nagyon ritkán volt olyan, hogy egy szervezeti utasítással nem értettem egyet. De ilyenkor sem volt konfliktus, mert a gyülekezetemben a vének nem voltak olvasottak, így nem is igazán ismerték a szabályokat. Egy esetre emlékszem, mikor egy család érdekében a saját szempontjaim alapján csavartam a szabályokat, kijátszva az egyiket a másik ellen, rájátszva arra, hogy a többi vénnek fogalma sincs, mit kell csinálni, és így mindenki nyugodt lelkiismerettel hagyott figyelmen kívül egy amúgy bírói bizottságot igénylő esetet. Csak én tudtam, hogy ott súlyos bűnről van szó, és, hogy milyen kezelést igényel, és így a vének, és az ügy szereplői is békében élték tovább az életüket. Ez olyan eset volt, ahol sok ember életét tettem ezzel könnyebbé, és mentesítettem őket komoly következményektől úgy, hogy erről nekik fogalmuk sem volt. Akkor a lelkiismeretem azt diktálta, hogy a szeretet, a béke, az emberek és a gyülekezet nyugalma érdekében meg kell tennem ezt a lépést. És bár így egy súlyos bűn nem lett szabályszerűen kezelve, nekem nem volt emiatt lelkiismeret furdalásom.

Ha azoknak, akik ismertek téged, tippelni kellett volna, ki fogja hamarosan elhagyni a szervezetet, nem valószínű, hogy a top 100-ban bent lettél volna! Általános meglepetésként ez mégis megtörtént. Mi vezetett ehhez?

Nehéz erre pontos választ adni. Ha ma visszagondolok arra az időszakra, akkor zavartság, tanácstalanság, ellentmondások, depresszió az, amire emlékszek. Egyszerre voltak tudatos, és tudattalan lépések. Még ma is nehezen határozom meg, hogy pontosan mi miért történt akkor. Nehéz meghatároznom azt a pontot is, amikor az egész folyamat megkezdődött. De az egyértelmű, hogy a véni tisztségből történő leváltásom fontos állomás volt a szervezet elhagyásához vezető úton. Az a bánásmód, amivel engem és az ügyemet kezeltek egyértelmű jel volt számomra, ahhoz, hogy megértsem: itt Isten semmibe nem szól bele. Bár ezt addig is tudtam, konkrétan még magamban sem mondtam ki. Ennek pontos megfogalmazása önmagam számára nagyon fontos volt ahhoz, hogy tudat alatt érezzem, hogy az örökkévalóság szempontjából nem lehet negatív következménye annak, ha valaki a szervezet elvárásaival ellentétesen cselekszik. De annak meghatározása, hogy milyen gondolatok tették lehetővé számomra, hogy elhagyjam a szervezetet nehezen megfogalmazható. Jó lenne azt mondani, hogy voltam olyan okos, bátor és őszinte, hogy felismertem azt, hogy Jehova Tanúi nem az igaz vallás, vagy, hogy felismertem bizonyos tanítások hamisságát, tévedését, de semmi ilyen nem volt. Én teli ellentmondásokkal, sodródtam tudatosan a szervezet elhagyása felé. Határozott és egyben bizonytalan lépésekkel haladtam, miközben fogalmam sem volt, hogy mi vár rám, ha elhagyom az egyedüli megmentő szervezetet. Azért hagytam el az egyházat, mert élni akartam, miközben úgy tudtam, hogy a szervezet elhagyása halálos következményekkel jár.

Lehet részleteket tudni arról mi történt pontosan?

A blogomon részletesen leírtam a sztorit. "A saját utam 2. rész"

A bejegyzés szerint távozásod elsődleges okai a gyümölcsök voltak. Hogy terelődött a fára a figyelem?

Amikor az egyház elhagyása mellett döntöttem, akkor abban az elsődleges indok az volt, hogy képtelen voltam már abban a közegben élni, amelyet, egy cseppet sem tartottam keresztényinek. De ekkor én még nem kérdőjeleztem meg az egyház státuszát. Úgy gondoltam, hogy Jehova ezt az egyházat használja fel, csak valamilyen számomra ismeretlen okból, homokszem került a gépezetbe. A kiközösítésem után még több mint egy évnek el kellett telni, hogy elkezdjem megfogalmazni és bevallani magamnak, hogy Istennek ehhez a közösséghez semmi köze. Azok, akik végig kísérték az ámokfutásomat ezen a blogon, azok emlékezhetnek rá, hogy hosszú hónapokig viaskodtam a tanúkért, és védtem az egyházat. Már rég megvolt a saját blogom, mikor még nem váltam a szó tanús értelmében hitehagyottá. Az olvasmányaim, és a saját írásaim döbbentettek rá, hogy a "fa" ugyanolyan rohadt, mint a gyümölcsei. Elég nehéz időszak volt ez is.

Ez ott és akkor megnyugtató vagy inkább felkavaró volt?

:) Először felkavaró. Kegyetlenül felkavaró. Aztán pedig megnyugtató. Rendkívül megnyugtató!

Érdekelne melyik téma átrágása után éreztél úgy először, hogy a tanúk hitelessége összedőlt? Gondolom sokszor óva intetted a testvéreket a "hitehagyott" irodalmaktól! Mikor rádöbbentél, hogy ez egészen más tartalommal bír, mint ahogy a társulat beállította, éreztél felelősséget azon testvérek iránt, akiket védeni próbáltál az érem másik oldalától? Egyáltalán mihez tudtál kezdeni az új információkkal?

Már nem emlékszem a nagy felismerésre. Abban sem vagyok biztos, hogy volt ilyen. Inkább egy folyamatként emlékszek vissza rá, ami párhuzamos volt azzal, hogy őszinte vagyok magamhoz. És ez a folyamat most is tart. Én vénként egyébként semmit sem tudtam a hitehagyásról. Szinte nem is hallottam róla, hogy van ilyen. És a gyülekezetünkben sem merült fel ebből probléma. Amikor közel egy évvel a kiközösítésem után rábukkantam erre a blogra, nem is igazán értettem, hogy mi folyik itt.

Megrázó volt, hogy saját magad voltál az első hitehagyott, akivel találkoztál? :)

Elég jóban vagyok magammal. Sosem megrázó az önmagammal való találkozás :)

A blogodon lényegében jól nyomon követhető gondolkodásod formálódása, aminek további lehetőségét most is nyitva tartod.
Összefoglalnád hol tart pillanatnyilag a teológiai világlátásod?

Hát nem tudom, hogy képes vagyok-e erre normálisan és érthetően válaszolni. A teológiai látásmódom bonyolult és tele van ellentmondásokkal, és emiatt elég egyszerű kezelni, de nehéz elmagyarázni. Egyértelműen keresztény beütésű teista vagyok, aki a dogmákat, keresztény tanításokat csak jó szórakozásnak tekinti, ami izgalmas elfoglaltságot ad. Semmiképpen nem tekintem a dogmákat emberek fölötti tényezőnek. Nem gondolom, hogy egy ember megítélése attól függ, hogy hisz-e a háromságban, vagy várja-e Krisztus második eljövetelét. Az ember megítélése attól függ, hogy miképpen bánik a felebarátaival. Aztán itt vége is.  A teológiában pedig úgy foglalkozok a témákkal, hogy nem foglalok állást a vélemények mellett. Én például egy háromsághívőáriánus vagyok, egy materialista idealista, agnosztikus és deista vagyok. tökéletesen megférnek a fejemben az egymásnak ellentmondó nézetek, de ezek nem okoznak problémát, inkább szintetizálnak. Elsősorban ember vagyok, és csak sokadsorban keresztény.

Mint "elsősorban ember" milyen lehetőségeid vannak a keresztény beütésnek megfelelő megnyilvánulásokra?

A lehetőségeket nem kell keresni. Sajnos olyan világban élünk, ahol a szegénység, az elkeseredettség, és más problémák könnyen előfordulnak. Hamar megtalálom a módját, hogy miként lehet könnyíteni valakinek a nehéz sorsán. A baj, hogy ez általában csak rövid életű megoldás.

Érezhetően bátran nyúlsz tabu témákhoz. Sokaknak ilyen a bibliakritika is. A te gondolkodásod fejlesztette/alakította ez a témakőr?

Természetesen. Rájöttem, hogy nem lehet olyan konkrétan kijelenteni valamit, mint ahogy azt én gondoltam. Rájöttem, hogy azok, amiket én bizonyítéknak hittem valójában csak félinformációk, következtetések. És hogy attól, hogy valami logikusnak tűnik, még nem biztos, hogy igaz is. Minden témáról vannak vélemények, melyek egy sajátos oldalról megközelítve egymásnak ellentmondva is megállják a helyüket. A bibliakritika nem negatív tudományág. Sőt! A biblia kritika komoly erőfeszítést tesz azért, hogy bizonyos kérdéses bibliai részek elfogadható magyarázatot kapjanak, és ne csak a tudatlansággal párosuló vakhit legyen magyarázat rá, ami szégyent hoz a kereszténységre.

Mondanál egy példát?

Ez nehéz. Szerintem csak úgy tudnék példát mondani, ha belemennék egy témába, de az szétfeszítené ennek az interjúnak a kereteit. Inkább itt van erről egy posztom: "Tényleg ördögi dolog a bibliakritika?"

Mit tekintesz bizonyítottnak?

Bizonyítottnak azt tekintem, ha valami cáfolhatatlan. Például azt, hogy az ember nem képes segédeszközök nélkül víz alatti életre. Vagy ha nem veszel levegőt, meghalsz. Vagy, hogy az ember emlős. Tehát bizonyítottnak csak a tapasztalt, kézzelfogható dolgokat tekintem. Amik ellenőrizhetőek. Rengeteg dolog van az életben, amit épeszű ember nem kérdőjelez meg. A teológiában nagyon kevés az olyan állítások száma, ami bizonyított és cáfolhatatlan. És ezt általában figyelmen kívül hagyják. Illetve inkább úgy fogalmazok, hogy vannak biztos állítások, de azokra nem építenek. Jó példa erre az éppen ezen a blogon folyó vita a zsidókhoz írt levél szerzőségéről. Már a második században nem tudták pontosan megmondani, hogy ki az írója. Ám bizonyos érdekköröknek az volt a célja, hogy Pált nevezzék meg íróként. És a köztudatban ez terjedt el általánosként. Vannak érvek, következtetések Pál szerzősége mellett, de bizonyíték egy sem. Ennek ellenére mégis állíthatunk biztosat a zsidókhoz írt levélről, olyat, amit nem lehet megcáfolni. Méghozzá azt, hogy: Nem tudjuk ki írta. Ám az ilyen válaszok nem felelnek meg a kereszténység bizonyos köreinek, mert úgy érzik, hogy ha elfogadják azt, hogy nem tudjuk ki írta, akkor ezzel aláássuk a Biblia ihletettségébe vetett hitet. Ezért inkább bizonyítékoknak nem nevezhető következtetésekre építve kijelentenek egy dogmát, amire azután más tanításokat építenek. Ezek a tanítások pedig így nem létező bizonyítékra épülve befolyásolják a hívőt. Ezt nevezném Jézus szavaival fövenyre épített háznak. A hívő valójában olyan dologban hisz, ami nem létezik. Sok ilyen van. Ezzel szemben, ha valaki elfogadja azt a tényt, hogy nem tudjuk ki írta ezt a levelet, akkor az ebből levont következtetései a valóságra épülnek.És a további következtetései alapjául egy bizonyított tény szolgál, míg a páli szerzőségben bízónak egy bizonyítatlan állítás.

Meglátásod szerint a hitnek ilyen konkrét bizonyítékokra van szüksége, vagy lehet következtetésre, közvetett bizonyítékra is építeni?

Hát be kell ismerni, hogy a transzcendenssel kapcsolatban nem lehet bizonyítékokra várni. Ám az előző válaszomban mutatott példa mutatja, hogy nem lehetetlen. Csupán alázatosabban és őszintébben kell vizsgálnunk a kérdéseket. Tehát, ha az ember nem fogadja el bizonyított tényként a hamis következtetéseket, akkor leszűkül a tények száma, és a hívő véleménye közelebb lesz a valósághoz.  És én ezt tartom megfelelő lépésnek. A hitem minél közelebb legyen a valósághoz. De a következtetések, közvetett bizonyítékok ugyanúgy fontos szerepet játszanak a hívő ember életében. Nélkülük nem lehet tovább haladni, fejlődni. De nagyon nem mindegy, hogy ezeket minek tekintjük. A kereszténység legnagyobb hibája és emberéletekbe kerülő bűne, hogy szubjektív következtetéseket, teológusok által bemutatott közvetett bizonyítékokat fogadtak el szilárd alapnak, figyelmen kívül hagyva a jogos ellenvetéseket, kötelezővé téve a híveknek azok átgondolatlan elfogadását, és kirekesztve azokat, akik nem értettek egyet. A szubjektív emberi véleményt annak kell tekinteni ami: szubjektív véleménynek. Nem lehet azt állítani, hogy egy következtetés csak igaz lehet. Amikor valaki azt mondja, hogy bizonyos dolgokból következtet valamire, akkor óriási hiba lenne azt hinni, hogy a következtetése tévedhetetlen. Még akkor is, ha logikus. Mert a logika nem jelenti azt, hogy biztos. Amíg valamire nincs konkrét bizonyíték, addig emberek elleni bűn gőgösen hirdetni valamit igazságként. Mi ennek a blognak az olvasói már tudjuk mivel jár ez, de hajlamosak lehetünk megfeledkezni róla. Sajnos sok vita van itt abból, hogy az egyház bizonyítékok nélküli dogmáit elhagyó testvérünk, beleesik egy másik bizonyítatlan eszme csapdájába és hirdeti azt igazságként. Persze ez nem új dolog. Így megy ez közel kétezer éve. Ezért is van a kereszténység ebben a végtelennek tűnő örvényben, amiből nem tud kikecmeregni. Újra meg újra belegabalyodik ugyanazokba a problémákba. És ugyanazokkal a már többször kudarcot vallott megoldásokkal próbál kikecmeregni belőle sikertelenül.

A volt gyülekezetedben úgy tartanak számon, mint "veszélyes aktív hitehagyott"!
Tudsz valami biztatót mondani a gyülekezetért aggódó, álmatlan éjszakáktól szenvedő, egykori véntársaidnak?

Hát nem tudom mennyi álmatlan éjszakát okoztam nekik. Az egyik vén, akit azóta már leváltottak, valóban sokat szenvedett miattam. Érezte, hogy súlyos hibát követett el ellenem. Ő bocsánatot is kért. Bár ennél, nem mert tovább menni. Nem állt ki a véleménye mellett, inkább a homokba dugta a fejét. Megijedt attól, hogy ha kimondja a véleményét, akkor ezzel a saját szervezet isteni vezetésébe vetett hitét cáfolja meg. A másik, akit szintén leváltottak azóta, ráadásul miattam, azóta is konokul kitart amellett, hogy én egy gonosz ember vagyok, akinek az eltávolítása mindent megért. Még az ő hazugságait, tévedéseit, embertelen bánásmódját is. Mindkettőjüknek komoly magánéleti gondjaik vannak, amelyek elsősorban az egyház rossz működésére vezethetők vissza. Nekik azt üzenem, hogy egyszer szívesen beszélgetnék velük. És akár még segítenék is. Annak pedig, aki a főkolompos volt a leváltásomban, aki hazugságot hazugságra halmozva őrizte meg a véni tisztségét, azt üzenem, hogy egyszer mindenki szembetalálja magát önmagával. Szeretnék tanúja lenni annak, amikor ő is.

Érzel késztetést a tanúk meggyőzésére arról, hogy tévúton járnak?

Egyáltalán nem. Valakinek megingatni a hitét nagyon nagy felelősség. És én nem kívánok ekkora felelősséget a nyakamba venni. Bárkinek szívesen segítek, aki hozzám fordul, de én magam nem kezdeményezem.

Szenvedtél el valláskárosultságot a tanúk között, és ha igen, mi segített kigyógyulni belőle?

Hogyne. Évekig szenvedtem valláskárosultságból eredő depresszióban, és más lelki eredetű betegségekben. A sztrókom után mondta az orvosom, hogy tegyem helyre az életemet, mert a szervezetem nem bírja feldolgozni a problémáimat. Azt mondta, hogy ha nem változtatok, akár meg is halhatok. Ekkor döbbentem rá (illetve fogalmaztam meg magamnak), hogy minden problémám abból eredt, hogy nem a saját vágyaim hajtják az életemet, hanem a másoknak való megfelelési kényszer, vallásos szabályok betartása. Akkor döntöttem úgy, hogy ezentúl nem érdekel kinek mi a véleménye rólam, úgy élek, ahogy akarok, azt teszem, amit szeretnék és még önmagamhoz is megpróbálok őszinte lenni. Annyiszor hazudtam magamnak, és olyan könnyen elhittem! Onnantól kezdtem bátran kimondani a véleményemet, megkérdőjelezni megkérdőjelezhető tanításokat, és viselkedni, öltözködni úgy, ahogyan azt én valójában szeretném. Akkor kezdtem el tetováltatni, és újra teleaggattam magam ékszerekkel, mint mielőtt tanú lettem. És onnantól merek tabu témákat feszegetni. Időm nagy részét az olvasáson kívül a basszusgitározás tölti ki, és a munkámon, a családomon és a basszusgitározáson kívül semmit sem veszek komolyan. Valójában még ezeket se :)  Most elmondhatom, hogy olyan életem van, amiről korábban nem is gondoltam volna, hogy van ilyen.

A  vallási "függőségek" elengedését az idő is hozta volna magával, vagy mindenképp kell egy trauma és erős tudatosság?

Az én esetemben kellett a trauma. Én nem voltam olyan okos, bátor, és önálló, hogy magamtól elhagyjam az "igaz" vallást. De biztos vagyok abban, hogy valakinek ez megy trauma nélkül is.

Bár máshonnan közelíted meg az életet, hétköznapjaidban mégis folyton tetten érhetők a Krisztusi alapelvek. Van ebben valamilyen tudatosság?

Nem nagyon. Az életem egyre kevésbé tudatos, vagy tervezett. Amit csinálok, azt azért teszem, mert szeretem csinálni, zsigerből jön.

Elvesztegetett időnek erőfeszítésnek érzed a tanúként élt életed?

Hát ezt nehéz megmondani. Közel 20 évet nyomtam le. De eközben sokat tanultam, illetve a kikerülés is olyan tapasztalat volt, ami különleges tudást, képességeket adott. Ha kapok még az élettől 40-50 évet, akkor talán kompenzálni tudom. De összességében nem tartom elvesztegetett időnek. Nem vagyok hátrébb azokhoz képest, akiknek ez kimaradt. De azért nem bántam volna, ha csak 10 év lett volna.

Abban a nagykönyvben amit "odafent" vezetnek, milyen bejegyzésre számítasz a "lenyomott 20 évvel" kapcsolatban?

Szerintem pozitívra. :) Úgy gondolom, hogy az emberekért végzett szolgálatom nem hagy kivetni valót maga után. Igyekeztem sok jót tenni másokért. És bár csináltam néhány hülyeséget, összességében pozitívnak érzem a mérlegemet.

Ha valaki tanúként eljut oda, hogy már nem tud azonosulni a társulat hitnézeteivel, mit tartasz a legkevésbé rossz megoldásnak?

Úgy kell elhagyni az egyházat, hogy az ember méltósága megmaradjon. Győztesként kell lelépni és nem vesztesként. Ehhez persze arra van szükség, hogy az ember már nagyjából tisztában legyen a társulat tévedéseivel. Úgy látom, hogy a mai vallásosság egyik legfontosabb célja az emberi egyéniség sárba tiprása. Olyan gyakorlatokat alkalmaznak, amely méltóságában sérti az egyént. Ezt nem szabad engedni. Az ember önbecsülése maradjon meg. Sajnos ez nekem nem sikerült, és felesleges megaláztatásokon mentem át a leváltásomtól a kiközösítésemig, ami miatt teljesen tönkrement az egészségem, és majdnem meghaltam. Ezt mindenki kerülje el, aki tudja, és emelt fővel hagyja ott az egyházat.

Nem kevés kritikát fogalmaztál meg egyházakkal, és általánosságban a kereszténységgel kapcsolatban. Mi az, ami köré érdemesnek látsz közösséget építeni?

Talán a Máté 7:12 ilyen. E köré talán érdemes közösséget építeni.

Létrejöhetnének olyan körülmények, amelyek közt visszamennél a tanúk közé?

Természetesen létrejöhetnének. Én, ha választani lehetne, visszamennék a móri gyülekezetbe. Persze nem gondolom, hogy Istennek lennének ilyen elvárásai. És nem is neki szeretnék tetszeni azzal, hogy megteszek egy ilyen lépést. Csupán magamnak és a barátaimnak tennék jót vele Szerettem azokat az embereket. Valóban testvéreimnek és barátaimnak tekintettem őket. Ma is megvan minden bennem, hogy segítsek nekik. Természetesen ehhez gyökeres változásra lenne szükség. Az utópiás posztjaimban leírtam, hogy milyen közösségben tudom elképzelni magam. Jehova Tanúi gyülekezetei nem ilyenek. De ha mégis változnának a viszonyok, nem látnám akadályát, hogy visszamenjek.

A hátadra tetováltattad, hogy az "igazság szabaddá tesz"! Nyilvánvaló, hogy ez fontos gondolat számodra!
Nem tudom kikerülni a Pilátusi kérdést: Mi az igazság?

Hát, hogy mi az igazság azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy szabaddá tesz. :)

Gyakorlati következtetéseket vonsz le ebből?

Igen. Szubjektív véleményem és döntésem, hogy az igazság szabaddá kell, hogy tegyen. Elfogadom Jézus ezen állítását és teljesen egyetértek vele, Éppen ezért nem vagyok hajlandó alávetni magam semmilyen dogmának, elrendezésnek, szervezetnek, amely ebben a szabadságomban korlátozna. Fontosak számomra Pál szavai: "A szabadságot Krisztus szerezte meg nekünk. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket."

Címkék: élettapasztalatok Keresemazutam

A bejegyzés trackback címe:

https://jehovatanui.blog.hu/api/trackback/id/tr7613567597

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2018.01.22. 15:08:30

@Csakegyember: jja. Olyan jó, hogy az olvasók szóhoz se jutnak tőle :)

Atyek 2018.01.22. 20:07:43

@sefatias:
Mit lehetne ehhez hozzáfűzni? :-)

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2018.01.24. 06:53:06

Tetszett az írás. Szuper jó!

"Az én esetemben kellett a trauma. Én nem voltam olyan okos, bátor, és önálló, hogy magamtól elhagyjam az "igaz" vallást. De biztos vagyok abban, hogy valakinek ez megy trauma nélkül is"

Véleményem szerint a traumát nem nagyon lehet megúszni, bár mindenkinek más az érintettsége, lelki alkata stb....
Ha valaki volt olyan "okos, bátor és önálló", hogy magától elhagyja a JT-ket (nos, lehet ez is úgy valósulhatott meg, hogy már tájékozódott a szervezet történetéről, és mások tapasztalatairól előzőleg.....ami pl a 90-es években, de még a 2000-es évek elején sem volt lehetséges), akkor a trauma utána fogja érni.

Ha Tanúként nevelkedett valaki, vagy évtizedeket töltött el ott, akkor a személyisége határai gyakorlatilag nem léteznek, illetve romokban hevernek. Ez pedig a "világi" létben nem igazán fogja megalapozni a sikerét, mert vagy beenged másokat a magánszférájába, akik tovább manipulálják - ami újabb csalódásokhoz, kiábrándulásokhoz vezet -, vagy ő maga ront be másokéba általában újabb "vallásos igazságokkal", ami a szektában nem hogy tolerálva volt, de még díjazva is, azt mások nem biztos, hogy szeretni fogják.
Szóval az a dolognak csak egyik része, hogy valaki felismeri, hogy az a vallás "nem igaz" és kilép onnan, mert a másik az, hogy fel kell építeni egy teljesen új egzisztenciát utána, ami nem kevés traumával, felismeréssel járhat.
Örülök, ha valaki megtalálta az egyensúlyát, és jó ilyen történeteket olvasni.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2018.01.26. 05:47:54

@t.csilla: Ez az egyensúly megtalálás szerintem is nagyon fontos. De nehéz megtalálni a módját. Nekem is kellett hozzá az a két alkalom, mikor szembe kellett néznem a halállal, és ki kellett matekoznom, hogy mi az ami valójában fontos. Majd mikor ez megvolt, le kellett vetkőznöm a megfelelési kényszert, amit belém neveltek. És utána pedig fel kellett fedeznem magamban azt az embert, aki voltam, mielőtt tanú lettem. újra azokat a dolgokat csináltam, amit akkor, mielőtt rákényszerítettem magam hogy elhagyjam azokat a szokásaimat, hobbijaimat amiket szerettem. Így került elő újra a zene, a koncertek, az ékszerek, tetoválások, gitározás. Hat éve csinálom, és most kezd kialakulni az a környezet, amiben végre vannak emberek. Évekig nem volt senki (kivéve a feleségemet és az öcséimet) akihez fordulhattam volna ha baj van.

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2018.01.26. 06:53:16

@sefatias:
"És utána pedig fel kellett fedeznem magamban azt az embert, aki voltam, mielőtt tanú lettem. újra azokat a dolgokat csináltam, amit akkor, mielőtt rákényszerítettem magam hogy elhagyjam azokat a szokásaimat, hobbijaimat amiket szerettem."

...és akkor még te a "szerencsések" közé tartozol, mert volt hova visszamenned. Még akkor is, ha az a Tanú előtti lényed, is tele van sérülésekkel, hiszen pont ezért lettél Tanú, ezért engedted be az, hogy "magadra kényszerítsd" azt, ami nem voltál. Vagyis igazából valaki más rád kényszerítette a saját elképzelését egy hamis ideáról, és te nem tudtál védekezni ez ellen, mert valamilyen értelemben kiszolgáltatott voltál/lehettél.

Vannak viszont olyanok, akik azóta jártak a Tanúkhoz, amióta az eszüket tudják, sőt még azelőtt is, és azok, akik "rájuk kényszerítettek" sőt elvárták tőlük ezeket az ábránd viselkedéseket/jellemeket stb, a saját szüleik voltak.

Ha belegondolunk ebbe, ez nagyon durva, és személyesen nem csodálkozom, ha valaki ezek közül a személyek közül azt se tudja hogy álljon neki az élete újraépítéséhez. Minden tiszteletem azoké - már pedig nem kevesen vannak - akik ezt mégis megteszik.

Egy_nick 2018.01.26. 07:22:07

A Gender-ideológia szerint Kanadában már azt sem szabad nyilvánosan kimondani, hogy valaki leány vagy fiú, az angol személyes névmások sem használhatóak, nehogy sérüljenek az illető személyiségi jogai. Ugyanakkor JT nyilvánosan bejelentik, hogy XY többé nem Jehova Tanúja. Szerintem ennek a bejelentésnek legalább annyi hibája van, mint annak a nyilvános kijelentésnek, hogy XY leány. Egyébként ha ez a bejelentés úgy történne, hogy XY többé nem tagja a Jehova Tanúi nevű Szervezetnek, akkor ez talán még OK lenne. De hogy nem Tanúja Jehovának? Ezt csak az illető személy jelenthetné be saját magáról. Ilyen nyilvános bejelentéskor nem sérülnek az egyén jogai? Hiszen a legtöbb ország törvénye szerint még azt sem lehet bejelenteni, hogy XY-t két év szabadságvesztésre ítélték. Tegyük fel, hogy egy kiközösített Tanú pert indítana a Szervezet ellen, hogy a bejelentéssel neki kára keletkezett: erkölcsi, sőt anyagi. Egyébként ha a bíróság azt kezdené vizsgálni, hogy a bejelentés előtt bizonyítható-e, hogy az illető JT volt, akkor ezt hogyan bizonyítanák? A legtöbb ország jogrendében XY hozzájárulása nélkül nem lehet nyilvánosan kijelenteni, hogy XY roma. Azt viszont be lehet, hogy istentelen??

a századik juh 2018.01.26. 14:58:29

@Egy_nick: "Tegyük fel, hogy egy kiközösített Tanú pert indítana a Szervezet ellen, hogy a bejelentéssel neki kára keletkezett: erkölcsi, sőt anyagi. "

"Ilyen nyilvános bejelentéskor nem sérülnek az egyén jogai?"

Ha azt is bejelentik, hogy miért, és ez bizonyítható, nyert ügy. Ha nem jelentik be, de szájhagyomány útján terjed, és ez bizonyítható, az is oké.

Csak a sztenderd bejelentés önmagában?

Mivel ez egy viszonylag zárt közösség, és csak ott kerül bejelentésre -sőt, nálunk például az észekkeletnyugatdélben kiközösítetteket be sem jelentik a másik három, szintén helyi gyülekezetekben- aligha.

Ettől még persze valaki találhat olyan paragrafust, ami alapján belevághat, hajrá!

Azonban Magyarország kormánya -Orosz mintára- már megalkotta ugyanazt a jogi csapdát, amibe már bele is esett a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, hasonló ejnyebejnyére számíthatnak majd attól, aki a kardot viseli, mint az Oroszországi (volt) szervezetük.

Ez csak az én véleményem, bocs az offért.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2018.01.27. 18:07:08

@Egy_nick: "A Gender-ideológia szerint Kanadában már azt sem szabad nyilvánosan kimondani, hogy valaki leány vagy fiú, az angol személyes névmások sem használhatóak, nehogy sérüljenek az illető személyiségi jogai. "

Ezt be tudnád bizonyítani?

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2018.01.31. 07:59:40

Gyerekek, mikor lesz a 4. rész..komolyan várom....

keresemazutam 2018.01.31. 16:06:08

@Csakegyember:
Folyamatban van három is, de nem úgy tűnik, hogy gyors lessz!

2018.02.01. 23:01:42

Te tényleg ilyen hülye vagy?Ti tényleg ilyen hülyék vagytok?Én is tényleg ilyen hülye vagyok?A 8millió tag is tényleg ilyen hülye?
Most őszintén amikor találkoztál a tanukkal mondd mégis mi a fadz járt a fejedben?

Én a hülyeségemet azzal magyarázom hogy beleszülrttem a vallásba.
Nekem bem volt más út nem tudtam elképzelni.Ez a blog és főleg sefáé segített feltárni a világot.Olyan ostoba elképzelésein voltak h nemigaz.Persze még ma is azok lehetnek.Hajlamos vagyok a képzeletemre bizni sok dolgot.Így annyira nem értem azokat az embereket akik nem veleszülettek és úgy csatlakoztak.Mert belűl nekem kivsi korom óta bűzlözt az egész de színjátékot kjátszottam és amúgy a gyülekezeten kívűl normális gyerek voltam.1 kezemen meg udom szamolni hogy hányszor vettem be erőteljesen a rozsát,igaz hogy 1-2 szem még most is bennem van de lassan kiürítem (a vér és démonok).
Mindíg a magam útját jártam az agymosás ellenére is.
Bár bennem volt a félelem amit belém neveltek nem istennek véglépp nem a testvírekbek hanwm a szüleimnek akartam megfelelni.(Rwngeteg felnőtt is ezt teszi én már nem).Szóval a leginkabb azert maradtam bennt mert tenyleg a fél család bennt van még most is :(

2018.02.02. 09:12:34

Ez mi ???
Hova tűnt a másik fele???

Jónás_ 2018.02.02. 09:47:27

@Ihletett: Ez a blog a kritikának helyet ad, de a gyalázkodásnak nem. A formai és tartalmi önkritikáiddal egyetértek, ezért töröltem néhány hsz-t.

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2018.02.02. 20:09:52

@Ihletett:
Ha valaki beleszületett az is egy helyzet nyilván, de azoknak is lehetnek problémáik, akik nem születtek bele egy ilyen vallásba. Sokan csak megoldásokat keresnek ezekre a problémákra, és a Tanúk magyarázatai kézenfekvőek. A kívülállók nem mindig látják, hogy mi folyik belül, ahhoz időre van szükség, hogy valaki átlássa, mint ahogy arra is, hogy ha valaki ebben a vallásban nőtt fel, nem minden, az életében felmerülő problémáért felelős a vallásos agymosás.

A szektán kívül felnevelkedő gyermekek is szeretnének a szülőknek megfelelni, és van a JT-ken kívül is sok inkompetens szülő, akiket lehet nem a szekta, hanem az alkohol vagy drog "befolyásol" vagy egyéb ostobaság. De ez úgy néz ki, hogy mindig a szomszéd fűje zöldebb....mintha a másiknak könnyebb lenne, mint nekünk magunknak.

2018.02.03. 20:02:38

Nem ennyire byilvánvaló?Vannka ismerőseim akik azonnal észleték hogy családtomboló és állszent.Ők mindíg mindogatták nekem,de ugye "krisztus miatt piszkáltak"...Nagyon fontos hogy nem dzabad megerősíteni őket azzal hogy durván bánznk velük meg ilyesmi.
Azon filóztam meg most is hogy mi a kulonbseg akozott akinek ez egyből lerí es akinek nem.Ugyvettem eszre h altalaban az okosabb,gazdag embereket nem kehet vepalizbi."Mert a szegényeké az isten orszaga" :D
Es való igaz hogy nem értékes emberek alkotják altalaban a gyülekezetet.
Nagyrészűk idős azon belüll nő
Vannak beleszűletettek
Vannak akik szegények,és életképtelenek.Az ilyen megtört emberek jellemzik a gyülekezetet.Mindenkinek van valami baja és imádják a maguk és egymás "sebeit" nyaldosni.
Amit mar egyszer irtam valahol :Szerintem a az őrtorony és a tagaji személy szerint is keresletet teremtenek a sebnyalásra,és ők maguk kibálják.Számtalanszor láttam és halottam amint sajnáljoznak.Kérdezték hogy jaj fiam ugye milyen nehéz az élet?Nehéz az idkolában mi? És hasonló semmitmondó sehová nem vezető kérdésekkel traktáltak éveken át.
Erre en néha belementem es mondtam hogy jajj hát szornyu hogy mi van."Majd az új világba" másszor pedig ellenkeztem hogy NEM nekem igenis probléma mentes a életem és királyul érzem magam.Ami tényleg így is van.A másik észre vétel hogy nagyritkán eshetett szó valami értelmes dologról ami a szerevezeten kivul van.Pl sport,vallás egyéb részei,politika,tudományok.NEEEM a sok megyötörtber lehúz ott bennt.
Szóval szép telejsítmény hogy kijöttetek!De vajon miért is kerültetek be?
És mások miért?
Igen én most szeretném megkérdőjelezni a MÚLTBÉLI JÓZANSÁGOTOKAT.

Renélem ez nem volt gyalázkodás.Igyekeztem visszafogni magam de azért érthetőbek lenni.

Atyek 2018.02.04. 12:22:14

@Ihletett:
Nem sok empátia szorult beléd, de mindegy. :-)
Válaszolj a kérdésemre légy oly elragadóan bájos; miért változtattál nick nevet?

2018.02.04. 16:30:38

Túl hosszú volt,engem idegesített! :D
+Úgy csináltam meg az accountit hogy még Coumbának feltettem 10 kérdést és arra kelett valaszolni.

2018.02.04. 16:39:10

Apropó nem felejtettem el az ígéretem miszerint én leszek a legnsgyobb tanú ellenes.
1 Nem vagyok 100% ra bizonyos de mar nagyjabol megvagyk
2 Nem vagyok elég képzetts témában
3 Nem látom át az egész rendszert tisztán
4 Nem ismerek sok dolgot
5 Nehéz az idegennyelv de azt probalom elsajatitani akkor tudok forditani kulfoldiektol es tudok csibalni nekik is iratokat videokat stb.+Informaciot tudok szerezni az elet minden teruleterol szval az most fontosabb.

Hasonló munkásságot akarok csinalni mint a JW.survey.com
+ Lehet h idővel egy teológiai képzésre is elmegyek.

Jónás_ 2018.02.04. 20:44:45

@Ihletett: " Nehéz az idegennyelv..."

Öröm olvasni, hogy a magyarral nincs gondod.

2018.02.04. 21:33:00

:D
Nem tehetek róla kérem szar az oktatás rendszer.
Amugy mar irtam h 1 gyorsan gondolkodom es prognek a gondolstok,2telefonrol irok es nehez eltslani a megfelelo billenytűt.Pedig roppant jó a szem-kéz kordinacios kepessegem.

nawymona 2018.07.02. 08:02:45

Őszintén örülök, hogy rátaláltam erre a blogra. Az igazat megvallva, mint ex jt, soha nem keresgettem a témában. Kiközösítésem után nem érdekelt ezzel kapcsolatban semmi. Édesanyám hithű tanú viszont és ennek ellenére nagyon jó maradt a kapcsolatunk...tegnapig. Közel 17évig nem zavarta,hogy kiközösített vagyok,tegnap bejelentetté,hogy a kongresszuson kiközösített családtagokról is volt szó miszerint nem tarthatjuk a kapcsolatot.. Nem tudom mi tévő legyek.. Valakinek van hasonló tapasztalata..mit lehet tenni? Nem bírnám elveszíteni...

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2018.07.02. 10:00:14

@nawymona:
Itt sokan vagyunk hasonló helyzetben, mivel az utóbbi években kifejezetten tiltják a kizárt családtagokkal történő kapcsolattartást. Ezt mindenki máshogy éli meg. Mégis mit tehetsz azzal a szülővel, akinek a vallása azt mondja, hogy nem beszélhet a gyerekével, mert az már nem tartozik ugyanahhoz a valláshoz? Sokat nem!
süti beállítások módosítása