EXJT BLOG

Mindenkinek Jehova Tanúiról

HTML doboz

Leírás

Minden éremnek két oldala van... Jehova Tanúi szervezetének is. Mi ennek a vallási közösségnek a kevésbé ismert oldalával foglalkozunk, hogy lehetőleg minél több embernek segítsünk egy objektív nézőpont kialakításában. Ha Jehova Tanúja vagy, ne félj, hiszen rengeteg Tanú olvassa még rajtad kívül az oldalt! Például vének, kisegítőszolgák, bételesek és persze a legtöbben, akik átlagos Tanúk. A névtelenségnek köszönhetően itt szabadon kérdezhetsz, cáfolhatsz és hozzászólhatsz, de szépen kérünk, előtte olvasd el a témakörrel foglalkozó régebbi cikkeket és kommenteket! Soha ne feledd:

"Nemcsak azt kell megvizsgálnunk, amit személy szerint mi hiszünk, hanem azt is, amit az a vallásszervezet tanít, amellyel kapcsolatban vagyunk. Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól." -
Az igazság, mely örök élethez vezet, (WTBTS, 1968) 2. fejezet 5. bek.

Flying-brain 2.jpg

Jehova Tanúi történelme:

A Vezető Testület egykori tagjának könyve:

crisis-conscience-ray-franz_hun.png

Raymond Franz - Lelkiismereti válság

Gyakran használt bibliaversek

2Mó 33:20 | Zs 146:4 | Pl 4:18 | Pl 8:22 | Pr 9:5 | Ézs 44:24 | Ez 18:4 | Dá 7:13, 14 | Mt 5:5 | Mt 6:7 | Mt 11:11 | Mt 24:14 | Mt 24:36 | Mt 24:45-47 | Mk 13:32 | Lk 23:43 | Jn 1:1 | Jn 1:18 | Jn 2:19-21 | Jn 4:34 | Jn 6:68, 69 | Jn 10:17, 18 | Jn 14:28 | Jn 17:3 | Jn 17:11 | Jn 20:17 ... | Csel 2:34 | Csel 8:30-31 | ... 1Kor 8:6 | ... Kol 1:16 | ...Héb 1:8 | ...

Utolsó kommentek

Ide küldd:

writing_01.png

columba [kukac] freemail [pont] hu

k [pont] johnny [pont] joker [kukac] gmail [pont] com

Ha szeretnéd megosztani - névtelenül is -, a kérdésed, történeted, tapasztalatod, véleményed, cikked, tanulmányod vagy javaslatod, akkor bátran írd meg a fenti címre, vagy írd meg közvetlenül az oldalon (regisztráció nélkül is!!!), itt:

>> GYORSBEKÜLDŐ <<

Mindenféle

BLOG FÓRUM

CHAT a jelenlévőkkel

"Ha meg akarod tudni, hogy ki uralkodik fölötted, elég kideríteni, hogy kit nem szabad bírálnod." - Voltaire

„Nekem pedig egészen mellékes, hogy ti vagy egy emberi ítélőszék megvizsgál-e engem. Sőt, magam sem vizsgálom magamat. Mert semmiről sem tudok, ami ellenem szólna. De ez még nem bizonyít igazságosnak, ugyanis Jehova az, aki vizsgál engem.” (1Korintusz 4:3, 4)

"Ha a szervezeten kívül vagy, meghalsz. Ha a szervezeten belül vagy akkor pedig nagyon kell igyekezned, hogy ne halj meg." - Resign

"A legfájóbb kín örömet színlelni." - Márai Sándor

"Nem oldhatjuk meg a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel teremtettük őket." - Albert Einstein

"Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek." - Jókai Mór

"A tudatlanságod legmagasabb foka az, amikor elutasítasz valamit, amiről nem tudsz semmit." - Wayne Dyer

TIPP: A böngésződ típusától függően a Ctrl gombot nyomva tartva a + és - gombokkal nagyíthatod és kicsinyítheted az oldalt, a jobb olvashatóság érdekében.

TIPP: Kérdésekkel taníts, ne kijelentésekkel! Érvelésedben használd a Bibliát és a Tanúk kiadványait is! Vitáidban ne kövess el érvelési hibákat!

TIPP: Ha nem vagy inkognitóban, kérünk oszd meg a cikkeinket a közösségi oldalakon! (Facebook, Twitter, Google+, stb.)

Hogyan adományozzak nektek?

Megtekintések száma

Látogatók: 

free counters


Kedves olvasónk, Te mi vagy?

látogató számláló

Indafotó képek

Személyes interjúk egykori Jehova Tanúival - első rész, Attila

2017.12.18. 22:00 | Columba | 20 komment

Néhány olyan személy történetét szeretném megmutatni, akikkel személyesen is volt szerencsém találkozni. Bár elmondható, hogy nincs két teljesen egyforma eset, ez a bepillantás a "hitehagyottak" világába nagyban árnyalhatja a róluk festett képet. - Keresemazutam
(1Teszalonika 5:21)

Attilának hívnak.
23 évig voltam Tanú.
Kettő és fél éve elkülönültem. 

Vissza tudsz emlékezni, mi fogott meg JT-i tanításában? 

Ateista családban nevelkedtem, de én mindig is kerestem Istent. Akartam Bibliát, de valahogy​n​em juto ttam hozzá. Zsebpénzt soha nem kaptam így pénzem nem volt vásárolni. Nagyszüleimtől akartam kérni, bízva abban, hogy nekik van, de ők sem foglalkoztak hittel egyik szülői ágon sem​, így nekik sem volt​.

Gondolataim persze voltak, és logikátlannak tartottam bizonyos vallási tanításokat. Ilyen volt például a lélek halhatatlansága is. Konkrét elképzelésem volt arról, hogy amikor az ember meghal, megszűnik létezni. Biztos voltam abban, hogy olyan állapotba kerülünk, mint ​amilyenben ​megszületésünk előtt voltunk. 1991-ben történt egyszer, hogy kopogtattak ​a ​Tanúk. Nagyon megörültem, mert mikor mondtam nekik, hogy milyen elképzeléseim vannak a halotti állapotról helyeseltek, és az írásokból meg is erősítették a gondolataimat. És ezt csak fokozta a feltámadás, valamint az új világ ígérete. Végre Bibliához is jutottam, amit azonnal elkezdtem az elejétől olvasni. Rengeteg kérdésem lett, amikre mind válaszokat kaptam. Úgy éreztem, megtaláltam, amit mindig is kerestem. Minden összeállt.​ A nemzedék, a végidő, minden. 

Ideális érdeklődő lehettél! Ez az időszak a kelet-európai legalizálások korszaka volt. Nagy kongresszusok és általános eufória a tanúk között. Emlékeid szerint akkor, konkrétan mennyi időt adtak a Tanúk ennek a világnak, egymás közti beszélgetéseikben? Árnyaltabb lett az összkép a következő 5 évben? 

Igen, ideális érdeklődő lehettem, csak úgy ittam magamba a szervezeti tanításokat, bibliai magyarázatokat. Akkoriban volt egy környezetvédelmi konferencia (amiről persze ennél többet én sem tudtam), ahol állítólag kijelentették, hogy ha az emberiség úgy folytatja az életvitelét, ahogy, öt-hét éven belül elpusztítja önmagát. Ezt gyakran mondtam is a házankénti szolgálatban. Érdekes, hogy emlékeim szerint senki nem kérdezett vissza, hogy pontosan hol, mikor, és ki jelentette ki ezeket a szavakat. Nem is tudtam volna erre mit mondani. Én is elhittem ezt, ennyi információ nekem elég volt. Beleillett az összképbe. Fogytak a felkentek, növekedett a nagy sokaság, a paradicsom könyvből tanultak meg mindenre konkrét választ adtak, amire szükségem volt. Szerettem nagyon azt a könyvet. Csalódás is volt számomra, hogy azt lecserélték 1996-ban az Ismeret könyvre. Ott, abban az időben kezdtek el számomra kicsit zavarossá válni a dolgok. Most akkor, hogy van? Az addig sziklaszilárdnak hitt tanítások kezdtek egymás után átalakulni. Egyik a másik után. Aztán azt a könyvet is lecserélték. Közben a felkentek is elkezdtek gyarapodni... Node én hittem ezek után is nekik, mint a vezércikkben (ahogy Bill megénekli). 

Volt valaki, akivel meg tudtad osztani a "zavaró" gondolatokat? Vagy esetleg próbáltad magad elől is szőnyeg alá söpörni? 

Nem, nem volt senki, de számomra úgy érzem, hogy nem is kell, mert én tudtam együtt élni mindezekkel. Elfogadtam a "táplálékot", és én is úgy gondoltam, hogy a 'teljes délnél' még tényleg nem tartunk. 

Az évek múltával milyen feladatokat, "kiváltságokat" láttál el a gyülekezetben, és ez milyen hatással volt rád? 

Ez jó kérdés. Mindent, és mégis semmit. Mivel mindig is munkásember voltam, nem riadtam el a fizikai munkáktól. Kezdetektől benne voltam például az építési csoportban. Ott voltam a Cserkút utcai Bétel építésénél; első kapavágástól az utolsó simításig. Ettől kezdve rengeteg Királyság-Terem építésénél, Szombathelytől Gyöngyösig, meg az országban felfelé Komáromig, lefelé pedig  egész Kaposvárig, és e körön belül számtalan helyen. Ettől kezdve adtak feladatokat, de ezeket inkább munkáknak mondanám. A munkát szerettem. Azt is, hogy mindezen munkával Jehovát dicsőítem, és építhetem a látható szervezetét. Jelentkeztem mindenhova, ahova csak lehetett. Ezt a buzgóságomat látva Testvérek is hívtak magukhoz (munka mindenhol van alcímmel). Sokan ki is használtak, de ezt máig nem bánom. Amit akkor és ott adtam, azt szívből adtam, és szerintem ez a lényeg.

Nos, szellemi téren is voltak feladataim, de mivel én nem nagyon vagyok a szavak embere, és sosem vonzott a vezetés, nem törekedtem úgymond szellemi kiváltságokra. Persze voltak időszakaim, amikor éreztem, hogy most kineveznek kisegítőszolgának (mert mindig is olyan feladatot láttam el, amiket az csinálhatott volna), de ez soha nem történt meg. Ekkor mindig azt gondoltam, hogy Jehova lát belül, és tudja, hogy nem vagyok erre alkalmas. Mert tényleg azt gondoltam, hogy nem vagyok alkalmas rá. Érzelmileg gyengébb vagyok az átlagnál. Egy bírói meghallgatást el nem tudtam volna a magam részéről képzelni, mint vén.

De a kérdésre válaszolva: Igen, mindig voltak "kiváltságaim". A faliújságra csak az én szerkesztett nyomtatásaim kerültek, irodalom és folyóirat megrendelés valamint annak kiosztása, leltározás, hangosítás, mikrofonok beállításai, hordása, tanulóbeszédek kiosztása, stb. Több Kerületkongresszuson volt programom is. Sőt, hívtak körzeten kívülre is egy Körzetkongresszusra. De inkább maradt a fűnyírás, kertrendezés, irodalomszállítás, fűtés, stb.

Hogy milyen hatással voltak ezek rám? Nagyon élveztem minden percét. És itt most nem füllentek. Úgy éreztem, hogy a legfelségesebb Istennek teszem mindezt. Bennem kétség csírája sem volt, hogy nem neki dolgozom. 

Úgy tűnik sínen volt a "szervezeti életed". Volt Bibliád, amit mindig is szerettél volna, nyilván bibliaismereted is jelentősebb volt egy átlagos templomba járó kereszténynél. Meg tudod határozni milyen esemény volt az, ami először  a "látható szervezet " alaposabb vizsgálatára késztetett? 

Ó, persze. Volt a gyülekezetünkben egy nagyon felkavaró történet, de ez most lényegtelen. Ennek a történetnek több szereplője ki lett közösítve. Az egyik volt testvérrel együtt dolgoztam, és ő mutatott később egy folyóiratot. Nem voltam nyitott semmilyen hitehagyott irodalomra, de ez egy Őrtorony volt. Nevezetesen az Őrtorony 2001. július 15-i száma, ami egy új "bizonyítékkal" állt elő, melyről kicsit odafigyelve hamar kiderül, hogy enyhén szólva is félrevezetés. A 29. oldaltól kezdődő cikk Órigenésszel foglalkozik, és a 31. oldalon egy kép látható, mely Órigenész Hexapla című művének egy részletét ábrázolja, bekarikázva a JHVH görög átiratát. Az ábra mellett lévő magyarázó szöveg a következő:

„Órigenész Hexapla című műve azt bizonyítja, hogy a Keresztény Görög Iratokban használták Isten nevét."

A cikkben már nem állítják ezt, csupán annyit, hogy a Hexapla tartalmazza Isten nevét és ez a bizonyíték arra, hogy a Jehova nevet használták a keresztények. Egy kutató szellemű Tanú talán ennyivel beéri és megnyugszik, hogy valami mégiscsak igazolja a Vezető Testület álláspontját. De így, erre fókuszálva kérdés villant a fejembe: valóban így van ez? Maga a folyóirat adja meg a választ a 30. oldalon, ahol becsületesen elismeri mi is a Hexapla. Azt írja, hogy a "Hexapla a Héber Iratok nagy terjedelmű ötven kötetes kiadása." Vagyis ez egy ÓSZÖVETSÉG! Tehát a fotó az Ószövetségről szóló könyv egy részletéről készült!!! Azt nem vitatja senki, hogy az Ószövetségben helye van a Jehova névnek. De az, hogy az Ószövetség és annak fordításai használják a Jehova nevet, még nem igazolják, hogy az Újszövetségben is benne volt. Ezért a 31. oldal képfelirata erősen félrevezető és nem fedi a valóságot. Csúsztatás! Ez volt az a fényvillanás, ami elkezdte a bennem lévő kérdéseket felszínre hozni. 

Hogy fogalmaznád meg, milyen érzelmek kísérnek egy ilyen rádöbbenést? Mihez tudtál kezdeni az információval? 

Mindezt megelőzte az a bizonyos történet, amit említettem. Az nagyon megviselt. Ha a véneink nem gyanúsítottak volna meg ok nélkül azzal, hogy kapcsolatot ápolok ezzel a kiközösített személlyel, biztos vagyok benne, hogy szóba sem álltam volna vele soha, még kiadványi szinten sem, mint ahogy el is mentem mellette minden nap. Mindig is azt gondoltam, hogy lát Jehova, és be kell tartanom a szervezeti előírásokat, mert Ő akkor engem így szeret. De egyre csak központi téma lettem, sőt; azt tanácsolták, hagyjam ott a munkahelyem. Egyre jobban úgy éreztem, hogy belelépnek a magánszférámba, de ennél messzebb mentek; élni akarták az életemet.

Kérdésedre visszatérve:
Egy szép domboldalként ismertek a közelben lakók, de csendes vulkán lettem, ami lapul hosszú ideig, de egyszer csak elkezd füstölögni. Én is így látom magam visszatekintve. Az első információ megdöbbentett. Újra és újra elolvastam. Kezdtek az elmúlt évtizedek egyes folyóirat cikkei dübörögni a fejemben, egyik a másik után. Jöttek sorra elő nem tudom honnan, de több tíz éves bekezdések jelentek meg a fejemben szinte szó szerint. Kérdések, és kételyek egymás után. Ez a folyamat innentől megállíthatatlanná vált. Elkezdtem kiírni magamból mindezen kérdéseket. 

Jelentős mennyiségű információ gyűlhetett össze! Le lehet leplezni mihez kezdtél vele? Továbbra is magadban tartottad a kérdéseidet, vagy a "füstölgésnek" voltak következményei? Tudtak/akartak a gyülekezet vénei segíteni? 

Jelentős bizony. Sajnos nekem olyan fejem van, ami nem felejt egykönnyen. Ez lehet előny, de ugyanúgy hátrány is. A véneink nem is értették még a mondanivalómat sem, nemhogy a kérdéseimet. Az érzelmi világomról nem is beszélve. Úgy éreztem mindig, hogy elbeszélünk egymás mellett.

Elképzeltem magam, ahogy a kérdéseimet felteszem egy képzeletbeli szülőnek. Nem sokkal ez előtt kezdett el Marci és Zsófi hódítani a szervezeti életben. Belebújtam ennek a bugyuta kisfiúnak a bőrébe, és saját ötletemből vezérelve elindítottam egy blogot "Marci kérdez" címmel 2014 májusában. Egy évre rá így nyilatkoztam magamról:

http://marcikerdez.blog.hu/2015/05/29/egy_kicsit_magamrol_816

Szerintem ez sok mindenre válasz. :-) 

Azt mondod a vének sem a kérdéseid, sem a mondanivalóid nem értették! A belinkelt cikk szerint viszont alapos kutatásba kezdtél. A még bizonytalan időszakban ez titokban történt? Blogodat jóval az elkülönülésed előtt indítottad, miközben  még feladataid voltak a gyülekezetben. Mit gondolsz, sokan látogathatják a Királyságtermeket, kételyektől gyötörve a programok alatt? 

Teljes titokban csináltam mindent. Posztjaimat akkor írtam, amikor egyedül voltam itthon, vagy a munkahelyemen ügyeleti időben. Kommentekre válaszolni meg bárhonnan tudtam telefonról. Nem akartam a családomat terhelni az új információimmal, hiszen én is meg voltam tőlük eleinte ijedve.

Igen, még voltak úgynevezett kiváltságaim, de akkor már nem Istennek szolgáltam velük, hanem a testvéreknek. Amúgy eléggé megviselt az az ügy, amit már említettem, így depresszióra hivatkozva szép lassan kezdtem visszaadni őket. Egyiket a másik után. Ekkor viszont már nem prédikáltam. Mindenkit visszautasítottam, aki hívni akart a szolgálatba. Nem kerteltem, nyíltan megmondtam mindenkinek, hogy miért. Azt mondtam, hogy ide én is nehezen jövök már, sokszor gyomorgörccsel, ezért nem tudnék ide invitálni senkit tiszta lelkiismerettel (kis gyülekezet volt a miénk, tudták mi történik körülöttem). Egyre több programot kihagytam, így egy idő után már nem is hívtak. Órákat azért adtam le, olyan hatot-nyolcat, mert volt egy nagy folyóirat körutam régebbről, amit még sokáig végeztem a feleségemmel. Szerettem azokat az embereket, akikhez visszajártam.

Az utolsó kérdésedre a válaszom határozott igen. Nagyon sok testvér, testvérnő írt nekem. Blogomból adódóan hozzászólásban, de privátban is egyaránt. No de én is írtam máshová, így sok vicces történetem van. Például, mikor egy nick néven kommentel valaki, akivel elkezdesz beszélgetni. Aztán mikor már kialakul némi bizalom, bemutatkoztok saját néven. Ekkor kiderül, hogy már 15 éve ismeritek egymást. Meg a másik; amikor valaki a saját privát e-mail címével regisztrál, hogy hozzászóljon egy bloghoz. :-) Nyilván nem tudja, hogy a blog adminjának elérhető a komment küldőjének e-mail címe kb. így: joskapista@valami.hu. És még nincs vége. Blogtól függetlenül nagyon sok Tanú keresett meg, és többükkel máig tartom a kapcsolatot. Érdekes, hogy köztük több olyan is van, akikkel szervezeten belül nem váltottam öt mondatnál többet. Gyülekezeten belül nem lehetsz önmagad. Ez számomra tény. 

Egy kétkedő Tanúnak melyik könyvet, cikket ajánlanád azok közül, ami neked is segített átlátni a JT szervezetet? 

Talán viccesen hangzik, de én azt mondom, hogy semmi mást, csak a saját kiadványaikat olvassák kritikusabb szemmel, meg a nagyobb programokon elhangzottakat. Amiken az ember sokszor átsiklik, mert nem ért valamit, zavarosan hangzik, vagy logikátlan, hihetetlen, életszerűtlen, az az is.

Talán egy könyv mégiscsak van, amit tudnék ajánlani. Ez Szalai Andrásnak a "Jehova és a szervezet" című könyve. Én anno úgy ezt egy ismerős címére rendeltem meg, nem a sajátomra. Szerintem többet ér, mint amibe kerül. Jehova és a szervezet

Sokan érzik, hogy valami nincs rendben, de a gyülekezeti problémákat csak helyi nehézségnek képzelik. Azt gondolják, hogy a vezető testülettel biztosan minden rendben van. Rád hogyan hatott Raymond Franz Lelkiismereti válság című könyve? Hitelesnek érzed a beszámolóját? 

Igen, ez lett volna részemről a második lépcsőben ajánlott könyv. Sajnos ez a könyv magyarul csak digitálisan elérhető. Én ezt oldalanként kinyomtattam, és úgy olvastam el. Nagyon jó ember benyomását keltette ő bennem. Mindenképpen hitelesnek tartom, pont beleillik a szervezeti kiadványokba a beszámolója. Gondolok itt pl. a nagy zöld "Jehova Tanúi" könyvre, annak is elsősorban a 28. fejezetére. Amikor az ember csak azt olvassa, érzi, hogy ott valami nem kerek. Hiányzik abból a történetből valami, amit ő nagyon jól kiegészít. Mármint, hogy hogy is mentek a dolgok a központban. 

Mennyi ideig billegett a mérleg, míg végül az elkülönülés mellett döntöttél? Mi az, ami feltette a pontot az i-re? Az is érdekelne lelkileg menyire volt megterhelő a vívódási időszak és a döntéshozatal? 

No, igen. Én már 2013-ban megírtam az elkülönülő levelemet, amit már akkor hosszú hónapok gyötrődései ihlettek. Ez egy egyszerű pár mondatos levél, máig rajta van a gépemen; csak kinyomtatni kellett volna. Sajnos a feleségem nem akarta, hogy beadjam, ezért nem tettem meg. Máig úgy gondolom, hogy sokat könnyített volna a helyzetemen, ha nem hallgatok rá, de nem akartam neki rosszat. Ő aktívan járt ekkor még a lányunkkal, és bár kimaradozva, de néha én is elkísértem őket. Nagyon nehéz időszak volt ez nekem. Őrlődtem magam is, mert nem akartam szégyenben hagyni őket. Többször előfordult program előtt, amikor kinyitottam az akasztós szekrény ajtaját, hogy öltözködjek, olyan görcs jött rám, hogy összegörnyedtem. Egy idő után már a feleségem mondta, hogy ne menjek velük. Sőt, később ő mondta, hogy adjam le a levelemet, mert végül belátta, hogy nagyon szenvedek, és ez lesz nekem a legjobb. Nem vagyok az a fajta, aki szereti maga mögött az elvarratlan szálakat, így a szimpla elmaradás számomra nem volt járható út. Végül két évre rá, ez 2015-ben megtörtént. 

A Társulat igyekszik sötét jövőképet festeni a szervezet "védelme" nélküli zord világról. A 23 év bent lét után te milyennek találod az életet? Másként tekintesz az emberekre, mint Tanúként? 

Háromféle volt Tanú van:

  1. Aki nem találja a helyét, minden porcikája vágyik vissza valamiért, és előbb utóbb vissza is tér a szervezethez.
  2. Aki megtalálja a helyét, és normális emberi életet tud élni a távozás után. Egyszóval EMBER marad. Függetlenül attól, hogy megmaradt-e a hite, vagy sem.
  3. Aki nem találja a helyét, és maga alá esik. Itt most értek mindent, amit ez a szó takar.

Én visszalendültem. Felvettem újra a kapcsolatot "világi" rokonaimmal, akikkel elhanyagoltam azelőtt. Munkámban is jobb lett mindenkivel a viszonyom.

Általánosságban úgy látom, hogy akik élik a hétköznapi életüket, sokkal hamarabb túlteszik magukat sérelmeken. Kimutatják a valódi érzéseiket. Legyen az harag, vagy szeretet. Képmutatás mentesen élnek (nincs bennük az esetleges munkahelyi stresszen kívül még plusz egy nyomasztó, szervezet által rájuk terhelt folyamatos megfelelési kényszer), tudnak szórakozni, felszabadultan nevetni, szexelni, stb. Egyszerűen szólva: élvezik az életet. 

A magát Istentől származtató szervezet képének összeomlásával, az Isten létezésébe vetett hited is összedőlt? 

Nem, az nem! Hiszem, sőt; tudom, hogy ő van, létezik. Csak már nem akarok neki úgy megfelelni, ahogy azelőtt, Tanúként. Ezt nem ragozom túl. Ennyi. 

Mit gondolsz, Marci elvégezte már missziós tevékenységét a gondolkodó Tanúk felé?  Számíthatunk még újabb elemzésekre? 

A nyitó posztom első mondata ez volt:

"Ezt a blogot elsősorban magamnak nyitom, de a kommentelést nyitva hagyom, mert nem bánom, ha beleszól bárki is."

Szóval én nem akartam mást, csak hangosan gondolkodni. Valahol még azt is írtam, hogy ezt a blogot csak addig csinálom, míg kedvem van hozzá. Sajnos (vagy szerencsére) ez a kedv nagyon megcsappant. Már szabályosan dühíteni kezdtek a kiadványok, miközben olvastam őket. A jéwétévé havi adásait is néztük egy darabig a feleségemmel közösen, de már nem bírtam szó nélkül hagyni azt sem, így annyiban maradtunk, hogy amikor én nem vagyok otthon, ő akkor nézi. Szerintem ez így korrekt. Ő szerette, én nem. Ő nem győzködött soha, hogy térjek vissza, én meg nem traktáltam, hogy jöjjön el onnan. Így egyeztünk meg. Vannak emberek, akiknek szükségük van erre. Én úgy gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartani. Ha valakitől elveszel valamit, amire szüksége van, azt lopásnak tartom.

Visszatérve a kérdésedre, egy-egy cikket feldobok még mind a mai napig néha, de ezek már nem kiadványok boncolgatása. Arra már nem hiszem, hogy sor fog kerülni a fent említettek miatt. 

Mit tartasz a 23 év tanulságának, mi az, amit elmondanál Tanú olvasóinknak? 

Tanulság? Ez mindig szubjektív. Talán csak annyi, hogy még egyszer nem tudna senki ilyen könnyen behálózni. De ez is okkal történt, nem bánok semmit. Akkor és ott nekem szükségem volt bibliai ismeretre, amit azért bőven kaptam. Tanúknak nem is mondanék semmit, mert ők már bent vannak. Ha kacsingatnak kifelé, az valamiért történik, ha meg nem, az nekik úgy biztos jó. Inkább olyanokhoz lenne pár mondatom, akik kapcsolatban állnak velük. Mégpedig az, hogy nézzenek utána mindennek alaposan. Ne hallgassanak senkire olyan szempontból, hogy mit kellene tenniük, és mit nem. Ne csak szervezeti kiadványokat használjanak fel a kutatásaikhoz, hiába tiltják. Bátran legyen önálló gondolatuk, véleményük. Ha már bekeresztelkednek, a távozás nagyon fájdalmas tud lenni, főleg ha családtagok is bent vannak. Sokkal többre becsülnek egy elmaradt kereszteletlen gyermeket például, mint egy távozót. Főleg ha elkülönülés az ok. Családtagokra mindenkinek szüksége van. Ne hagyják elveszni őket.

Címkék: élettapasztalatok

A bejegyzés trackback címe:

https://jehovatanui.blog.hu/api/trackback/id/tr7413510437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.12.19. 17:08:25

:) Nem zavarta volna a személyiségi jogaimat, ha szerepel a nevem az interjúban :DDDD

2017.12.19. 17:10:26

@sefatias:
Manapság ezt sose tudni. :-D

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2017.12.19. 17:15:48

@Marci kérdez: Érdekes ez. Kicsit olyan, mint amit a Tanúk kiadványairól és Ray könyvéről írtál. Kiegészítik egymást, és teljessé teszik a történetet. És amíg nem olvasod Ray könyvét folyton ott motoszkál valami hiányérzet. A mi történeteink is ilyenek. A gyülekezetben mindenki ismeri, csak nem minden részletét. És mi tudjuk kiegészíteni hitelessé tenni. És jó hogy a "kintről" megírt történetek nevekhez , személyekhez köthetőek. Így válik hitelessé. És mivel még jó páran olvassák az írásainkat olyanok, akik velünk együtt átélték ezt az egészet, nem nagyon mer senki megtámadni. Ezért sincs egyetlen komment sem a blogon, ahová a történetedet leírtad. Nem lehet belekötni, nem lehet kritizálni. Az a vérvalóság. Csak olvasni lehet, és csendben megnyomni az x-et a jobb felső sarokban.

Feher Gabor 2017.12.20. 01:19:39

Tetszett a tortenet, az enyem is nagyon hasonlo, talan azzal a kulombseggel, hogy en a Jehova Tanuinal eltoltott 22 ev utan (az elkulonulesem utan) tovabbra is kerestem Istent. Rengeteg idot belefektetettem, mig rajottem, hogy egyik vallasban sem lehet megtalalni, mert Isten nem igy mukodik. Megtalaltam az egyetlen modot, hogyan kozeledhetunk Istenhez az O akarata szerint. Szoval, most mar boldog es megelegedett vagyok. Jehova Tanuit csak sajnalni tudom amikor latom oket az utcakon, hogy egy hamis profeta csapdajaban vannak, es mit sem sejtenek rola.

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2017.12.20. 06:16:15

"Többször előfordult program előtt, amikor kinyitottam az akasztós szekrény ajtaját, hogy öltözködjek, olyan görcs jött rám, hogy összegörnyedtem."
Ez tipikus, nálam is volt hasonló (én sugárban hánytam, mikor a rossz érzéseim és tapasztalataim ellenére "ki akartam tartani az igazságban" :)), és másoktól is hallottam ilyet.

Jónás_ 2017.12.20. 09:00:13

@t.csilla: A szervezetünk tiltakozott a bántó és félrevezető környezet ellen, de mi sikeresen legyőztük, mert nem tudtuk mi történik (én legalábbis). Csak sokára ébredtem rá, hogy a fizikai tünetek mit jelentettek. Mára már elmúltak ahogy a gyülekezet is.

Virágvirág 2017.12.23. 08:42:45

@t.csilla: Én most vagyok ebben az állapotban. Elkezdtem járni ismét a gyülekezetbe, a család miatt, úgy átlag havonta egyszer. Szeretem a családomat, és ők ki is használják ezt. Már egy nappal gyülekezet előtt fáj a fejem, szédülök, és a vérnyomásom száguld majdnem kétszázig. Alapjáraton szedek rá gyógyszert, de ilyenkor a gyógyszer nem használ.
Anno tanultam erről: pszhichoszomatikus tünetek. A baj vele az, ha az orvos nem ismeri az okot, akkor másra kezel, a tünetekre, amik ilyenkor nem gyógyíthatóak.
Jónásnak igaza van, ez a pszichoszomatikus betegség valóban csak a gyülekezettel múlik el. Mivel mindig a kiváltó okot kell gyógyítani, nem a tünetet.

Virágvirág 2017.12.23. 08:45:10

@sefatias: "Nem zavarta volna a személyiségi jogaimat, ha szerepel a nevem az interjúban"

Kitaláltuk, hogy hol kellett volna szerepelni a nevednek...

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2017.12.23. 10:19:28

@Alvirág:
Igen, ha mondod az orvosnak, hogy mi váltja ki a tüneteket (már ha az orvost érdekli, na meg ha egyáltalán beazonosítható a dolog...mint ahogy nálad az), akkor nyilván azt fogja mondani, hogy a vallással van a gond: hagyja ott.
Én voltam olyan állapotban, hogy nem bírtam volna el, ha ilyet mond nekem egy orvos, így vagy nem mondtam el neki az egész történetet, vagy ha elmondtam, akkor elhatároztam, hogy ha a vallásomat fogják macerálni, azonnal otthagyom őket. És részben igazam is lett volna, de szerencsére nem így történt, mert akihez kezelésre jártam átlátott ezen, és mélyebb okok után kutatott.

Igen, ez egy kézenfekvő dolognak tűnik, hogy kerüljük el azt a területet, mely a tüneteket okozza, de ezzel igazából nem értettük meg a problémánkat (arról nem is beszélve, hogy a tanácsokat osztogatóknak fogalmuk sincsen egy szekta elhagyásának folyamata és hatásai...). Az orvosok csak egészségügyi szempontokat néznek: kiütése van a banántól? Ne fogyassza!

A gyülekezet lehet ugyan a kiváltó ok, de az is lehet, hogy csak a felszínen az, vagyis emlékeztet valamire a múltból, és az generálja a tüneteket. A tüneteket biztosan nem szabad alábecsülni, de én óvnék mindenkit attól, hogy a gyülekezetet okolja az összes problémáiért, jóllehet egy despota, lelkileg bántalmazó környezet még senki javát nem szolgálta hosszabb távon (nálam sem "csak" az volt az ok). Aki megteheti, hogy kilép, annak nyilván ésszerű ezt megtennie, bár akkor is marad egy csomó terület, amivel érzésem szerint foglalkoznia érdemes, mert mindazt a hülyeséget, amit ott felszedett, viszi magával.

Ha valakinek nem ilyen egyszerű az élete, akkor sokkal jobban egy belső védelmi vonal kialakítására érdemes koncentrálnia. Olyan ez, mint egy fogság, ahonnan éppen most még nem sikerült megszöknie, így túlélési stratégákat érdemes kidolgoznia. Ezek lehetnek trükkök is annak érdekében, hogy megőrizze épelméjűségét (még Tanú voltam, amikor ezek a gondolatok felmerültek bennem, és alkalmaztam is közülük néhányat). Mindig arra gondolok, hogy a Tanúk mennyire büszkék arra, hogy az üldözések idején átvágták a hatóságokat, mennyire találékonyak voltak egyesek, tele vannak az évkönyvek ilyen történetekkel. Érdemes ezekből ötletelni, és velük szemben alkalmazni ezeket (ha már mindenáron bibliai példát akarunk felhozni, Dávid, Góliátot annak saját fegyverével ölte meg). Hát most változott a felállás, most ők vannak az "üldözők" szerepében, mert valóban üldözik azokat, akik másként gondolkodnak, vagy nem értenek egyet velük. Sőt még olyan szellemi szóvirágokat is el lehet sütni, hogy 'mennyire hasznosnak találtam ezt és ezt a cikket, ebben és ebben a kiadványban', persze azt nem kell megmondani, hogy miért, de az ilyen beszólásokkal fenn lehet tartani egy számukra elfogadható ember látszatát (ráadásul ez nem is feltétlenül képmutatás, mert tényleg hasznos lehet a saját kiadványaikat ilyen módon értelmezni). Az, hogy ők mit értenek, vagy mit akarnak megérteni, az maradjon az ő gondjuk, senkinek nem kell magyarázkodni. Ha valaki nagyon előrehalad ebben a taktikában, még "felkent" is válhat belőle, mert az olyan misztikus a Tanúknak, hogy úgy talán leszállnak róla.
De az is lehet, hogy inkább bolondnak nézik az embert furcsa meglátásai miatt? Az sem baj, mert hát nem a világ bolondjai kerültek kiválasztásra? Na meg nem Dávid volt az, aki bolondnak tetette magát, amikor ellenség kezébe került? Teljesen oké tehát, hogy az "isten emberei" néha bolondok.....
Nem állítom, hogy ilyen bibliai karakterek mögé kéne elbújni, de bőven van arra keret, hogy a saját eszköztárukat használjuk fel önmagunk védelmére, ha csak átmenetileg is, amíg nincs elég erőnk, vagy a körülmények nem megfelelők ahhoz, hogy azt tudjuk mondani: elég volt, ez az én életem, szálljatok ki belőle!

A pszichoszomatikus tünetek egyébként vezetőink is lehetnek, hiszen megmutatják, hogy most éppen a számunkra helyes ösvényen vagyunk-e vagy sem. Addig, amíg nem tudunk több tudatosságot belevinni az életünkbe, segítséget nyújthatnak.

peterson1977 2017.12.27. 15:05:28

@Feher Gabor:
Szia, Engem nagyon érdekelne, hogy mi az egyetlen mód ahogy közeledhetünk Istenhez? Őszintén érdekelne. Én katolikus vagyok, de meggyőződtem róla, hogy a Szentháromság, lélek hallhatatlansága, különítélet, pokol, tisztítótűz stb. nem igaz, viszont Jehova Tanúja nem akarok lenni, pedig a tanításuk igaznak tűnik. Mindig érdekelt és talán már egyszer kérdeztem is itt a blogon, hogy aki Jehova tanúja volt és abbahagyja, utána ha elkezd járni másik gyülekezetbe, akkor el tudja hinni a szentháromságot meg mindazt amit az előbb is felsoroltam?

keresemazutam 2017.12.28. 15:00:16

@peterson1977:

Helló! Engem is érdekel ez a kérdés!Ez is az egyik ok amiért ezt az interjú sorozatot elkezdtem.Több nézőpont is látható lesz a témában, és nem vagyok biztos abban, hogy "egyetlen mód"-ról beszélhetünk! Nekem 26 év tanús lét után a "márkafüggetlen kereszténység" tűnik a leghitelesebbnek. Nagyon meggyőzőek Ray Frans alábbi gondolatai:

"Miként lehet elérni az igaz egységet
Igaz, hogy a jogi ellenőrzés megalkotásával mások felett bizonyos mértékű egységre és rendre lehet szert tenni.
De netán ez lenne az óhajtott és valóságos egység és rend ?
Vagy csak olyan egységről és rendről beszélhetünk ennek kapcsán, mely a személyes egyéniség elvesztésén és teljes alárendteltségen alapul ?
Ezért vetődik fel a kérdés, hogy netán azáltal, hogy a személyes életünkben elutasítjuk a kiválasztott férfiak egy csoportja által gyakorolt kontrollt melyet felettünk törvényeikkel és myagarázataikkal gyakorolnak, ekkor esetleg az igaz egység köteléke ellen tevékenykednénk ?
Ez netán azt jelentené, hogy így majd akkor mindenki elered saját útján, saját irányába, függetlenné , önteltté és önfejűvé válik ?
Nem, nem kell ennek megtörténnie, sőt nem is fog megtörténni, ha mindnyájan valóban elfogadjuk annak vezetését ki a valódi szabadságot biztosítja számunkra
Miként senki sem szeretheti egyszerre a láthatatlan Istent ugyanakkor gyülölheti felebartját, akként senki sem élhet Isten láthatatlan Fiával egyetemben, mikor is vitában és elkülönülve él azoktól, kik szintén Krisztushoz tartoznak és elismerik vezetését.
Ám az írások szerint ez nem valamiféle szervezethez való tartozást foglal magában, hanem a szeretetet. A szeretetet, mely „ az egység tökéletes köteléke“, mivel „ .....a szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát..“ (1 kor 13:4,5)
Mivel a szeretet a jót keresi mások számára.
A szeretet az embereket nem kényszeti, hogy egy kapcsolatban kitartsanak, hanem arra készteti az abból fakadó buzgóság, hogy vonzódjanak egymáshoz.
Bármilyen formája a keresztény egységnek, ami nem a szereteten alapul, az képmutató, és igen messze áll a valóságtól. És csakis kereszténytelen eszközökkel lehet igy életben tartani.

A keresztény szabadság áldása.
Jehova Tanúi között napjainkban hihetetlen mennyiségű bonyolult szabályok összessége uralkodik, melyek szinte az életük és viselkedésük minden területén elveszik tőlük azt a lehetőséget, hogy a saját lekiismeretük alapján dönthessenek.
Így lényegében egy önkényuralom rabjaivá teszik őket, kik vallási alapú bírósági törvényszék határozataitól függnek, melyet egy esendő és tévedő férfiak csoportja alkot.
Mint volt részese ezen határozatoknak és tagja ezen törvényszéknek, meg vagyok arról győződve, hogy minden jelenlegi rossznak és problémának a gyökere abban rejlik, hogy elfelejtettük elismerni azt az igazságot, mely szerint mint keresztények már nem tartozunk felelőséggel a törvény irányába, vagyis nem vagyunk már a törvény alatt. Már Krisztus vezetése alatt, Isten ki nem érdemelt kedvessége alatt vagyunk..
Isten Fia által igazi szabadságnak örvendhetünk, mely felszabadított a törvényesség bilincseitől.
Így örvendhetünk az igazságnak, mely nem valamilyen szabályok betartásából , inkább szeretből és hitből ered.
Ezen isteni elrendezés felismerésének a hiánya, vagy éppen képtelensége, feltételezések, vagy kételyek, hogy egy láthatatlan szellemi lény megfelelően és hatékonyan tudja irányítani és vezetni követőit itt a földön, s ezt anélkül, hogy ehhez szüksége lenne bármiféle igen magasan szervezett látható és egységes központra, mely ugyanakkor vallási törvényszékként működne. És annak az el nem ismerése, hogy az emberek így is védelmezve lennének a rossz cselekvésétől, vagyis hogy ehhez ne lenne szükségük egy védelmező „börtönfalra“, melyet törvények, határozatok, és szabályok alkotnak – ezek a lehetséges okok, miért is sokan, lehet a túlnyomó többségük szinte fél attól a gondolattól, hogy mégsem kell a törvény zászlaja alá besorakozni, s hogy azt el lehet utasítani mint ami nemcsak hogy teljesen praktikátlan, de veszélyes, és rosszindulatú, ami inkább az erkölcstelenséget mozdítja elő.
Isten szent szelleme mely Krisztus által elérhető számunkra, olyan erő, ami felette áll azon törvénynek is, ami egy keresztényt arra motivál, hogy szeresse Istent és felebarátját.
Ezért mondhatta az apostol: „ Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt...................De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény. ( Galáta 5:18, 22,23)

keresemazutam 2017.12.28. 15:01:02

@peterson1977:

A keresztény szabadság nagysága éppen abban a tudatban rejlik, hogy teljesen szabadon és őszintén a cselekedeteinkben visszatükrözzük Isen ezen tulajdonságait, és így semilyen vallási elöljáróknak sincs joguk arra, hogy az életünkbe helyezzék magukat és így elrontsák azt a módot, ahogy személyesen mi fejezzük ki szeretetünket, kedvességünket, vagy éppen a szellem más gyümölcsét.
És így anélkül tehetünk, hogy bármitől is félnünk kellene, mivel tudjuk, nem vagyunk a „ törvény“ alatt, a törvény ugyanis el lett törölve, így nem létezik.
Nem létezik szabályok semilyen gyűjteménye sem, mely korlátozna bennünket abban amiről szívünkben meg vagyunk győződve, hogy mi a helyes, a jó, a szerető, kedves, Isten álltal jóváhagyott.
S ezt mindannak ellenére, hogy ezzel némely személyek vagy éppen csoportok nem fognak egyetérteni....
Ez semmi esetre sem kicsinyli le azon felelősségérzetünket, mellyel mint Krisztus által felszabadított emberek rendelkezünk.
Sőt, inkább ellenkezőleg még nagyobb felelőséggel rendelkezünk, mivel tudjuk hogy kell beszélnünk és viselkednünk, mint olyan embereknek, kik majd megitéltetnek nem valamilyen törvénygyűjtemény vagy emberek által meghatározott szabályok összessége alapján, de : “ Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni. Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.“ ( Jakab 2:12,13)
A szabadság törvénye melyről Jakab a levelében említést tesz ugyanaz, mint a legfelsőbb törvény, vagyis: „Szeretni fogod felebarátodat mint önmagadat......“
Az a tudat, hogy Istent megörvendezteti miként életünket a szeretet alapján, és nem valamiféle törvényes szabályok összessége alapján éljük, ez számunkra megtisztító és buzdító hatással bír.
Isten Fia ki a mi „ Fejünk“ és “Urunk“, ki felszabadít a törvény hatálya alól és olyan emberektől kik ilyen vallási törvényeket kigondolnak, megfogalmaznak és azokat mások számára betartásként, követelményként kirónak, számunkra a szeretet megtestesítője.
Éppen ezért nem kell azon igyekeznünk, hogy fejből megtanuljunk bonyolult szervezeti szabályokat és eljárásokat.
Lényegében egyáltalán nem kell a törvény fogalmán gondolkodnunk.
Inkább Isten Fiára szeretnénk figyelmünket irányítani és arra, hogy mit tanultunk és tanulhatunk tőle a Bibliából
Jézust követve Így élhetjük leghűségesebben életünket."

ORION 2017.12.28. 16:40:45

@keresemazutam: GRATULA NEKED!!! EZ IGEN!!!ˇˇˇIsten Fia ki a mi „ Fejünk“ és “Urunk“,ˇˇˇ---ÉS TESTVÉRÜNK IS!!!Mert MI IS MINDNYÁJAN OLYAN FIAI VAGYUNK AZ ATYÁNAK MINT JÉZUS!!!

keresemazutam 2017.12.28. 17:31:35

@ORION:
Nem én írtam, hanem Ray Franz!

a századik juh 2017.12.31. 08:47:19

@keresemazutam: Jó ötlet!

"Jehova Tanúi között napjainkban hihetetlen mennyiségű bonyolult szabályok összessége uralkodik, melyek szinte az életük és viselkedésük minden területén elveszik tőlük azt a lehetőséget, hogy a saját lekiismeretük alapján dönthessenek."

Vajon hogyan fogalmazna akkor ma, ha akkor így fogalmazott?

És vajon egyáltalán élve elengednének-e ma egy Wezetőt?

keresemazutam 2017.12.31. 09:47:22

@a századik juh:

Azóta biztosan sokat romlott a helyzet, de Ray írásai nélkül még ma is szegényebbek lennénk!

Brigi40 2018.01.02. 23:59:30

Attila! Köszönöm a történeted! Szívből kívánom,hogy találd meg a helyed az életben!

2018.01.03. 06:53:04

@Brigi40:
Örülök ha szívesen olvastad. Nagyon köszönöm, már alakulok. :-)

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2018.01.22. 09:35:20

Jó ez a sorozat....nagyon jó :) Jó a cikk, nagyon jó :)