EXJT BLOG

Mindenkinek Jehova Tanúiról

HTML doboz

Leírás

Minden éremnek két oldala van... Jehova Tanúi szervezetének is. Mi ennek a vallási közösségnek a kevésbé ismert oldalával foglalkozunk, hogy lehetőleg minél több embernek segítsünk egy objektív nézőpont kialakításában. Ha Jehova Tanúja vagy, ne félj, hiszen rengeteg Tanú olvassa még rajtad kívül az oldalt! Például vének, kisegítőszolgák, bételesek és persze a legtöbben, akik átlagos Tanúk. A névtelenségnek köszönhetően itt szabadon kérdezhetsz, cáfolhatsz és hozzászólhatsz, de szépen kérünk, előtte olvasd el a témakörrel foglalkozó régebbi cikkeket és kommenteket! Soha ne feledd:

"Nemcsak azt kell megvizsgálnunk, amit személy szerint mi hiszünk, hanem azt is, amit az a vallásszervezet tanít, amellyel kapcsolatban vagyunk. Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól." -
Az igazság, mely örök élethez vezet, (WTBTS, 1968) 2. fejezet 5. bek.

Flying-brain 2.jpg

Jehova Tanúi történelme:

A Vezető Testület egykori tagjának könyve:

crisis-conscience-ray-franz_hun.png

Raymond Franz - Lelkiismereti válság

Utolsó kommentek

Ide küldd:

writing_01.png

columba [kukac] freemail [pont] hu

k [pont] johnny [pont] joker [kukac] gmail [pont] com

Ha szeretnéd megosztani - névtelenül is -, a kérdésed, történeted, tapasztalatod, véleményed, cikked, tanulmányod vagy javaslatod, akkor bátran írd meg a fenti címre, vagy írd meg közvetlenül az oldalon (regisztráció nélkül is!!!), itt:

>> GYORSBEKÜLDŐ <<

Mindenféle

Gyakran használt bibliaversek

2Mó 33:20 | Zs 146:4 | Pl 4:18 | Pl 8:22 | Pr 9:5 | Ézs 44:24 | Ez 18:4 | Dá 7:13, 14 | Mt 5:5 | Mt 6:7 | Mt 11:11 | Mt 24:14 | Mt 24:36 | Mt 24:45-47 | Mk 13:32 | Lk 23:43 | Jn 1:1 | Jn 1:18 | Jn 2:19-21 | Jn 4:34 | Jn 6:68, 69 | Jn 10:17, 18 | Jn 14:28 | Jn 17:3 | Jn 17:11 | Jn 20:17 ... | Csel 2:34 | Csel 8:30-31 | ... 1Kor 8:6 | ... Kol 1:16 | ...Héb 1:8 | ...

BLOG FÓRUM

CHAT a jelenlévőkkel

"Ha meg akarod tudni, hogy ki uralkodik fölötted, elég kideríteni, hogy kit nem szabad bírálnod." - Voltaire

„Nekem pedig egészen mellékes, hogy ti vagy egy emberi ítélőszék megvizsgál-e engem. Sőt, magam sem vizsgálom magamat. Mert semmiről sem tudok, ami ellenem szólna. De ez még nem bizonyít igazságosnak, ugyanis Jehova az, aki vizsgál engem.” (1Korintusz 4:3, 4)

"Ha a szervezeten kívül vagy, meghalsz. Ha a szervezeten belül vagy akkor pedig nagyon kell igyekezned, hogy ne halj meg." - Resign

"A legfájóbb kín örömet színlelni." - Márai Sándor

"Nem oldhatjuk meg a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel teremtettük őket." - Albert Einstein

"Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek." - Jókai Mór

"A tudatlanságod legmagasabb foka az, amikor elutasítasz valamit, amiről nem tudsz semmit." - Wayne Dyer

TIPP: A böngésződ típusától függően a Ctrl gombot nyomva tartva a + és - gombokkal nagyíthatod és kicsinyítheted az oldalt, a jobb olvashatóság érdekében.

TIPP: Kérdésekkel taníts, ne kijelentésekkel! Érvelésedben használd a Bibliát és a Tanúk kiadványait is! Vitáidban ne kövess el érvelési hibákat!

TIPP: Ha nem vagy inkognitóban, kérünk oszd meg a cikkeinket a közösségi oldalakon! (Facebook, Twitter, Google+, stb.)

 

Hogyan adományozzak nektek?

Megtekintések száma

Látogatók: 

free counters


Kedves olvasónk, Te mi vagy?

látogató számláló

Indafotó képek

Se’ól′ - pusztán a sír lenne?

2012.10.12. 19:43 | Ping-Pong | 34 komment

Se’ól′ - pusztán a sír lenne?

Se’ól′ (שְׁאוֹל)

„Ezt a szót használja az Ószövetség a holtak helyére ... A későbbi zsidó irodalomban azzal az elgondolással találkozunk, hogy a seolban elkülönített részek vannak a gonoszok és az igazak számára, amelyben mindegyikük ízelítőt kap végső sorsából... ”
(The New Bible Dictionary, J.D. Douglas, editor, Grand Rapids, MI: Eerdmans, 1962, 518)

„A héber szó a halottak láthatatlan lakhelyének megjelölésére; semleges szó, nem feltételez sem szenvedést, sem boldogságot.”
(Augustus H. Strong, Systematic Theology, Westwood, NJ: Fleming H. Revell, 1907, 994)

„Bár a seol szó nem utal kifejezetten az örök büntetés doktrinájára, hanem inkább egy síron túli, árnyszerű létezésre, mindazonáltal tükrözi a hitet egy jövőbeni és folyamatos létezésben.”
(Merrill C. Tenney, Pictorial Bible Dictionary, Grand Rapids, MI: Zondervan, rev. ed., 1967, 346)

Hai′dész (αδης)

„Az elveszettek eltávozott lelkeinek régiója (beleértve azonban az üdvözült halottakat is a Krisztus mennybemenetele előtti időkben) . . . A seol megfelelője az Ószövetségben. A King James Version-ban . . . sajnos „pokolnak” fordították, például Zsoltárok 16:10; vagy „a sírnak”, például 1Mózes 37:35 . . . Soha nem jelöli a sírt, sem az elveszettek állandó helyét; idő szempontjából az elhalálozás és a gyehenna végzete közötti köztes időszak. Az állapot leírásához lásd a Lukács 16:23-31.”
(W.E. Vine, An Expository Dictionary of New Testament Words, Old Tappan, NJ: Fleming H. Revell, 1940; under "Hades")

„. . . az alvilág, a halottak birodalma . . . A Septuagintában a héber seolt szinte mindig ezzel a szóval adják vissza . . . az alvilági régiók, sötét és lehangoló hely . . . a testtelen szellemek közös gyülekezőhelye.”
(Joseph Thayer, Greek-English Lexicon of the NT, 11)

A King James Version fordítású Biblia tartós zavart okozott azzal, hogy a görög hades és gehenna szavakat is „pokolnak” fordítja. Ez gyakran megjelenik a régebbi liturgikus szövegekben, amelyek szerint „Krisztus alászállt a poklokra.”

Azonban tulajdonképpen a „pokol” teológiailag egyenértékű a gyehennával vagy a „második halál” „tüzes tavával” (Jelenések 20:14; 21:8). Másrészt a hades a görög megfelelője a héber seʼól′ szónak - az elhunytak közös helye vagy állapota. A paradicsomot (Lukács 23:43) vagy Ábrahám kebelét (Lukács 16:22) a hádészen-seolon belüli helyként vagy állapotként értelmezték. Ezért a régi igazak lelke - csakúgy, mint a bűnbánó tolvajok és maga a mi Urunk lelke is - lement a „hadészbe”, azonban nem a pokolba (gyehennába vagy „tűznek tavába”).

Igaz, hogy a seol / hádész mind a gonoszok, mind az igazak hajléka, azonban nem a szó szerinti sírt jelenti, ahogyan Jehova Tanúi állítják. Ez inkább  a tudatosság helye, bár árnyékos / homályos és eléggé titokzatos. Mint kiderült Lázár és a gazdag ember történetéből (Lukács 16:19-31), van egy szakadék a gonoszok és igazak között, továbbá különböző a jutalmuk is.

Krisztus megtestesülése, feltámadása és mennybemenetele óta azonban a dolgok megváltoztak. A Krisztusban hívők halálukkor lélekben az Úrhoz mennek testük feltámasztását (2 Korintus 5:1-8, Lukács 23:42-43, Filippi 1:23) és az új eget és földet (Jelenések 21) várva, míg a hitetlenek el vannak választva Istentől a szenvedés állapotában (2 Péter 2:4-9), várva a Végső Ítéletet (Jelenések 20:11-15) és büntetésüket a Tűz Tavában, amely végső állapotuk lesz. A pokol tantétele mindig is a történelmi, ortodox kereszténység hitnézete volt. Nem a „sötét középkorban” vezették be, ahogy azt Charles Taze Russell jelentette ki becsmérlően, hanem már maga Jézus, a mi Urunk és az Apostolok is kifejezetten tanították:

„A valóság és az örök szenvedés a Gyehennában a bibliai igazság olyan eleme, amelyet egyetlen becsületes szövegmagyarázat (exegézis) sem kerülhet ki."
(The New Bible Dictionary, J.D. Douglas, editor, Grand Rapids, MI: Eerdmans, 1962, 519)

Qeber / Mnémeion: jelentése „sír” a héber és görög nyelvben

A héber qeber szó (#6913, Strong bibliatudós héber szójegyzékében) jelenti az igazi „sírt” az Ószövetségben. A KJV 35-ször „sír”-nak, 26-szor „sírbolt”-nak és 6-szor „temetkezési hely”-nek fordítja. A kapcsolódó qeburah (#6900, Strong szójegyzékében) szót hasonlóan fordítja 14-szer (lásd pl.: 1Királyok 13:30, 2Sámuel 3:32, 1Mózes 35:20, Jeremiás 8:1). Az NT megfelelője a mnemeion (#3419 Strong szójegyzékében), amelyet a KJV 29-szer „sírbolt”-nak, 8-szor „sír”-nak, és ötször „síremlék”-nek fordít (a „sír” szót lásd a Máté 27:52.53, Lukács 11:44, János 5:28, 11:17, 31, 38; 12:17 versekben).

Ezen szavak, valamint a sheol és hades közötti kontraszt nyilvánvaló. A sheol soha sem kiásott hely, azonban a qeber hat helyen is az (pl.: 1Mózes 50:5, Ézsaiás 22:16). A Bibliában a testeket soha sem helyezik az emberek a seol-ba, azonban (az emberek) testeket helyeztek a qeber-be 37-szer. Egy személynek sincsen sheol-ja, azonban qeber-rel rendelkeznek, szintén 37 alkalommal a Bibliában. A sheol-lal ellentétben a qeber a föld felszínén van, 32 alkalommal. A seol soha sincs többesszámba téve, a qeber-rel ellentétben (29 esetben). Egyedül Isten helyezi az embereket a seolba (4Mózes 16:30-33, 1Sámuel 2:6). A testről sehol sem írják, hogy a seolban van és a lélekről sehol sem írják, hogy a sírban van. A végítéletkor (Jelenések 20:13) a halál (qeber / mnemeion) és hádész (seol) kiadja a halottait (azaz a testeket az előbbiből, a lelkeket pedig az utóbbiból). Nyilvánvalóan látható tehát, hogy a Biblia különbséget tesz a szó szerinti sír és a régió között, ahova a lelkek térnek és folytatják létezésüket.

Láthatatlan hely:

  • Héber: seol
  • Görög: hádesz

Sír:

  • Héber: kever
  • Görög: mne·mei′on
  1. Mind a héber, mind pedig a görög nyelvben külön szó van a sírra, hogy a seol / hádesz szavaktól meg lehessen különböztetni.
  2. Az Új Szövetségben a Hádesz SOHASEM utal a sírra, a „mnemeion”-ra, mely görögül azt jelenti, hogy sír. Ezt a szót mindig hádésznek fordították, ami azt jelenti, hogy alvilág.
  3. A lélekről vagy szellemről sohasem állítják, hogy a „mnemeion”-ba, vagyis a sírba megy.
  4. A testről sohasem állítják, hogy a hádeszba, vagyis a seolba megy.
  5. Ézs 14:19 - a királyt kivetették a sírjából (kever), hogy a seolba vethessék, ahol az eltávozott szellemek megdorgálhatják (9-10. vers). Ebben a részben a seol és a kever egymás ellentétei, nem szinonímák. Ez a megkülönböztetés a Septuagintában is fennmaradt. A Septuagintában azonban a seolt sohasem fordítják a mneema szóval, ami a sír szó görög megfelelője.  Mindig hádesznak adják vissza, ami alvilágot jelent.

A kever és seol szavak között sok különbséget figyelhetünk meg:

  1. A sírban lévő testek tudatlanok, a seolban lévők pedig tudatuknál vannak.
  2. A sír megérintése hivatalosan tisztátalanná tesz valakit (4Móz 19:16), a Szentírás viszont sohasem beszél arról, hogy valakit a seol tisztátalanná tesz.
  3. A sírba bemehetünk és kijöhetünk onnan  [héb: kever] (2 Királyok 23:16), de arról sehol sincs szó, hogy valaki a seolba kerül és kijön onnan, hacsak Isten nem teszi ezt lehetővé. Ha a seol egyszerűen a sírra utalna, akkor az embereknek képesnek kellene lenniük rá, hogy kihozzák a halottakat a seolból.

A következőkben egy rövid tanulmányt teszünk közzé azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a seol az Ószövetségben. Jehova Tanúi és mások is azt állítják, hogy a seol az emberiség közös sírja, illetve hogy az ember a halál alkalmával megszűnik létezni. Tagadják továbbá, hogy a bűnösökre tudatos büntetés vár a halál után.  

Meggyőződésem, hogy a seol szentírási meghatározása *nem* csupán a sírra utal. Úgy gondolom, hogy a Szentírás alapos tanulmányozása feltárja, hogy a seol a lelkek tudatos létezésének a helye a halál után. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány okot, ami miatt ezt így gondolom:

1) A héber nyelvben a sír szó a következő: kever. Amikor a bibliaírók a sírra utaltak, a kever szót használták. Az Ószövetség vizsgálatából kiderül, hogy nem használták a seol és kever szavakat egymás szinonímájaként. Az Ézsaiás 14:19-ben például a királyt kivetették a sírból (kever), hogy a seolba vethessék, ahol az eltávozott lelkek megdorgálhatják (9, 10. vers). Ebben a részben a seol és a kever egymás ellentétei, nem pedig szinonímái.

2) Ez a megkülönböztetés a Septuagintában is fennmaradt. A Septuaginta sehol sem adja vissza a seol kifejezést a mneema szóval, ami a sír görög megfelelője. Mindig is hádeszként van fordítva, amely az alvilágra utalt.

3) A kever és a seol között sok különbség van. A sírban lévő testek öntudatlanok, a seolban lévők pedig tudatuknál vannak (Ézs 14:4-7; 44:23; Ez 31:16; 32:21). A sír megérintése hivatalosan tisztátalanná tesz valakit (4Móz 19:16), a Szentírás viszont sohasem beszél arról, hogy valakit a seol tesz tisztátalanná. A sírba bemehetünk és kijöhetünk onnan  [héb: kever] (2Kir 23:16), de arról sehol sincs szó, hogy valaki a seolba kerül és kijön onnan. A héber iratokban számos egyéb megkülönböztetés is található.

4) Isten nem tárta fel az Ószövetség szentjeinek a túlvilági élet minden részletét. Ebből következik, hogy a seol leírása sok esetben jelképes, és nem ad átfogó képet. Ettől függetlenül azonban, szerintem egyértelmű, hogy ezek a szentek a seolon egy halál utáni tudatos létet értettek, és nem csupán az emberiség közös sírjaként gondoltak rá. Úgy gondoltak rá, mint ahol találkozhatnak az őseikkel, a törzsük tagjaival vagy a népükkel (1Móz 15:15; 25:8; 35:29; 37:35; 49:33; 4Móz 20:24, 28; 31:2; 5Móz 32:50; 34:5; 2Sám 12:23). A seol nem utalhat egy közös tömegsírra, ahová eltemették az embereket. Az írott történelem ilyen sírokról nem számol be. A seol olyan hely, ahová az összes ember lelke kerül a halál után. Ezért várta Jákób, hogy újra találkozzon Józseffel a seolban (1Móz 37:35).

5) A Szentírásból arra következtethetünk, hogy a seolnak különböző részei vannak. Nagy különbség van a seol  „alsó” és „felső” része között (4Móz 32:22). A jelképes nyelvezet azt sejteti, hogy a seolban különböző osztályok vagy különbségek vannak. Az Ószövetség nem beszél erről egyértelműen, mégis úgy tűnik, hogy a seolban valamiféle megkülönböztetés van. A rabbinikus írók később egyértelműen azt tanították, hogy a seol két részből áll. Az igazak boldogságban élnek az egyik oldalon, a gonoszok pedig gyötrődnek a másik oldalon.

6) A seolban lévők állapotára az alábbiak jellemzőek: Az ember a halál alkalmával „rephaim” lesz, pl. „lélek”, „árnyék” vagy „testetlen szellem” a Jób 26:5; Zsolt 88:10; Péld 2:18; 9:18; 21:16; Ézs 14:9; 26:14,19 szerint. Az Ószövetség szerint az ember a halál alkalmával nem az öntudatlanság állapotába kerül, hanem egy testétől megfosztott szellem lesz belőle. A „rephaim” szó használata alátámasztja ezt az igazságot. Langenscheidt Ószövetségi héber-angol szótára (324. o.) úgy határozza meg a „rephaim” szó  jelentését, mint ami „eltávozott szellemekre, a hádeszre” utal. Brown, Driver és Briggs (952. o.) úgy határozzák meg a „rephaim” szó  jelentését, mint „hádesz, szellemek … halottak nevei a seolban”. Keil és Delitzsch úgy utal a „rephaim” szóra, mint „akik test nélküliek a halál utáni állapotban”. Ez az elképzelés megjelenik az Újszövetségben is az olyan helyeken, mint pl. a Lukács 24:37-39. A „szellemekben” való hit egyértelműen együtt jár azzal, hogy valaki hisz abban, hogy az ember túléli a halált. A seolban lévőkről azt a képet kapjuk, hogy beszélgetnek egymással, sőt erkölcsileg ítélkeznek az újonnan érkező személyekről (Ézs 14:9-20; 44:23; Ez 32:21). Ők tehát öntudattal rendelkező lények a seolban.

7) Isten ítélete a gonoszokon nem szűnik meg, ha a gonosz a bűneiben hal meg. Így egyes szellemek a seolban a következőket tapasztalják meg:

a. Isten haragját (5Mózes 32:22): Mózes szerint a gonoszok JHVH haragjának tüzét tapasztalják a „seol legmélyebb részén”. Ennek a versnek nem lenne értelme, ha a gonoszok megszűnnének létezni, illetve ha a seol a sírt jelentené.

b. Gyötrelem (Zsoltárok 116:3): A héber matzar szó arra a gyötrelemre vonatkozik, amelyet a nehézségek szorításában érzünk. Ebben az értelemben használja a Zsoltárok 118:5 is. A chevel szó, amely a matzar kifejezés költői megfelelője, szintén azt jelenti, hogy „sír kötelei” (2 Sámuel 22:6; Zsoltárok 18:6).

c. Vonaglás a fájdalomtól (Jób 26:5): A héber chool szó egy szülő asszonyéhoz hasonló fájdalomtól való vonaglást jelent.

Nyilvánvaló, hogy a nemlét aligha tapasztalhat haragot, szorongást vagy hasonlókat.

Néhány egyház azt tanítja, hogy a lélek létezésébe vetett hit egy pogány elgondolás, így arra következtet, hogy bárki, aki a lélek létezésében hisz, az pogány. E levél végén a Szentírást használva bemutatom, hogy az a tanítás, amely szerint nincs lelkünk, egy korai eretnek tan, amelyet egyébként a korai egyházatyák is eretnekségként ítéltek el.

„Emberi lelkek”

Egyes egyházak, mint például „Jehova Tanúi”, a „Hetednapi Adventisták,” a Concordant szolgálat és hasonlók, azt tanítják, hogy mi csupán egy élő test vagyunk, és hogy amikor a Biblia a lélekről beszél, akkor egyszerűen csak a testre hivatkozik annak élő formájában. Sokan úgy vélik, hogy ez az Isten lehelete, amely éltet minket, és hogy a halálunkkor e lehelet visszatér Istenhez. Azt is tanítják, hogy amikor egy ember meghal, akkor egyszerűen csak halott és egyáltalán nincs tudatában az őt körülvevő dolgoknak. Bizonyossággal meg fogom állapítani, hogy „Jehova Tanúi”, a „Hetednapi Adventisták” és a Concordant tanításai a lélekre vonatkozóan tévesek, és eretnekségként kell tekinteni rájuk.

A lélekalvás hibás tanítása, ahogyan „Jehova Tanúi”, a „Hetednapi Adventisták” és a Concordant szolgálat tanítja, részben a King James Bibliában található, néhány rosszul lefordított részen alapul.

„Sír vs. alvilág”

Az egyik legnagyobb probléma annak az igazságnak a megértésében, hogy mi történik a halál után, a „Szent Biblia” „King James Version” kiadása fordítóinak szörnyű munkája. A legnagyobb probléma, hogy a „KJV” félrefordítja a „seol” szót (valójában az alvilág), és a „sír” jelentést adja neki. Be fogom bizonyítani, hogy ez 100%-ban téves, méghozzá a Szentírás felhasználásával.

E félrefordítások miatt számos egyház, mint például a „Jehova Tanúi”, a „Hetednapi Adventisták” és az Armstrongiták különböző csoportjai, tévesen hiszik és tanítják a „LÉLEKALVÁS” tanítását. Amint már említettem, ez nem az első alkalom, hogy ezt a tantételt tanítják. A korai egyházi történész, Eusebius megállapította, hogy a „LÉLEKALVÁS” tantételét egy harmadik századi eretnek találta ki. (E.H. VI, C37)

Szeretnék most megvizsgálni néhány olyan példát, ahol a „KJV” felrefordítja a „seol” szót, azonban mielőtt ez megtenném, hadd jegyezzem meg, hogy az eredeti héber „seol” szót mindig egy szellemi alvilág megjelölésére használják, ahová a „tudatos lelkek” megtérnek, hogy megkapják jutalmukat vagy büntetésüket, valamint hogy az Úrra várjanak. Másrészt az eredeti héberben a „kever” szót mindig egy síremlék vagy sír jelölésére használják, ahova az elhunytak holttestét helyezik.

Sajnos a King James Version (és néhányszor a magyar Károli is - ford.) hibásan „sírnak” fordítja a „seol”-t körülbelül 31-szer. Viszont helyesen „pokolnak” is fordítja ugyancsak kb. 31-szer. Valamint a KJV 3-szor gödörnek is fordítja a „seol”-t. Remélem be tudom bizonyítani egy perc alatt, hogy a seol nem jelenthet sírt, és a KJV tévedett abban a 31 fordításban.

Az Ószövetségben első alkalommal az 1Móz 37:35-ben találkozunk a „seol” szóval. Biztos vagyok benne, hogy mindenki emlékszik rá, amikor Józsefet eladják testvérei rabszolgának Egyiptomban. A testvérek aztán visszamentek atyjukhoz és elmondták neki, hogy Józsefet megölte és felfalta egy vadállat. József atyja, Jákob ezt mondja: „...sírva megyek fiamhoz a sírba” (Károli). Láthatjuk ebből, hogy Jákob arra számít, hogy elmehet a fiához. Mivel úgy tudja, hogy a fiát felfalta egy vadállat, így Jákob nem gondolhatja, hogy majd a családi sírboltban fog vele találkozni, mivel nincs meg a holtteste. Ezért ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy az „alvilágra” gondolt, és ezért a KJV-nek a „seolt” „alvilágként” vagy „pokolként” kellett volna fordítania. Minden szavahihető tudós úgy véli, hogy ez a rész azt jelenti, Jákob arra számított, hogy láthatja majd a fiát valamikor az alvilágban.

Most vizsgáljuk meg ezt a két héber szót: Kever / Qeber és Sheol

KEVER = QbR Sheol = wXl

Most szeretném Önöknek megmutatni, hogy Isten mindig a kever szót használja, ha a sírról van szó, és a seolt, ha az alvilágról vagy a pokolról. Más szavakkal, a kever a test végső sorsa, a seol a léleké.

A Septuagintában (az Ótestamentum görög változata, amelyet i. e. 250 körül készítettek), a héber „seol” szót SOHASEM fordítják a görög „mnema” szóval, amely a „sír” görög megfelelője. A „seol”-t inkább mindig „hádesz”-nek fordítják, amely az „alvilág” vagy „pokol” görög megfelelője. SOHASEM szabad összetévesztenünk a „hádesz” szót a „halállal” vagy a „sírra”, mivel a görögben a „halál” szó megfelelője a „thanatos”, és a „síré” „mnema”. Másfelől, a „kever” vagyis „sír” héber szavak görög fordítása mindig „mnema” (sír vagy kripta), vagy  topos / thapos (szentély vagy sír).

Ezeknek a szavaknak a helyes meghatározásából láthatjuk, hogy a seol csakis „alvilágot” jelenthet, a „kever” pedig csak „sírt”. Nos, ahhoz, hogy értelme legyen egy szellemi alvilágnak, „szellemi természetű lelkeknek” is lenniük kell, akik ott élnek. Most tekintsünk át néhány bibliai részt, amelyek bizonyítják, hogy ilyen „szellemi természetű lelkek” léteznek.

Kever kontra seol

A következő 18 bibliai utalást Dr. Robert A. Morey könyvéből vettem, amelynek címe, "Halál és a halál utáni élet" [Death and the Afterlife]. Nagyon jól megírt könyv, és nagyon ügyesen felsorakoztat 20 érvet amellett, hogy a sír és a seol miért nem lehetnek ugyanazok. Ahelyett, hogy újra feltalálnám a spanyolviaszt, idézem az első 17 példát a saját szavaimmal.

(1) Van az Ótestamentumban egy héber szó, a KABAR. Azt jelenti, eltemet. Mindig a KEVER (sír) szóval kapcsolatban használják, és sohasem a seol, vagy az alvilág szóval. Másképp fogalmazva, el lehet temetni (KABAR) valakit egy sírba (KEVER), de nem lehetséges senkit sem eltemetni a seolba. A seolba a lelkek mennek. (1Móz 23:4, 6, 9, 19, 20; 49:30, 31)

(2) A Bibliában a sír/KEVER szó néha többes számban található, jelezvén, hogy lehetséges több, mint egy sírról beszélni. A seol szó azonban mindig egyes számban van, vagyis csak egyetlen seol létezik, és ez az alvilág.

(3) Az Írások szerint a sír/KEVER mindig egy bizonyos helyen található  (2Móz 14:11), a seolnak azonban nincs megadva egy speciális elhelyezkedése, mivel a halál alkalmával a lélek onnan lép be a seolba, ahol a halál történt. Továbbá nincs szükségünk sírra/KEVER-re ahhoz, hogy a seolba beléphessünk.

(4) Azt olvassuk a Bibliában, hogy megvásárolhatunk egy sírt (KEVER) (1Móz 23: 4-10), azonban sehol sincs szó olyasmiről, hogy valaki megvásárolta volna a seolt, vagy hogy valaki el akarta volna adni. Ezenkívül bibliai feljegyzés van arról, hogy lehetséges birtokolni egy sírt, azonban sehol nem beszél a Biblia arról, hogy a seol valakinek a birtokában lenne.

(5) Vannak szentírási helyek, ahol azt olvassuk, hogy valaki kiválaszt egy sírt (KEVER) (1Móz 23:6), azonban sehol sem olvasunk olyasmit, hogy valaki kiválasztott volna egy seolt.

(6) A Biblia szerint lehetséges egy holttestet a sírba (KEVER) dobni (1Móz 50:13), de arról nincs feljegyzés, hogy valakit a seolba dobtak volna, mert a lelkek inkább utaznak a seolba.

(7) Arról sem ír a Biblia, hogy emlékoszlopot emeltek volna a seol fölé, azonban az 1Móz 35:20-ban emlékoszlopot emelnek egy sír (KEVER) fölé.

(8) Egy sírt (KEVER) meg lehet nyitni, aztán bezárni (2Kir 23:16), azonban a Szentírás sehol sem beszél arról, hogy valaki valaha is megnyitotta és bezárta volna a seolt.

(9) Egy sírt (KEVER) meg is érinthetünk (4Móz 19:18), azonban az Biblia nem említi, hogy valaki valaha is megérintette volna a seolt.

(10) Ha bizonyos emberek megérintik a sírt (KEVER), az beszennyezi őket (4Móz 19:16), de arról nincs feljegyzés, hogy valaki  valaha is beszennyeződött volna a seol miatt.

(11) A Szentírás azt mondja, hogy beléphetünk egy kriptába vagy sírba (KEVER), és ki is jöhetünk belőle (2 Kir 23:16), de még senkiről sem állították, hogy belépett volna a seolba, aztán testi értelemben élve visszatért volna.

(12) A Szentírás azt mondja, hogy kiválaszthatjuk, hogy nézzen ki majd a saját sírunk (KEVER) (1Móz 23:4-90), azonban a seolt sehol sem ábrázolják olyan dolognak, mint amit lehetséges kiválasztani.

(13) Egy holttestet vagy a csontjait kihantolhatják, aztán elvihetik a sírból (KEVER) (2 Kir 23:160), de a Szentírás sehol sem említi, hogy valakit kihantoltak és elvittek volna a seolból.

(14) Míg lehetséges feldíszíteni egy sírt (KEVER) (1Móz 35:20), a seolról még sohasem mondták, hogy emberek feldíszítették volna.

(15) Egy sírt (KEVER) ki lehet rabolni, vagy meg lehet gyalázni  (Jer 8:1, 2), ez nem lehetséges a seol esetében.

(16) A Biblia azt mondja, hogy egy sírt (KEVER) le tudnak rombolni az emberek  (Jer. 8:1, 2), de a Szentírás sehol sem állítja, hogy emberek képesek lennének lerombolni a seolt.

(17) Az lehetséges, hogy egy sír (KEVER) tele legyen, a Biblia azonban azt mondja, hogy a seol sohasem telik meg.


Az Ószövetség leírása a seolról 

Dr. Morey arra is rámutat, hogy a seol a sötétség árnyékos helyeként van bemutatva. Továbbá utal arra, hogy a seol egy másik dimenzióban helyezkedik el, amelyet nem ér el a napfény. Ezzel én is egyetértek.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a Biblia elmondása szerint az emberek újra találkozhatnak őseikkel a seolban  (1Móz 15:15; 25:8; 52:29; 37:35; 49:33; 4Móz 20:24; 28; 31:32; 5Móz 32:50; 34:5; Sám. 12:23).

Végül úgy írja le a seolt, mint aminek két különböző része van, egy alsó és egy felső. Igaz, hogy amint Dr. Morey is mondja, erre nincs kifejezett utalás a Bibliában, azonban burkolt célzások vannak. Továbbá, a késői rabbinikus írások egyértelműen tanítják a seol két szintjét. Az egyik szint az igazak számára van fenntartva, akik nagy boldogságban élnek ott, a másik pedig a gonoszak számára, akik szenvednek.

A seolban levők állapotáról azt mondhatjuk, hogy......

Maradjunk még Dr. Morey-val egy percig, és nézzük mi a véleménye a seolban levők állapotáról.

Dr. Morey rámutat, hogy az Írások szerint haláluk után az emberek rephaim-má, vagyis „lélekké, árnyékká”, vagy „egy test nélküli szellemmé” válnak  (Jób 26:5; Zsolt 88:10; Péld 2:18, 21:16; Ézs 14:9; 26:14, 19. E bibliai részek alapján biztosak lehetünk abban, hogy amikor meghalunk, nem az öntudatlanság állapotába fogunk kerülni, hanem inkább egy test nélküli szellemmé vagy lélekké (rapha vagy rafa tbsz = rephaim vagy raphaim) válunk. Az Újszövetség megerősíti az Ószövetség tanítását például a Lukács 24:37-39-ben. Ezek a bibliaversek azt mutatják, hogy az emberek hittek a kísértetekben, ami azt jelenti, hogy nem hittek abban, hogy haláluk után öntudatlanok lesznek.

Végül, a seol lakóiról azt írják, hogy beszélgetnek egymással, például erkölcsi ítéletet mondanak ki az újonnan érkezők felett. (Ézs 14:9-20; 44:23; Ez 32:21). SEMMI KÉTSÉGÜNK SEM LEHET AFELŐL, hogy a Biblia szerint halálunk után öntudatunknál maradunk és NEM KERÜLÜNK A HALÁLALVÁS állapotába, ahogyan „Jehova Tanúi” és a „Hetednapi Adventisták” állítják.

A korai egyházatyák is sokat beszéltek a lélekről.......

Antiochiai (Szent) Ignác: „testben és lélekben is egységben maradsz Krisztussal” (az Efézusiakhoz írt levelében); „Annak az oka, hogy testünk is van, nemcsak lelkünk, az, hogy megnyerhessük a látható világ helyeslését.” (Polycarphoz írott levelében)

Római (Szent) Kelemen: „A külső olyan, mint a belső, ez azt jelenti: A belső jelenti a lelket, és a külső jelenti a testet....” (Kelemen második levele)

A farizeusok és az esszénusok - mind Philo, mind Josephus szerint - úgy gondolták, hogy a lélek túléli a test halálát. Csak a szadduceusok nem hittek ebben. Ennélfogva a farizeusok és az esszénusok a Bibliával egyeznek ebben a tanításban.

Azt, hogy nem létezik egy szellemi természetű lélek, néhány sztoikus filozófus tanította, mint például Marcus Aurelius és Epictetus. Ne értsenek félre, én nagyon is szeretem a sztoikus filozófiát, az egyik kedvencem, abban azonban nem volt igazuk, hogy egy szellemi természetű lélek nem éli túl a test halálát. Láthatjuk, hogy „Jehova Tanúi” és a „Hetednapi Adventisták” a sztoikusokkal és a szadduceusokkal vallanak azonos nézetet, nem pedig a Bibliával.

Címkék: lélek ébredjetek! gyakran használt bibliaversek

A bejegyzés trackback címe:

https://jehovatanui.blog.hu/api/trackback/id/tr634845173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2012.10.14. 14:33:02

Alapos mélyreható írás,a Pokol védelme érdekében:)...

már csak arra szeretnék választ kapni egyszer,hogy hogyan fér össze Isten mérhetetlen tökéletes igazságosságával,szeretetével az,hogy "Örök gyötrelemre"ítéljen el valakit aki az örökkévalósághoz mért rövidke életben életében figyelmetlen hagyta őt ?

-Nem lehetséges azaz teljesen kizárandó az a lehetőség,hogy Metaforikusan értelmezendő az örök kárhozat tana ?
- ...tehát az,hogy aki makacsul szembehelyezkedik Istennel az végöl örökre elpusztul a Lelkével/szellemével együtt örökre és visszavonhatatlanul?(nemlétezik öröké?)

-Miért és Kik számára volt fontos,hogy ez a tan kihangsúlyozódjon?!...oly mértékben,hogy kitalálták ezt a szót,hogy"Pokol"???

Most miért fontos és kinek,hogy ezzel szembesüljön akár igaz akár nem ez a tan?...előre visz ez mint Keresztény embert?

-Mit tesz hozzá,vagy vesz el az Istennel való kapcsolatomhoz?

-Szeretet kapcsolatom,vagy félelemmel áthatott kapcsolatom lesz Istennel?

-Mit árulna el ez róla?

-Volt-e érdekeltsége egyes Egyházaknak ebben?

-Vajon állhatott-e a háttérben megfélemlítésen alapuló ösztökélés?...azt mondva mert ha nem, tértek meg akkor. a Pokol-ba kerültök..?!

-Miért nem szerepel a legkoraibb kéziratokban az a szó,hogy "Pokol?" beleértve a NA27-es szöveg kritikai kiadást is ahol Hades szó szerepel minden ilyen esetben?

-Vajon Jézus "Gazdag ember és a Lázár "példázata,teljesen kizárja azt a lehetőséget,hogy Jézus mint kiváló tanító a kor Hades-el kapcsolatos Hellenisztikus tanát mint egyszerű metaforikus szemléltető eszközt és tan meseként használta fel a hallgatósága számára ,annak ábrázolására,hogy mennyre fontos bűnös mibenlétünk elismerése,és milyen végzetes az önigazoló életmód?
-A példázatnak vannak még egyéb erre utaló és okot adó eltúlzott meseszerű elemei?!

-A következő igehely mit mutat a Lélek-el kapcsolatos álláspontról?...:

Mt 10:28 És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni, hanem inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elveszítheti a gyehennában.

-A Lelket˛/szellemet ˛nemde meglehet ölni?/ el lehet veszteni?...miért értsem mégis másként?

...mi indokolja azt,hogy az itt szereplő "elveszteni" kifejezést úgy kell értelmezhetem,hogy örökké szenved a Lélek/szellem mégis valamilyen tudatos formában?

Hogyan lehetséges a következő igehely teljesedése ha:

Jel 20:14 A halál és a pokol pedig a tűz tavába vettetett. Ez a második halál, a tűz tava.

...a pokol maga is a tűztavába vettetik ?
..és ha a Pokol azonos a "tűznek tavával" illogikus a szentírás ezen kijelentése kivéve ha a Pokol szót behelyettesítjük az eredetileg is ott álló Hades szóval.

Néhány kérdés amire szeretném egyszer megkapni a választ szerető Atyámtól.

Addig is kire hallgassak/hallgassunk?

A szent lélek tanítására aki "mindenre megtanít" egyszer és "minden igazságra" elvezet..miközben olvasom a szentírást?..már nem is elegendő???!!!

...elkárhozok mert én nem foglalok ezen tantétel mellett állást?

ERETNEK lettem???....!

-Vagy továbbra is adjam meg magam és hajtsak fejet olyan tanításoknak amit különböző emberek által vezetett és kreált egyházak valamiért leakarnak dugni a torkomon?..

-Miért jó ez nekik???...
-Miért lesz ez jó nekem???

Ping-Pong 2012.10.14. 18:21:17

@kingdom:
Ez a cikk eredendően nem kívánt az örök büntetésről szóló eszkatológikus tanban általánosságban belemenni, csupán azt az egy konkrét állítást kívánta cáfolni, amelyet az Őrtorony (és más annihilacionista felekezetek) állítanak, miszerint a bibliai seol/hádész kifejezések egyszerűen sírt jelentenének, amely megközelítés már maga a kérdés félrevivése, hiszen nem az alvilágra, hanem a pokolra, vagyis a gyehennára kell koncentrálni.

Nem szeretem, és rendkívül tudománytalannak tartom az ilyen „az nem lehet ,hogy Isten ilyen csúnya dolgot csináljon”-jellegű érzelmi alapú „érvelést”. Russel módszere volt annak idején az, hogy a teológiában nem úgy dolgozott, mint a régiek, miszerint előbb megnézte, hogy mit tanít a kinyilatkoztatás, és aztán próbálta meg ezt megmagyarázni – hanem ő azt csinálta – most így nagyon leegyszerűsítve persze -, hogy üljünk le, és előbb gondoljuk ki azt, hogy vajon „ésszerű-e” az, hogy Isten ilyet csináljon, majd az erre vonatkozó megállapításait, meglátásait igyekezett utólag megmagyarázni az Írásból. A köznyelv erre mondja azt, hogy „gombhoz kabátot”. Persze a pokol „etikájáról” lehet tárgyalni, de írásmagyarázati elgondolásnak pocsék. De ha már itt tartunk adok két linket erről:

* forum.index.hu/Article/viewArticle?a=100108291&t=9039257

* forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111182410&t=9003631

* forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111182908&t=9003631

* forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111186972&t=9003631

Szintén ebbe a kategóriájába tartozik az az elképzelés is, miszerint valakik (gondolom ezek valami sztereotíp, gonosz egyházi személyek lennének) „kitalálták” a pokol tanítását, azért mert őnekik ez „érdekükben” állt. Pedig aki az egyháztörténelmet jól ismeri, tudhatja, hogy a korai keresztények közt, sőt gyakorlatilag az első évezredben egyáltalán nem volt komoly teológiai vita arról, hogy van-e örök büntetés, vagy nincs – magától értetődő volt, hogy van, és ezt nagyhatású eretnekmozgalom soha nem is támadta meg, gyakorlatilag az újkorig. Így érvelnek azok az ateisták is, akiknek a szájában az a szólam forog, hogy „a vallást a papok találták ki, hogy ők jól megéljenek belőle”. Igeen? Akkor eszerint az orvostudományt, vagy a jogot az orvosok és a jogászok találták ki, azért, hogy megéljenek belőle?

De ha már ezt a kérdést is megfeszegetted, belemehetünk egy kör erejéig. Szóval a kereszténység ellenségei azzal vádaskodnak, hogy az egyház arra tanít, hogy jutalomért tegyük a jót s a büntetés félelméből kerüljük a rosszat. Ez tévedés, mert a kereszténység nem arra tanít, hogy csak a jutalom és büntetés szempontjai miatt tegyük a jót s kerüljük a rosszat. A keresztény erkölcstan arra tanít, hogy a jót elsősorban az Isten szeretetéből cselekedjük s a rosszat azért kerüljük, mert az bűn s az Isten megbántása. A jutalom és büntetés indítóokaira azonban szintén szükség van, mert a tiszta istenszeretet s az erény elvont szeretete a gyakorlatban nagyon kevés emberre volna elegendő elhatározó és megmozgató hatással. A kettő nem zárja ki, hanem kiegészíti egymást. Jobb a jutalom és félelem indítékaira IS támaszkodni, mint az erkölcsi harcban teljességgel lemaradni! Vajon erkölcstelen a szülő s az állam, amikor jutalmaz vagy büntet?

(Folyt. köv.)

Ping-Pong 2012.10.14. 19:01:16

@kingdom:
Most pedig lássuk a konkrét kérdéseidet:

„Nem lehetséges azaz teljesen kizárandó az a lehetőség,hogy Metaforikusan értelmezendő az örök kárhozat tana ?” – Ahhoz, hogy jelképről vagy jelképes értelemről beszélhessünk szükséges, hogy a jelkép és a jelképzett dolog között fogalmi vagy logikai kapcsolat legyen. Például egy koponya jelképezheti a halált, egy sematikus fül-rajz a hallást, de az az állítás, miszerint a Szentírás állításai az örök büntetésről az valójában megsemmisülést jelent, az nem kevésbé torz gondolat, mint azt állítani, hogy egy félbevágott citrom egy versenylovat „jelképez”. Amikor itt a „jelképes értelem”-védekezéshez nyúlnak, az egyszerű félrebeszélés, kitérési kísérlet a konkrét állításoktól, márpedig a Szentírás erre vonatkozóan teljesen konkrét, figyelj csak:

Mt 8,12 – „az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségbe. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.”

Mt 25,41 – „Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült.”

Mt 25,46 – „Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre.”

Mt 3,12; Lk 3,16-17 – A pelyva olthatatlan tűzzel fog égni.

Mk 9,43-49 – „Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutni, az olthatatlan tűzre.”

Lk 13,28 – „Lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és a prófétákat mind az Isten országában látjátok, magatokat meg kirekesztve.”

Róm 2,6-9 – „Mindenkit, aki gonoszat művel, utolér a kín és a gyötrelem”

2Tessz 1,6-9 – „lobogó tűzzel megbünteti azokat, akik Istent nem ismernek és Urunk Jézus evangéliumának nem engedelmeskednek. Örök kárhozattal fognak bűnhődni: eltaszítva az Úr színe elől és távol fönséges hatalmától”

Jel 14,11 – „Gyötrelmének füstje felszáll örökkön-örökké, és nem találnak nyugtot sem éjjel, sem nappal, mert leborultak a vadállat és képmása előtt, s viselték nevének bélyegét.”

Jel 14,10 – „Kénköves tűzben fog gyötrődni”

Jel 20,10.15 – „A sátánt, aki félrevezette őket, kénköves, tüzes tóba vetették - itt fog gyötrődnia vadállattal és a hamis prófétával éjjel-nappal, örökkön-örökké… Aki nem volt beírva az élet könyvébe, azt a tüzes tóba vetették.”

Jel 21,8 – „A gyávák, hitetlenek, gonoszok, gyilkosok, kicsapongók, csalók, bálványimádók és hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek.”

- - - - -

Azt hiszem, ezek teljesen egyértelmű szavak.

„Miért nem szerepel a legkoraibb kéziratokban az a szó,hogy "Pokol?"” – Mármint így magyarul, hogy „pokol”? :D A kérdés persze költői, de mit gondolsz, milyen szónak kellene benne szerepelnie? Az örök büntetés tanítása konkrétan szerepel a Szentírásban, és erre használ is egy szót, mint látjuk mindjárt.

„beleértve a NA27-es szöveg kritikai kiadást is ahol Hades szó szerepel minden ilyen esetben?” – Mármint milyen minden ilyen esetben? Pont a cikkben is szó volt róla, hogy a keresztény teológiában nem a seol/hádész-t tekintik pokolnak tulajdonképpeni értelemben.

- - - - -

Lázár és a gazdag példázata valóban illusztráció, de Jézus sosem használt fel valótlan vagy téves dolgokat. A dúsgazdag és a szegény Lázár (Lk 16:19-31) történetének annihilacionista magyarázatára bővebb válasz található a következő linkeken:

* forum.index.hu/Article/viewArticle?a=97054717&t=9003631

* leporollak.hu/egyeb/LAZAR.HTM

Jézus ezt a példázatot ráadásul nem valami „hellenizmustól megfertőződött” izéknek mondta, hanem éppen a farizeusoknak, akik éppolyan paganofóbok voltak, lenézte kvázi nacionalista alapon mindent, ami nem zsidó, mint a mai Őrtornyos szemlélet a „pogány eredetűnek” tartott dolgoktól kapcsolatos ELVILEG kategorikus óvása. A hellenizmustól a szadduceusok voltak fertőzöttek, és éppen ők voltak túlvilágtagadók.

- - - - -

Máté 10:28-al kapcsolatban ezt kérdezed:
„A következő igehely mit mutat a Lélek-el kapcsolatos álláspontról?” – Pedig csak értőn kell olvasni, Jézus konkrétan kijelenti, hogy „a lelket nem tudják megölni”. Persze JT-i megpróbálnak a vers második felébe kapaszkodni, ahol egyes fordításokban azt olvashatjuk, hogy Jézus megemlíti annak lehetőségét, hogy a lelket el tudják „pusztítani” a gyehennában. Az eredeti ugyanis semmiféle „el tudja pusztítani” nincs, hanem ahogy a Károli, a Káldi stb. is írja „elveszejteni” (ti. beleveszejteni a pokolba) van. Nézd csak meg számtalan példán keresztül:

„Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja >veszíteni< (= apollumi)!” (Mt 10,28)

„Forduljatok inkább Izrael házának elveszett (= apollumi) juhaihoz!” (Mt 10,6)

„Aki meg akarja találni életét, >elveszíti< (= apollumi), aki azonban elveszíti (= apollumi) értem életét, az megtalálja.” (Mt 10,39)

„…hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait: Örüljetek ti is - mondja -, mert megtaláltam >elveszett< (= apollumi) bárányomat!” (Lk 15,6)

„És ha megtalálja, összehívja barátnőit meg a szomszédasszonyokat: Örüljetek ti is - mondja -, mert megtaláltam >elveszett< (= apollumi) drachmámat!” (Lk 15,9)

„hisz fiam halott volt és életre kelt, >elveszett< (= apollumi) és megkerült. Erre vigadozni kezdtek.” (Lk 15,24)

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen (= apollumi), hanem örökké éljen.” (Jn 3,16)

„Így beteljesedett, amit mondott: „Senkit sem vesztettem el (= apollumi) azok közül, akiket nekem adtál.” (Jn 18,9)

Tehát a görög apoleia NEM jelent megsemmisülést (annihilációt) vagy teljes nem-létet, miként azt néhány szekta hamisan tanítja, hanem sokkal inkább a pokol tüzében lévő örökös büntetést fejezi ki, mint azt a görög lexikonok, illetve szótárak egyöntetűen tanúsítják. A szó tágabb értelméhez vö. Mk 14:4; Mt 26:8; ApCsel 8:20. Ez a szó van a Jel 17,8.11-ben is, a vadállatra vonatkoztatva. Az ehhez kapcsolódó részek, a Jel 19,20, ill. a Jel 20,10 közlik velünk azt, hogy a vadállat (a sátánnal és a hamis prófétával együtt) gyötrődni fog éjjel-nappal, örökkön-örökké. Ugyanez a tragikus sors vár azokra az emberekre is, akik elutasítják Istent (vö. Mt 25:41,46; 8:12; 10:28; 13:24-30,36-43,49-50; Mk 9:43-48; Zsid 10:28-29; Jel 14:10-11; 20:15; 21:8; KEK 1033-1041). Ennek a rokonszava az apollumi = pusztulás (Mt 10,28), amit hasonlóképpen illusztrálhatunk. Az apollumi szó eltúlzott, szó szerinti értelmezésének alkalmazása sok esetben nyilvánvaló képtelenséghez vezet (vö. Mt 10:6; Lk 15:6.9.24; Jn 18:9). A helyes írásmagyarázat megkívánja, hogy összehasonlítsuk a szentírási részeket, kiértékeljük a szövegkörnyezet, és a görög és héber kifejezéseket rendesen megértsük.

Jehova Tanúi állandóan csatasorba állítják az Újszövetségben használt „apóleia" szót, amely állítólag „megsemmisülést" jelent. Ezt találjuk az Őrtorony 1987. július 1-jei számában „Túlélni a nagy nyomorúságot vagy megsemmisülni” címmel: „A görög nyelvi szótárak at 'apóleia' szónak a 'kiirtás', 'örök megsemmisülés', vagy 'végső kudarc, nem egyszerűen a fizikai lét kihunyása' jelentést adják." Az utóbbi idézet a maga összefüggésében éppen az ellenkezőjét mondja annak, amit az Őrtorony Társulat igazolni szeretne, hiszen rövidítés nélkül így hangzik: „Az 'apollouszthai" [ti. az Újszövetségben] a „szódzeszthai" és a „dzóé aióniosz" ellentéteként végső kudarc, nem egyszerűen a fizikai lét kihunyása, örök elsüllyedés a hádészbe, a halál reménytelen sorsa... Itt sem jelenti egyszerűen a lét kihunyását,... hanem a halál véget nem érő, gyötrelmes állapotát". A bibliai lelet alapján tehát megállapítható, hogy az„apollümi", „apóleia" és a hasonló gyökű formák egész sor jelentéssel bírhatnak: „elvész" (Mt 10,6.39; 15,24; 16,25; 18,11.14; Lk 15,4.6.8.9.24.32 stb.); elpusztul" (Mt 7,13; 9,17; 10,28; 2Pt 2,1; Jel 17,8.11 stb.); „pazarol" (Mt 26,8; Mk 14,4); „elveszít" (=megöl) (Mt 2,13; 12,14; 21,41 stb.);„elvész (=meghal) (Mt 5,29k; 26,52 stb.). Az apóleia tehát elsősorban nem „megsemmisül", hanem „elvész", „elpusztul" jelentéssel szerepel. Az apóleia „nem az egzisztencia/létezés elvesztése, hanem a jó(l) létezés vége".”

Egyébként meg a „pusztulás” sem megsemmisülés, hiszen elpusztult Robert Scott délsarki expedíciója is, mégsem semmisült meg. Elpusztult Babilon is, de romjai megmaradtak. Sőt elpusztult maga a Messiás is, mégsem szűnt meg létezni. Tehát a végleges elpusztulás nem megsemmisülés, mert különben hogyan kínoztathatnának örökkön örökké a Sátánnal együtt a tüzes tóban? Erre nem válasz valami olyasmi, hogy „kínlódnak, mivel tudják hogy örökre megsemmisülnek" stb., hiszen ez nem örökké tartó kínlódás volna, márpedig az Ige ezt írja.

- - - - -

Ezt írod:
„Hogyan lehetséges a következő igehely teljesedése ha:

Jel 20:14 A halál és a pokol pedig a tűz tavába vettetett. Ez a második halál, a tűz tava.

...a pokol maga is a tűztavába vettetik ?”

Pedig erre éppen ugyanaz a válasz, mint fentebb írtam: nem a tulajdonképpeni a poklot (a gyehennát) vetik a tűznek tavába, amelyet nem a hádésszel azonosítanak. Csak a régi bibliafordítások mosták össze ezt a kettőt. Magának szűkebb értelemben a pokolnak a gyehenna szót tekintik a keresztény teológiában, az új bibliafordításokban a seol/hádész-t nem pokolnak, hanem alvilágnak fordítják a modern keresztény bibliafordítások.

A Seol/hádész tehát nem azonos a pokollal, attól függetlenül, hogy némely régi fordítás ezt a különbségtételt elmulasztotta. A seol/hádész azonban nem is sírgödör, ez ujjból szopott, bizonyíthatatlan Őrtorony-magyarázat. A sírgödörre külön szó van, a seol az alvilág, mindazon holtak lelkeinek állapota, akik Isten színelátásától (a mennytől) meg vannak fosztva. Ennek egyik „fakkja” a gyehenna, az örök kárhozat. A Seol (héber), hádész (görög) az anyag nélküli személyiség (=„lélek"), ideiglenes, köztes tartózkodási helye a feltámadásig, ez vettetik bele a tűznek tavába. Ebben kifejeződik az átmenet a halottak birodalmából (seol, hádész), mint köztes állapotból (vö. Jel 20,12k kontextusát) az örök kárhozat végső szintjére. A seol feloszlik —, vagyis a benne lévők mind kijelölt végleges helyükre kerülnek. A „gyehenna" jelöli a kárhozottak „célállomását", az örök tüzes tavat.

- - - - -

„...elkárhozok mert én nem foglalok ezen tantétel mellett állást?” – Önmagában bizonyos tantételben való hit, vagy nemhit miatt senki sem kárhozhatik el, ugyanis Isten a felróhatóságot, az erkölcsi beszámíthatóságot értékeli. Az eretnekség is csak akkor halálos bűn, ha valaki az igazság elleni makacs tusakodásból, tudatosan utasítja el az igaz hitet. Köznapi szóhasználat szerint: Isten nem a teológiai nézeteid, hanem a szívedet vizsgálja, vagyis azt, hogy önnön képességeid, lehetőségeid, talentumaid, tehát az összes szóbajöhető körülményeidhez MÉRTEN mennyire törekedtél az igaz út felé.

karalabe4 · http://eletazortoronyutan.blogspot.com/ 2012.10.14. 19:06:25

@kingdom:
"már csak arra szeretnék választ kapni egyszer,hogy hogyan fér össze Isten mérhetetlen tökéletes igazságosságával,szeretetével az,hogy "Örök gyötrelemre" ítéljen el valakit aki az örökkévalósághoz mért rövidke életben életében figyelmetlen hagyta őt ?"

Általad feltett kérdésedre természetesen magadnak kell válaszolnod.
Egy ötlet: próbáld meg fordítva feltenni.
Vajon a JT egyháznak milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy elvesse a halál utáni gyötrelem vagy jutalmazás gondolatát? Nem lehet az, hogy egyesek könnyebben veszik a bűnöket (nos, főleg, ha nem ellenük követik el, hanem ők követik el másokért) és próbálják mások torkán lenyomni a megbocsátásról szóló tanítást, anélkül, hogy valódi erőfeszítést tennének a dolgok rendezésére?
Nincs erre szükségük, mert bármit tesznek, a halállal úgyis véget ér és semmissé válik a dolog. Ez inkább a bűnözést segíti elő, vagyis rossz gyümölcsöt terem.

Másrészt pedig ahelyett, hogy egy valaki, aki szenved valamiért, talán úgy gondolhatja, hogy könnyebb dolog véget vetni az életének, hiszen a halállal véget érnek a szenvedései úgyis. Nem de inkább az öngyilkosok számát növeli ez a tanítás (ami JT-inél és más szektáknál is számottevő), mint tettekre sarkallná az illetőt, hogy tegyen valamit a helyzetéért?

Pontosan ettől óvott Jézus a Mt 10:28-ban: És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni, hanem inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elveszítheti a gyehennában.

A lélekölőktől, mint pl a társulati tanítások, melyek passzivitásra, csodavárásra ösztönöznek ahelyett, hogy a lélek fejlődését segítenék.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.10.14. 19:57:28

@kingdom: Én nem is foglalkozok ezzel a kérdéssel. Ami nincs konkrétan benne a Bibliában, azt meghagyom későbbre. Most maradok annál a témánál, amit értek is. Ez a halál utáni gyötrelem nekem sok. Nem veszi be a bögyöm. És nem is olvastam róla sehol konkrétumokat

royroyroy (törölt) 2012.10.14. 20:33:24

Üdv! Mindenkinek.
Segítek egy kicsit tisztábban látni:
A kever-be mindenki belekerül, kivéve talán aki elég vagy tengerben hal meg és megeszik a cápák.
Aki a kever-ben van az nem mind van a seol-ban, mert lehet a gyehenna-ban is. Tehát a kever a fizikai helyre utal, melyhez nem fűződik reménység, de kárhozat se, a seol pedig a halottak állapotára és egyben reménységére is. És ebben az állapotban nincs gondolkodás és cselekedet se, de még létezés se. Akik olvasták megértették ezt a különbséget. Nekünk erre egy szavunk van, ezért kell magyarázni, de nem összekeverendő.

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2012.10.15. 14:55:30

@sefatias:

Jelenleg az zavaró a leginkább számomra;hogy hogyan fér össze a teremtő képe aki maga a >szeretet< eme >>örök<< sínylődés helyével?

Egy szemléltetés:
-Ha kiderülne igazi emberi apukádról,hogy bár nagyon szeret minket,de az alaksorban vagy a pincében;több személyt szadizik,vagy enged sínylődni fogságban tartva a túszokat; mit éreznél szerető édes apukád iránt?!
Továbbra is biztos lennél a szeretetében;rendületlen lenne a bizalmad iránta?
A szentírás azt mondja,hogy :

"Zsolt 34:8 (9) Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.

Mit éreznénk iránta?

....vagy gondolkozzunk el azon a helyzeten,hogy mondjuk teszem azt egy több tagú családból csak egy valaki részesül üdvösségben;és fel kerül a mennybe;..vajon teljes lehet-e az öröme egy örökkévalóságon át abban a tudatban,hogy a nem üdvözült családtagjai léteznek ugyan és örökké,...de mérhetetlen örökké tartó szenvedések között a Pokolban égnek újra és újra ÖRÖKKÉ?!?...Ezt fel lehetne lehetne dolgozni...?!?

És való igaz;...számomra sem túl meggyőzőek az örök tűz érdekében felhasznált igehelyek az egyértelműségük tekintetében.

Azt hiszem tényleg kár piszkálgatni a dolgot,mert csak félelmet és bizonytalanságot ébreszt a teremtő iránt.

Csak úgy mint az Özönvízzel és egyéb témákkal kapcsolatban nem ad mindenre kiterjedő részletes értekezést Szentírás úgy hiszem a pokol is ide tartozik.

Egy dologban azonban biztos vagyok akár van Pokol akár nincs...Róma 8:1 az igazi biztosíték az ezzel kapcsolatos félelem ellen.

infaustus · http://infaustus.wordpress.com 2012.10.15. 14:58:05

@kingdom: Ezt írtad: "már csak arra szeretnék választ kapni egyszer,hogy hogyan fér össze Isten mérhetetlen tökéletes igazságosságával,szeretetével az,hogy "Örök gyötrelemre"ítéljen el valakit aki az örökkévalósághoz mért rövidke életben életében figyelmetlen hagyta őt ?"

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy örökké szenvednek majd a pokolban a bűnösök. De ha még így is lenne, egy gondolat nekem segít ezt helyesebben értelmezni: a pokol kapui belülről vannak bezárva. Az emberek maguk választják készakarva az Isten nélküli életet és annak következményeit. Lásd pl. a Jelenések könyvét, amely leírja, hogy a sok-sok csapás láttán sem tértek meg az emberek, hanem kitartottak bűnös és bálványimádó életük mellett. Innen nézve a pokol nem Isten büntetésének a helye, hanem az a hely, amit az ember készakarva választ - és teszi ezt úgy, hogy nem hagyja magát meggyőzni Isten szeretetétől sem. Vagy talán mégis? Ez majd kiderül...

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2012.10.15. 15:12:52

@infaustus:
No szia:)
Hát megmondom őszintén pont arra gondoltam megkérdezlek téged is erről mert egy kicsit felzaklatott a dolog....Erre pont írsz...ezt a véletlent:)

Mondod:
"a pokol kapui >>belülről<< vannak bezárva"
-ezt miből derül ki? melyik igehelyből?

Az hogy tényleg azok kerülnek oda akik javíthatatlan,megátalkodottak az valóban enyhítő tényező lehet.
-már csak az örök gyötrelem gondolatát kellene helyrerakni...nem lehetséges,azaz teljesen kizárt,hogy ez csak egy bibliai szókép annak erőteljes kifejezésére ábrázolására,hogy aki nem választja az Isten szerinti életutat;..az egyszerűen csak >>örökké nem fog létezni <<?!

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.10.15. 15:25:09

@kingdom: Ha Isten elpusztítaná, megszüntetné létezni Sátánt a gonoszokat, akkor mihez viszonyítanák a jók végtelenszer végtelen idő múlva Isten jóságát? Mi lenne az örök bizonyíték Isten igazságosságára? A létezésük megszüntetése szerintem nem egy nagy büntetés, sőt...

royroyroy (törölt) 2012.10.15. 17:31:14

@infaustus: Hali! Az a hiba, hogy igazából az emberek nem tudják, hogy a választásuk következménye milyen gyötrődéssel járhat. Tehát nem lenne bölcs bármilyen ismeretlen szenvedésnek kitenni bárkit. A szeretettel ez nem fér össze, főleg ha sose lehet belőle kijönni.
Egyszerű a büntetés: a halál, ami az élet ellentéte. Ezt már tudatosan, készakarva lehet választani, ahogy írtad is.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.10.15. 20:05:16

@infaustus: a pokol nem Isten büntetésének a helye, hanem az a hely, amit az ember készakarva választ

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a bűnös emberek szándékosan választják azt az utat ami a "pokolba" vezet. A legtöbb világi ember azt se tudja, hogy mit kellene csinálnia, és hogy miért. Olyanok mint a pásztor nélküli juhok.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.10.15. 20:07:36

@kingdom: Számomra elképzelhetetlen az örök szenvedés helye. Egyrészt távol áll Isten szeretetétől , másrészt szó sincs róla a Bibliában. Ezért engem ez a téma nem is érdekel.

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2012.10.16. 14:41:56

@sefatias:
Persze egy újabb lehetősége lenne a végeláthatatlan vitáknak,elég sok egyéni véleményt hallottam már róla...a szentírás sem időzik el ennél a témánál, kifejtve a konkrét mibenlétét a pokolnak

...Sztornózom a témát egy időre magamban :)

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.10.16. 14:44:53

@kingdom: De érted miért... ha a Sátán és a gonoszok megszűnnének létezni és megint mindenki jó lenne, angyalok és emberek egyaránt, akkor megint jöhetne valaki lázadó, modjuk végtelen idő múlva, ugyan úgy vádolva Istent. Mi lenne Isten örökkévaló bizonyítéka az igazságosságára? Például az Újvilágban születő gyermekeknek? Az, hogy elmeséli, hogy egyszer volt hol nem volt egy hozzád hasonló lázadó végtelen idővel ezelőtt... Sátán, meg a csatlósai, akiket kivontam a létezésből, így most téged is, bocsi... nyekk.

Egy elzárt helyen meg kell maradnia a rossznak, ezt nevezhetjük pokolnak, mivel valszeg' nem a hawaii szigetek lesznek.

Nem vagyok én teológus, csak ezeken gondolkodtam el.

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2012.10.16. 14:55:36

@karalabe4:

Nem hiszem,hogy a pokol létezésének egyértelmű ismerete,visszatartó erőként hatna akár a tanuknál akár másutt.

Erre bizonyíték maga a történelem.
-Nézd mondjuk a nagy Katolicizmust,csak azt látom,hogy viccet csináltak belőle...pld.a Purgatórium tanával és a Bűnbocsájtó cédulák árusításával.

mindemellett:
-Az egyház a Pokol létezésének abszolút tudatában vitt véghez legkülömbözőbb rémtetteket.
Miközben hirdetek és tanították,saját maguk a tetteik alapján pedig mintha pont odatörekedtek volna azzal áltatva magukat,hogy ők a mennybe kerülnek.(egy kis tisztítótűz után).

Mit eredményezne a pokol létezésének tana a JT-nál ?...Érdekes gondolat,...kb. annyi ereje lehetne mint annak,hogy elkárhozol armageddonkor ha nem vagy a szellemi bárkában.

Ki gondol erre amikor paráználkodik,hazudik,lop JT berkein belül ???

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2012.10.16. 15:08:18

@Johnny Joker:
Értelem :
egy örök szemlétető eszközül gondolsz erre a helyre...érdekes feltevés és logikusnak is mondható.

royroyroy (törölt) 2012.10.16. 15:09:09

@Johnny Joker: Szerintem lenne tehetséged Sci-fi forgatókönyvek írásához is, ezek után. Próbáld meg. De tényleg.

Hány ilyen bizonyíték kellene ott a pokolban, akik meggyőzők lehetnek az Új Rendszerben születettek számára?
1 vagy 2 vagy 100 vagy milliók? Hát nem is tudom?! Most aztán tényleg zavarban vagyok.
Most mennyit mutogasson Isten egy ketrecben, mint az állatokat az állatkertben, elrettentő példaként?

Johnny Joker · http://jehovatanui.blog.hu/ 2012.10.16. 15:20:34

@royroyroy: Nem ketrecben mutogatja majd őket, hanem saját maguk zárják magukra a kapukat, mivel végig kitartottak hamisságukban...

Például, különféle nyakatekert módokon próbálják megmagyarázni a szektájukat igazolandó, hogy Isten valamilyen céllal megengedi a hamis tanítások gyakorlását - ilyenekre gondolok pl. :D

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2012.10.16. 15:24:13

@royroyroy:

Ez csak egy felvetés volt,...és ha így is lenne egyszer a létszám lényegtelen lenne,abban amit mutatni akarna vele Isten...nem a bennlévők létszáma szimbolizálja a lázadás súlyosságát.

Ha maga Sátán és csatlósai lennének csak benne az is elegendő lenne.

De szelíden megjegyzem ismét,hogy ez csak egy felvetés volt a részéről.

SCI-FI-ben pedig azt mondják te vagy a Király!!!
...vagy nem? :)

royroyroy (törölt) 2012.10.16. 15:24:57

@Johnny Joker:
Ez egyre izgisebb. Még hatalmuk is van. Bezárják a kaput és a jókat még véletlenül se fogják beengedni. Aztán valami szabadkőműves páholyt csinálnak majd mi!? (Ez lehetne a következő része a sorozatnak. :) )

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.10.16. 15:44:36

@kingdom: jól teszed. Én sem foglalkozok ezzel

karalabe4 · http://eletazortoronyutan.blogspot.com/ 2012.10.16. 15:45:01

@kingdom:
Tehát mind az örök szenvedésről szóló tanítás, és mind az a tanítás, hogy a halállal véget érnek a szenvedések, rossz gyümölcsöket termett a követők életében.
Vagyis egyik sem igaz akkor.

royroyroy (törölt) 2012.10.16. 16:03:22

Attól függ, hogy hány követő jó gyümölcstermése kellene neked ahhoz, hogy igaz legyen?

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2012.10.16. 16:52:45

@karalabe4:
Azt nem mondom,hogy nem lehet egyáltalán igaz,hisz a Biblia ír róla ,de számomra kevés konkrétummal és ,hogy rossz gyümölcsei lennének ?...ez inkább a belevetett áhítattal lehet arányban kinek mit terem :)

Kinek ilyet;-kinek olyat.

akiben pedig nincs meg az ezzel kapcsolatos hit, az természetesen szembe mehet vele;...mivel számára az nem létezik;hangsúlyozom (számára),...persze ez sem jelenti azt hogy nincs és nem létezik.

küzdős 2012.10.16. 17:29:56

@Johnny Joker:" Mi lenne Isten örökkévaló bizonyítéka az igazságosságára? Például az Újvilágban születő gyermekeknek? Az, hogy elmeséli, hogy egyszer volt hol nem volt egy hozzád hasonló lázadó végtelen idővel ezelőtt... Sátán, meg a csatlósai, akiket kivontam a létezésből, így most téged is, bocsi... nyekk."
Az ókorban az izraelitáknak az volt többek között a feladatuk, hogy tanítsák gyermekeiket azokra a dolgokra, melyeket Istenük cselekedett velük! Ez nem az esti mese volt, de így emlékeztek meg a gyermekek a régen megtörténtekre, amiket ők soha nem láttak, de ez által értékelhették az igaz Isten tetteit.
Mi sem látjuk a régi dolgokat, amiket olvashatunk a Szen Írásban, de elfogadjuk, hisszük és tanulságul szolgálnak nekünk.
Nem érzem, hogy szükséges lenne, csak azért örökké kínozni és fenntartani a pokolban a régi bűnösöket, hogy példaképpen be lehetne mutatni őket egy múzeumban, elrettentő és félelem keltő indítékból.
Istennek nem szükséges, hogy ilyen demók álljanak készenlétben, hogy elijessze a lázadókat. Ezek alapján elegendő lenne az új tekercsek címlapján megjeleníteni egy képsorozatot, ahol is az armageddoni csata áldozatainak elrettentő fényképei szerepelnének, mint ma a cigis dobozokon a halálfej, ami emlékeztet arra,hogy a dohányzás káros az egészségre.
Én azt gondololom, hogy az Isten szeretetébe nem kell, hogy bele férjen egy örökké tartó szószerinti kínzás!
Akinek nem lesz elég elhinni, hogyan jártak a szándékos bűnösök, azoknak egyszerűen jöhet a gyors halál, vagy távozás, mivel halál nem lesz többé, csak delete!

küzdős 2012.10.16. 17:37:49

@royroyroy: Hány ilyen bizonyíték kellene ott a pokolban, akik meggyőzők lehetnek az Új Rendszerben születettek számára?
1 vagy 2 vagy 100 vagy milliók? Hát nem is tudom?! Most aztán tényleg zavarban vagyok.
Kettő elég, nem tudod a szhabályt? Két tanú elegendő, esetleg egy tartalék, ha az egyik véletlenül nem éli túl a pokoli körülményeket.
Egyébként ki voltál az utóbbi időkben, azt nem gondolom, hogy tétlen lettél volna és senki nevén nem voltál jelen?

royroyroy (törölt) 2012.10.16. 18:13:20

@küzdős: Végül is igen. :)

Ja, különben volt egy kis elfoglaltságom. Nem tudtam lopni a napot :).
Ha esetleg felfedezni véltél valakiben, akkor megtévesztettek. Legjobb tudomásom szerint nem írtam senki nevében.

sefatias · http://sefatias.blog.hu 2012.10.16. 19:18:33

@royroyroy: na még a végén lesz belőled valami. néha a gondolkodás szikráját vélem felfedezni a kommentedben. Kissé még lapos, de alakul :P

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2013.03.15. 10:39:52

@Ping-Pong:
Na megkésve talán,de végül megértettem a Seol-al kapcsolatos fejtegetésed,...vagy inkább most értem be hozzá ... JT vt. tényleg súlyos tévedésben él ezt illetően.
Köszi a cikket;)...így 5 hónap távlatában is :D

csaposnak 2013.10.09. 19:26:32

@kingdom: üdv. én most olvastam el, mert láttam 2013-as UVF postnál. (elég fárasztó volt, ráadásul ismétel, nem pontosak az írás- utalások stb. sőt nem is ad igazi választ) érdekelne, hogy végül is Te mit értettél meg ? Szerintem abban nem voltunk tudatlanságban, hogy különbség van a sírgödör meg a seol/hádesz között !? Persze, hogy ki-be lehetett menni a sírba, hiszen abban a kultúrában nem koporsónyi gödröt ástak a halottaknak, hanem "termeket", ahová több halottat is "temettek". Ma is vannak ilyen "sírok", ahová bemehet az élő ember és ki is jöhet. (a magyarok viszont nem gondolják azt, hogy aki a sírban van, ki is jöhet, másképpen temetkezünk)De nem ez a HELY a lényeg, ahol vannak a mi őseink is, hanem a seol/hádesz, vagyis az az állapot amiben vannak. "Várakoznak, ítélkeznek,(? nemá, erkölcsileg ? gonosz a gonosz felett ? és milyen alapon, következménnyel [bezárja, megöli]stb. ?) beszélgetnek" miért ? mert a földi testük már megromlott így letették, de folytatják a lelki életükben ? Vannak akiknek nagy örömet jelentene, ha találkozhatna elhunyt ismerőseivel vagy ismeretlenekkel. Miért van bennünk ez az ösztönös "halálfélelem", ha egy csomó jó dolog várhat ránk. Az Isten nélküliség úgy látjuk nem okoz sok fejtörést, fájdalmat az élő embereknél sem, miért gyötrődne ez miatt a halála után ? Mert ott a tűz ? ugyan milyen kárt tud tenni a tűz egy léleknek ? Isten igazságossága a Törvényéből világos, (gombhoz a kabát ?)pl. szemet-szemért stb. jogos a felvetés: az örök gyötrelem tana igazságtalan, egy gonosz, kegyetlen tan. Pl. a Máté 10:28. magyarázatában, pont arra nem jött válasz, hogy "..mind a lelket, mind a testet elveszítheti a GYEHENNÁBAN." (Károli) A gyehennát is túl lehet élni ?
Azt olvastam egyszer, hogy azok akarnak hinni az örök gyötrelem helyében, akik magukat jónak gondolva, szeretnék látni a gonoszok szenvedését. Ezért adnak "Mikuláskor" virgácsot a "rossz" gyereknek. Ugye milyen öröm látni a kis legörbült száját ? - ménem vótá jó egész évbe ??? -
Nos, mire jutottál ?

kingdom (törölt) · http://kingdome.blog.hu/ 2013.10.09. 21:11:44

@csaposnak:
Erre most nem tudnék röviden válaszolni;ha megengeded erre majd priviben reagálnék.
Egyébként érthetőek az aggályaid,ahogy látom az értelmezésedet az írásodból.

Van néhány apróság azonban a fentiekben amit ha eltud az ember fogadni, akkor feloldódnak ezek az érzések.

leslie07 2014.05.13. 04:09:03

Miért nem szabad hinniuk jehova tanúinak a Hádesz, magyarul a Pokol létezésében?

Koztudott, hogy Russell irtózott a Pokol létezésének a fogalmától. Ezért azzal nyuktatgatta magát, hogy a Pokol, mint hely,
ill. a Pokol mint személy nem is létezik.

A Pokol helyének és angyalának a tagadása
által tulajdonképpen azt szerette volna
kiírtani a tudatából, amitol a legjobben félt.
Russell elég muvelt volt ahhoz, hogy megértse:a spiritiszmushoz, az egyiptomi fáraók sírboltjaihoz való vonzalma nyilt
kihívást jelent az igaz Isten Krisztus
bosszantása irányába. Ahelyett, hogy elfordult volna a spiritiszta tanoktól
és a búza bubájozásától, inkább az Igaz Istent kezdte el támadni, azt állítva, hogy nem lehet igazságos, ha a gonosz lekek számára nem a paradicsomot, hanem a Hádesz,
magy. a Pokol birodalmában való szenvedést helyezi kilátásba.