A JW videótéka májusi kiadása Stephen Lett-et mutatja be, aki arra kéri a Tanúkat, hogy fedezzék a költségvetési hiányt
A JW videótéka 2015 májusi kiadását a házigazdája, Stephen Lett, vezető testületi tag úgy harangozta be, hogy az “történelmi” lesz. Végül is pontosan az is lett, noha egyáltalán nem amiatt, ami miatt szerintük.
Lett a program bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy mindegyik vezető testületi tag volt már a JW Broadcasting (tv.jw.org) műsor házigazdája, és üdvözölte azt a tényt, hogy megkapták a jóváhagyást a műsor kísérleti stádiumának befejezésére, és a rendszeres, több nyelvű adás megkezdésére.
Ha ez “történelmi” fejleménynek számít, akkor vagy az a helyzet, hogy Lett hadilábon áll a “történelmi” szó jelentésével, vagy pedig bármi új dolog, ami bárkivel bárhol történik, kiérdemli ezt a különleges jelzőt.
Az viszont valóban TÖRTÉNELMI, hogy a programban először láthattuk, ahogyan egy vezető testületi tag elismeri a szervezet anyagi helyzetének bizonytalanságát, mivel Lett felfedte a következő költségvetési év várható bevételei és költségei közötti eltérést.
Ez a weboldal már sokszor rámutatott annak előjeleire, hogy nincs minden rendben az Őrtorony gazdasági ügyeivel – a legsúlyosabb ezek között a fiókhivatalok számának csökkentése és a havonta nyomtatott folyóiratok számának masszív 39 %-os csökkentése volt. De ez az első eset, legalábbis tudomásom szerint, amikor a szervezet egyértelműen elismeri, hogy anyagi nehézségekkel küzd – noha a tényleges adatokról feltűnően hallgat.
Nem meglepő, hogy Lett kihasználta ezt az alkalmat, hogy adakozásra sürgesse a Tanúkat, és meglehetősen komikus módon ehhez úgy fogott hozzá, hogy igyekezett elhatárolni a szervezetet olyan egyéb szervezetektől, amelyek pénz adományozására “kényszerítik” tagjaikat.
A fenti videómontázst én állítottam össze azokból a részekből, ahol Lett adományokat kér. A teljes, 1 óra 36 perces videó megtekintéséhez, kérjük, kattints ide.
Az átláthatóság hiányától a tudatos megtévesztésig
Ahogyan JW videótéka előző hét epizódjának esetében is, egy teljes YouTube-os cáfolatot fogok készíteni Lett előadásáról valamikor a következő hét táján. Szerettem volna azonban megragadni ezt az alkalmat, hogy rámutassak a forrásokkal kapcsolatos átláthatóság teljes hiányára ebben az epizódban, és kiemelni legalább két területet, ahol Lett tudatosan megtévesztő volt.
Ha már egyszer nyilvánosságra hoz valaki egy hiányt a forrásokban, különösképpen pedig azzal a céllal, hogy további adományokat (vagy “értékes dolgokat”) szerezzen egy olyan támogatói körtől, akiknek ebben a tekintetben már elmaradásuk van, a legkevesebb, hogy felnőttként kezeli őket, és pontos számokat mutat be nekik. Lett meglehetősen atyáskodó és leereszkedő megjegyzéseiben sehol nem idéz egyetlen számadatot sem a várható bevételekről és kiadásokról, valamint a kettő közötti hiányról. Minden a nézők képzeletére (vagy pontosabban hiszékenységére) van bízva.
Aztán ott vannak a királyságterem-építkezés új adományozási elrendezésével, illetve a warwicki költözésre fordított pénzösszegekkel kapcsolatos nyílt hazugságok.
Amikor Lett először említette a körzetfelvigyázóktól érkezett visszajelzést, a következő gondolat suhant át az agyamon: “Hála az égnek! A hírnökök végre átláttak ezen a titkos pénzszerző taktikán, és jól megmondták a magukét a körzetfelvigyázóknak.”
De Lett szerint ahelyett, hogy bármiféle elégedetlenség is lett volna az új elrendezéssel kapcsolatban, a körzetfelvigyázók aggodalmának oka pusztán egy téves felfogás volt a hírnökök között, miszerint az Őrtorony tele van pénzzel, mivel “elengedte” a kölcsönöket és jelzáloghiteleket, melyekkel a gyülekezetek a szervezetnek tartoztak az új királyságtermekért.
Fogom a fejemet és kétségbeesetten felsóhajtok...
Amint ez a weboldal már közzétette, a véneknek szóló, 2014. március 29-vel és május 12-vel keltezett levelek teljes szövegéből kiderül, hogy az új elrendezés szerint az Őrtorony nem állította le azt, hogy a gyülekezetek pénzt küldjenek nekik. Sőt, ragaszkodtak hozzá, hogy azok a gyülekezetek, amelyek már elkezdték kifizetni tartozásukat, legalább ugyanakkora összeget küldjenek be minden hónapban, azok a gyülekezetek pedig, amelyeknek nem volt tartozásuk, ugyanúgy kezdjenek el havonta pénzt küldeni, mintha lenne tartozásuk!
Kivonat a március 29-i véneknek szóló levél 3 oldalas utóiratából, amit NEM szabad felolvasni a rendes hírnököknek
És az ÖSSZES gyülekezetnek, akár tartozott, akár nem korábban, elrendelték, hogy küldjenek be minden többletpénzt úgy, hogy csupán 5000$ és háromhavi működési költség maradjon a helyi pénztárakban. Így tehát ahelyett, hogy pénzt takarítana meg a gyülekezetek számára, az Őrtorony többet követel tőlük a legutóbbi változtatások következtében.
A március 29-i levél 3 oldalas utóiratának egy része, amely hangsúlyozza, hogy a gyülekezeti többletpénzeket el kell küldeni az Őrtoronynak
Kivonat a véneknek szóló május 12-i levélből, amely tisztázza, hogy mekkora összeget lehet megtartani a gyülekezeti számlákon, amit nem kell elküldeni az Őrtoronynak
És ne feledd, hogy ha az Őrtorony valaha is tönkremegy (ami egyre inkább elképzelhető eshetőség), a királyságtermek egyenesen mennek vele együtt a levesbe ezzel az új elrendezéssel (hiszen többé nem függetlenek anyagilag), és a helyi testvérek által királyságterem-építkezésekbe fektetett pénzből semmi sem kerül majd vissza a zsebükbe.
Az Őrtorony kifordult világában egy Tanúnak fizetnie kell a saját királyságterméért, mintha ez az ő felelőssége lenne, noha a királyságterem mint vagyontárgy végső soron az Őrtoronyhoz tartozik, és az Őrtorony rendelkezhet (és rendelkezik is) az eladásából származó teljes bevétellel.
Nem is néztünk volna ki ilyen szörnyű trükköket Lettből, aki párhuzamba állítja az Őrtorony új titkos pénzszerzési elrendezésének ‘nagylelkűségét’ és a kiadványok 1990-es ingyenessé tételét – amire mellesleg csak azért kerül sor, mert az Őrtorony non-profit státusza veszélybe került.
Mindez Lett részéről tudatos megtévesztés, ami csak azért lehetséges, mert a nézők többségének szerencsére fogalma sincs a véneknek szóló levelekről, amelyeket tavaly adtak közre, valamint az adomány/tized elrendezés teljes mélységéről.
De ha ez nem lenne elég, most következik véleményem szerint a legarcátlanabb hazugság, amit valaha is láttam egy vezető testületi tagtól kamera előtt kiejteni:
Az első dolog, amiről nem szabad megfeledkezni, az az, hogy az Őrtorony meglehetősen sikeresen működött hosszú éveken át, mielőtt a warwicki költözés felmerült volna, így bármiféle próbálkozást – hogy a nézőket megetessék valamiféle sületlen történettel arról, hogy egy meg nem nevezett “jelentős” brooklyni ingatlanból származó bevétel csupán néhány hétre elegendő működési költséget ellensúlyozna – azonnal figyelmen kívül hagyhatunk.
Még ha az Őrtorony egyetlen dollárért adná is el az egyik brooklyni ingatlanját, ez még mindig egy olyan dollár lenne, amivel nem rendelkeztek egyetlen évben sem mielőtt a warwicki költözés lehetősége felmerült – és ezekben az években az Őrtorony legalább 116 működő fiókhivatallal bírt (2010-ben), ma pedig mindössze 90-nel.
Láthatjuk, hogy milyen eszméletlenül jó kifogás is Lett kijelentése arról, hogy a brooklyni ingatlanportfólió eladása “lényegében csupán a warwicki Főhivatal építésének költségeit fedezi, valamint más ingatlanok megvásárlását, amelyek szükségesek a Brooklynból való költözés elősegítésére a jövőben.”
Mint sok más szekta, az Őrtorony sem teljesen őszinte, amikor arról van szó, hogy azok előtt, akiknek szerintük a zsebükbe kell nyúlniuk, felfedje, mennyi pénzt is költ el különböző terveire. Ez azt jelenti, hogy nagyon nehéz információhoz jutni arról, mennyit is költ az Őrtorony a Warwickba való költözéssel kapcsolatban, de van két adat, amely valamelyest jelzi, hogy mekkora összegről is lehet szó.
Négy különböző, semleges forrás, nevezetesen a The Brooklyn Paper, The Observer, The Real Deal, és a New York Post idézetei szerint az új warwicki főhivatal építési költségeit 11,5 millió dollárra becsülik. Pillanatnyilag éppen azon vagyok, hogy megtaláljam ennek a becslésnek a forrását, de tekintetbe véve, hogy az épületegyüttest főként önkéntes munkával építik, ez az alacsony összeg elég reálisnak tűnik.
Más források arról is beszámolnak, hogy a Tuxedo-épületegyüttes, mely talán a Warwickban folyó munkát segítő leginkább ismert létesítmény, az Őrtoronynak mindössze 3,2 millió dollárjába került.
Nyilvánvaló, hogy vannak még más számadatok is, melyeket nem ismerünk, más ingatlanokkal és tervezési/fejlesztési költségekkel kapcsolatban (melynek oka teljes mértékben az Őrtorony őszinteségének/átláthatóságának hiánya, nem pedig mások részéről megnyilvánuló félrevezetési vagy megtévesztési kísérlet), de még ha, tegyük fel, megszorozzuk is a fenti két értéket tízzel, akkor sem érjük el a 150 millió dollárt.
Vessük ezt össze azzal az 1 milliárd dollárral, amelyet az Őrtorony kapott a teljes brooklyni portfólióban, ahol csak egyetlen tranzakcióban egy 375 millió dolláros egetverő összeg szerepelt, és máris nyilvánvalóvá válik Lett megtévesztésének teljes valósága.
A Brooklynból Warwickbe való költözés valójában egy óriási bevételt jelentő üzlet a szervezet számára, melyet közönségesen ingatlanspekulációnak neveznek, és egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy egy-egy arányú lenne a két ingatlan értéke, ahogyan Lett szemenszedett hazugsága sugallja.
Nincs senki más, akit okolhatnának
Ha az Őrtoronynak kevés a pénze, aminek a megerősítését én örömmel hallom egyenesen a biztos forrásból (több szempontból is), ez NEM a hétköznapi Tanúk valamiféle félreértésének a hibája. Sőt, a legtöbb Tanú fájdalmasan alábecsüli azt a lélegzetelállító pénzmennyiséget, amit az Őrtorony Brooklyn eladásából zsebre vágott, ami nem kis részben köszönhető a Vezető Testület teljeskörű, szándékos és folyamatos pénzügyi információkra vonatkozó hírzárlatának.
Csupán egyetlen irány van, akik felé a felelősség irányulhat a Vezető Testület pénzügyi nehézségei miatt, ez pedig ők maguk. Ha a Vezető Testület több pénzt költ, mint amennyit a Tanúk jóindulatából és nagylelkűségéből kapnak, akik már így is nehézségekkel küzdenek a felsőoktatással szembeni őrült és erkölcstelen tiltás eredményeképpen, akkor lehetetlen elképzelni, hogyan gondolhatná azt bárki is, hogy hűek és értelmesek.
Reméljük, hogy sok Tanúnál, aki végignézi az öngratulációnak, túlzásoknak, hazugságoknak és hetvenkedésnek ezt a legutóbbi bemutatóját – melyben Stephen Lett mint aktuális ügyetlenkedő, fontoskodó porondmester a JW videótéka groteszk cirkuszi mutatványának rivaldafényében sütkérezik – leesik majd a tantusz.
Fordította: Columba, Eve
Az utolsó 100 komment: