EXJT BLOG

Mindenkinek Jehova Tanúiról

HTML doboz

Leírás

Minden éremnek két oldala van... Jehova Tanúi szervezetének is. Mi ennek a vallási közösségnek a kevésbé ismert oldalával foglalkozunk, hogy lehetőleg minél több embernek segítsünk egy objektív nézőpont kialakításában. Ha Jehova Tanúja vagy, ne félj, hiszen rengeteg Tanú olvassa még rajtad kívül az oldalt! Például vének, kisegítőszolgák, bételesek és persze a legtöbben, akik átlagos Tanúk. A névtelenségnek köszönhetően itt szabadon kérdezhetsz, cáfolhatsz és hozzászólhatsz, de szépen kérünk, előtte olvasd el a témakörrel foglalkozó régebbi cikkeket és kommenteket! Soha ne feledd:

"Nemcsak azt kell megvizsgálnunk, amit személy szerint mi hiszünk, hanem azt is, amit az a vallásszervezet tanít, amellyel kapcsolatban vagyunk. Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól." -
Az igazság, mely örök élethez vezet, (WTBTS, 1968) 2. fejezet 5. bek.

Flying-brain 2.jpg

Jehova Tanúi történelme:

A Vezető Testület egykori tagjának könyve:

crisis-conscience-ray-franz_hun.png

Raymond Franz - Lelkiismereti válság

Gyakran használt bibliaversek

2Mó 33:20 | Zs 146:4 | Pl 4:18 | Pl 8:22 | Pr 9:5 | Ézs 44:24 | Ez 18:4 | Dá 7:13, 14 | Mt 5:5 | Mt 6:7 | Mt 11:11 | Mt 24:14 | Mt 24:36 | Mt 24:45-47 | Mk 13:32 | Lk 23:43 | Jn 1:1 | Jn 1:18 | Jn 2:19-21 | Jn 4:34 | Jn 6:68, 69 | Jn 10:17, 18 | Jn 14:28 | Jn 17:3 | Jn 17:11 ... | Csel 2:34 | Csel 8:30-31 | ... 1Kor 8:6 | ... Héb 1:8 | ...

Utolsó kommentek

Ide küldd:

writing_01.png

k [pont] johnny [pont] joker [kukac] gmail [pont] com

Ha szeretnéd megosztani - névtelenül is -, a kérdésed, történeted, tapasztalatod, véleményed, cikked, tanulmányod vagy javaslatod, akkor bátran írd meg a fenti címre, vagy írd meg közvetlenül az oldalon (regisztráció nélkül is!!!), itt:

-> GYORSBEKÜLDŐ <-

Mindenféle

BLOG FÓRUM

CHAT a jelenlévőkkel

"Ha meg akarod tudni, hogy ki uralkodik fölötted, elég kideríteni, hogy kit nem szabad bírálnod." - Voltaire

„Nekem pedig egészen mellékes, hogy ti vagy egy emberi ítélőszék megvizsgál-e engem. Sőt, magam sem vizsgálom magamat. Mert semmiről sem tudok, ami ellenem szólna. De ez még nem bizonyít igazságosnak, ugyanis Jehova az, aki vizsgál engem.” (1Korintusz 4:3, 4)

"Ha a szervezeten kívül vagy, meghalsz. Ha a szervezeten belül vagy akkor pedig nagyon kell igyekezned, hogy ne halj meg." - Resign

"A legfájóbb kín örömet színlelni." - Márai Sándor

"Nem oldhatjuk meg a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel teremtettük őket." - Albert Einstein

"Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek." - Jókai Mór

"A tudatlanságod legmagasabb foka az, amikor elutasítasz valamit, amiről nem tudsz semmit." - Wayne Dyer

TIPP: A böngésződ típusától függően a Ctrl gombot nyomva tartva a + és - gombokkal nagyíthatod és kicsinyítheted az oldalt, a jobb olvashatóság érdekében.

TIPP: Kérdésekkel taníts, ne kijelentésekkel! Érvelésedben használd a Bibliát és a Tanúk kiadványait is! Vitáidban ne kövess el érvelési hibákat!

TIPP: Ha nem vagy inkognitóban, kérünk oszd meg a cikkeinket a közösségi oldalakon! (Facebook, Twitter, Google+, stb.)

Hogyan adományozzak nektek?

Megtekintések száma

oldalletöltés

Látogatók:
free counters


Kedves olvasónk, Te mi vagy?

Indafotó képek

Egy elgondolás rabjai - 18. fejezet

2015.05.21. 10:00 | Johnny Joker | 11 komment

Az internet – Az Őrtorony legszörnyűbb rémálma

HA a Társulat legnagyobb ellensége az irodalmuk, akkor az internet a legszörnyűbb rémálmuk. Ez azért van így, mivel ezzel a legnagyobb ellenségükkel, amelyben benne van (1) minden, amit valaha is mondtak, és nem volt igaz, és (2) minden, amit valaha is mondtak annak érdekében, hogy tisztára mossák, amit korábban mondtak, és nem volt igaz—tele van az egész internet, hogy ország-világ láthassa. A Vezető Testület nem örül annak, hogy ez így van, mivel (1) nem tudják kontrollálni az elérhetővé tett információkat, és (2) nincs jogos mentségük mindarra, amit ők és az elődeik tettek.

Csak úgy tudnak védekezni, ha választott fegyverükhöz—az Őrtorony-propagandához—fordulnak. Ezt úgy tervezték meg, hogy meggyőzze a Tanúkat, ne vizsgáljanak meg semmit sem, amit mások a Társulatról és a Vezető Testületéről mondanak:

Néhány hitehagyott egyre többször használ fel tömegkommunikációs eszközöket, többek között az internetet is, hogy hamis tájékoztatást216 adjon Jehova Tanúiról. Ennélfogva ha az őszinte egyének a hitünk után kutatnak, hitehagyott propagandára bukkanhatnak… Ha mindenfajta érintkezést kerülünk ezekkel az ellenállókkal, az megvéd minket romboló gondolkodásuktól.217

Ahogy általában, a propagandájuk nem a  tényekre koncentrál, hanem azonnal a kedvenc gúnynevükhöz, a “hitehagyottakhoz” folyamodik, annak érdekében, hogy az “őszinte egyének” a negatív címke alapján ‘elutasítsák az interneten található információt, ahelyett, hogy saját maguk mérlegelnék a bizonyítékokat.’218 A propagandájuk nem véd meg senkit a saját “hamis információjuktól” és “romlott gondolkodásuktól”, amely az illúziójuk megéléséből fakad.

216 A legtöbb “információ”, amely az interneten található, a Társulat saját irodalma. Bármi is “hamis” tehát a kiadványaikban, az nem azoknak a hibája, akik ezt felteszik az internetre.

217 Őrtorony 2000. május 1. Egy másik ‘fegyver’, amit felhasználtak, az, hogy megpróbálták letiltatni azokat a weboldalakat, amelyek lehetővé teszik a Társulat régebbi irodalmának vizsgálatát. Lásd http://quotes.watchtower.ca/

218 Lásd a 9. fejezetet, “Az Őrtorony-propaganda fogságban tartja őket”

A Vezető Testületnek nincs jogos mentsége mindarra, amit ők és az elődeik tettek. Csak annyit tehetnek, hogy megpróbálják megakadályozni, hogy Jehova Tanúi felismerjék, mit is tettek ők és az elődeik.

Éppen úgy, ahogyan a vallási vezetők az első században minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meggyőzzék a zsidókat, ne figyeljenek oda arra, amit Jézus, vagy a tanítványai mondtak őróluk, az Őrtorony vallási vezetői is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy meggyőzzék Jehova Tanúit, ne figyeljenek oda semmire sem, amit bárki is  róluk, vagy a szervezetükről mond.219

És éppen úgy, ahogyan az első századi vallási vezetőknek - annak érdekében, hogy meggyőzzék a zsidókat, Jézus és a tanítványai halált érdemelnek - hamisan kellett őket bemutatniuk, a Vezető Testület is hamisan mutatja be azokat, akiket “hitehagyottaknak” neveznek manapság annak érdekében, hogy meggyőzzék Jehova Tanúit, ezek az emberek megérdemlik, hogy úgy tekintsenek rájuk, mintha meghaltak volna.220

Ahogyan azt a 73. oldalon már említettük, ha a Társulat vallási vezetői eleve igazat mondtak volna a szervezet történelmével kapcsolatban, akkor most nem kellene olyan keményen dolgozniuk, hogy megakadályozzák a követőiket ennek megismerésében.

Az ebben a tanulmányban vizsgált bizonyítékok csupán egy kicsiny hányadát képezik a létező bizonyítékoknak. De a mennyiségük, vagy az előterjesztésük módja nem számít, a bizonyítékok nem használnak azoknak, akik elutasítják, hogy megvizsgálják őket, ahogyan a Vezető Testület parancsolja Jehova Tanúinak. A bizonyítékok csak azokat segíthetik, akik nem csupán hajlandóak foglalkozni velük, de azután képesek az értelmét is megérteni.

KÖVETKEZIK: Ha mindent figyelembe veszünk, kész csoda, hogy egyáltalán valakinek is sikerül ‘kimenekülnie’ az Őrtorony vallásból. Annak érdekében, hogy végérvényesen megszabaduljanak tőle, fel kell ismerniük, hogy az az elgondolás, ami fogságban tartotta őket, nem igaz.

219 Az Őrtorony 1987. március 15-i számának 31. oldalán (magyarul 1988. március 1., 27. old.) így fejtik ezt ki: “Az emberek (Jézus idejében) hagyták, hogy Jézusról való véleményüket az őt gyűlölő vallásvezetők nézete formálja, akik azért gyűlölték Jézust, mivel ő hamis tanítóknak bélyegezte őket, akiknek cselekedete nem volt összhangban azzal az állításukkal, hogy ők az igaz Istent képviselik.” Ez a kijelentés azonban tökéletesen illik az Őrtorony mai vallási vezetőire! A Tanúk hagyták, hogy a “hitehagyottakról” alkotott véleményüket a vallási vezetőik formálják, akik gyűlölik őket, mivel hamis tanítóknak bélyegezték őket, akiknek cselekedetei nem voltak összhangban azzal az állításukkal, hogy ők az igaz Istent képviselik. Rendkívül érdekes azt látni, hogy emberek (akik egy illuzórikus elgondolás rabjai) képesek lehetnek arra, hogy észrevegyenek egy mások által elkövetett súlyos hibát, de képtelenek észrevenni, amikor ők maguk követik el pontosan ugyanazt a hibát.

220 A Tanúkat arra utasítják, hogy mindazokra, akiket kiközösítettek, vagy elkülönültek, úgy tekintsenek, mintha szó szerint halottak lennének. Ez segít biztosítani, hogy soha ne akarjanak kapcsolatba lépni a “hitehagyottakkal”.

A Vezető Testületnek hamisan kell beállítania mindazokat, akiket “hitehagyottaknak” neveznek, annak érdekében, hogy meggyőzzék Jehova Tanúit, hogy ne hallgassanak rájuk.

A bizonyítékok csak azokat segíthetik, akik nem csupán hajlandóak kapcsolatba kerülni velük, de képesek is megérteni, hogy mindez mit jelent.

Fordította: Columba, Eve

Kapcsolódó írások: Egy elgondolás rabjai (Innen minden eddig lefordított rész elérhető, illetve az egyes részek folyamatosan végiglapozhatóak a cikkek végén található linkek segítségével!)

Ajánló

2015.05.17. 19:17 | Johnny Joker | 5 komment

Blogger társam, nicku, az elmúlt hetekben hat új bejegyzést is írt a blogján, jó szívvel ajánlom mindegyiket olvasásra. Az Őrtorony Társulat 1975-ös, újabb prófétai kudarcának közeledő 40. évfordulója alkalmából a legújabb cikkét itt is szeretném kiemelni:

http://kharapisztisz.blog.hu/2015/05/17/mit_tanitott_valojaban_a_tarsulat_1975-tel_kapcsolatban

Nagyon érdekes kis írás olvasható Por Cicus blogján, ami ugyan távolról indítja a történet fonalát, de annál inkább csattanós tanulsággal szolgálhat mindeni számára:

http://hitem.blog.hu/2015/05/08/egy_tanulsagos_igaz_tortenet

Marci blogján néhány héttel ezelőtt jelent meg egy rövid írás, ami a legutóbbi cikkünk témájának aktualitását emeli még inkább ki:

http://marcikerdez.blog.hu/2015/04/24/mennyi_413

Címkék: ajánlók

Stephen Lett elismeri a bevételi/kiadási hiányt miközben arra emlékezteti a Tanúkat, hogy adományozzanak “értékes dolgokat”

2015.05.14. 19:00 | Johnny Joker | 89 komment

lett.jpgA JW videótéka májusi kiadása Stephen Lett-et mutatja be, aki arra kéri a Tanúkat, hogy fedezzék a költségvetési hiányt

A JW videótéka 2015 májusi kiadását a házigazdája, Stephen Lett, vezető testületi tag úgy harangozta be, hogy az “történelmi” lesz. Végül is pontosan az is lett, noha egyáltalán nem amiatt, ami miatt szerintük.

Lett a program bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy mindegyik vezető testületi tag volt már a JW Broadcasting (tv.jw.org) műsor házigazdája, és üdvözölte azt a tényt, hogy megkapták a jóváhagyást a műsor kísérleti stádiumának befejezésére, és a rendszeres, több nyelvű adás megkezdésére.

Ha ez “történelmi” fejleménynek számít, akkor vagy az a helyzet, hogy Lett hadilábon áll a “történelmi” szó jelentésével, vagy pedig bármi új dolog, ami bárkivel bárhol történik, kiérdemli ezt a különleges jelzőt.

Az viszont valóban TÖRTÉNELMI, hogy a programban először láthattuk, ahogyan egy vezető testületi tag elismeri a szervezet anyagi helyzetének bizonytalanságát, mivel Lett felfedte a következő költségvetési év várható bevételei és költségei közötti eltérést.

Ez a weboldal már sokszor rámutatott annak előjeleire, hogy nincs minden rendben az Őrtorony gazdasági ügyeivel – a legsúlyosabb ezek között a fiókhivatalok számának csökkentése és a havonta nyomtatott folyóiratok számának masszív 39 %-os csökkentése volt. De ez az első eset, legalábbis tudomásom szerint, amikor a szervezet egyértelműen elismeri, hogy anyagi nehézségekkel küzd – noha a tényleges adatokról feltűnően hallgat.

Nem meglepő, hogy Lett kihasználta ezt az alkalmat, hogy adakozásra sürgesse a Tanúkat, és meglehetősen komikus módon ehhez úgy fogott hozzá, hogy igyekezett elhatárolni a szervezetet olyan egyéb szervezetektől, amelyek pénz adományozására “kényszerítik” tagjaikat.

A fenti videómontázst én állítottam össze azokból a részekből, ahol Lett adományokat kér. A teljes, 1 óra 36 perces videó megtekintéséhez, kérjük, kattints ide.

Az átláthatóság hiányától a tudatos megtévesztésig

Ahogyan JW videótéka előző hét epizódjának esetében is, egy teljes YouTube-os cáfolatot fogok készíteni Lett előadásáról valamikor a következő hét táján. Szerettem volna azonban megragadni ezt az alkalmat, hogy rámutassak a forrásokkal kapcsolatos átláthatóság teljes hiányára ebben az epizódban, és kiemelni legalább két területet, ahol Lett tudatosan megtévesztő volt.

Ha már egyszer nyilvánosságra hoz valaki egy hiányt a forrásokban, különösképpen pedig azzal a céllal, hogy további adományokat (vagy “értékes dolgokat”) szerezzen egy olyan támogatói körtől, akiknek ebben a tekintetben már elmaradásuk van, a legkevesebb, hogy felnőttként kezeli őket, és pontos számokat mutat be nekik. Lett meglehetősen atyáskodó és leereszkedő megjegyzéseiben sehol nem idéz egyetlen számadatot sem a várható bevételekről és kiadásokról, valamint a kettő közötti hiányról. Minden a nézők képzeletére (vagy pontosabban hiszékenységére) van bízva.

Aztán ott vannak a királyságterem-építkezés új adományozási elrendezésével, illetve a warwicki költözésre fordított pénzösszegekkel kapcsolatos nyílt hazugságok.

 

Amikor Lett először említette a körzetfelvigyázóktól érkezett visszajelzést, a következő gondolat suhant át az agyamon: “Hála az égnek! A hírnökök végre átláttak ezen a titkos pénzszerző taktikán, és jól megmondták a magukét a körzetfelvigyázóknak.”

De Lett szerint ahelyett, hogy bármiféle elégedetlenség is lett volna az új elrendezéssel kapcsolatban, a körzetfelvigyázók aggodalmának oka pusztán egy téves felfogás volt a hírnökök között, miszerint az Őrtorony tele van pénzzel, mivel “elengedte” a kölcsönöket és jelzáloghiteleket, melyekkel a gyülekezetek a szervezetnek tartoztak az új királyságtermekért.

Fogom a fejemet és kétségbeesetten felsóhajtok...

Amint ez a weboldal már közzétette, a véneknek szóló, 2014. március 29-vel és május 12-vel keltezett levelek teljes szövegéből kiderül, hogy az új elrendezés szerint az Őrtorony nem állította le azt, hogy a gyülekezetek pénzt küldjenek nekik. Sőt, ragaszkodtak hozzá, hogy azok a gyülekezetek, amelyek már elkezdték kifizetni tartozásukat, legalább ugyanakkora összeget küldjenek be minden hónapban, azok a gyülekezetek pedig, amelyeknek nem volt tartozásuk, ugyanúgy kezdjenek el havonta pénzt küldeni, mintha lenne tartozásuk!

march-29-letter.jpgKivonat a március 29-i véneknek szóló levél 3 oldalas utóiratából, amit NEM szabad felolvasni a rendes hírnököknek

És az ÖSSZES gyülekezetnek, akár tartozott, akár nem korábban, elrendelték, hogy küldjenek be minden többletpénzt úgy, hogy csupán 5000$ és háromhavi működési költség maradjon a helyi pénztárakban. Így tehát ahelyett, hogy pénzt takarítana meg a gyülekezetek számára, az Őrtorony többet követel tőlük a legutóbbi változtatások következtében.

march-29-letter2-1024x675.jpgA március 29-i levél 3 oldalas utóiratának egy része, amely hangsúlyozza, hogy a gyülekezeti többletpénzeket el kell küldeni az Őrtoronynak

may-12-letter-1024x337.jpgKivonat a véneknek szóló május 12-i levélből, amely tisztázza, hogy mekkora összeget lehet megtartani a gyülekezeti számlákon, amit nem kell elküldeni az Őrtoronynak

És ne feledd, hogy ha az Őrtorony valaha is tönkremegy (ami egyre inkább elképzelhető eshetőség), a királyságtermek egyenesen mennek vele együtt a levesbe ezzel az új elrendezéssel (hiszen többé nem függetlenek anyagilag), és a helyi testvérek által királyságterem-építkezésekbe fektetett pénzből semmi sem kerül majd vissza a zsebükbe.

Az Őrtorony kifordult világában egy Tanúnak fizetnie kell a saját királyságterméért, mintha ez az ő felelőssége lenne, noha a királyságterem mint vagyontárgy végső soron az Őrtoronyhoz tartozik, és az Őrtorony rendelkezhet (és rendelkezik is) az eladásából származó teljes bevétellel.

Nem is néztünk volna ki ilyen szörnyű trükköket Lettből, aki párhuzamba állítja az Őrtorony új titkos pénzszerzési elrendezésének ‘nagylelkűségét’ és a kiadványok 1990-es ingyenessé tételét – amire mellesleg csak azért kerül sor, mert az Őrtorony non-profit státusza veszélybe került.

Mindez Lett részéről tudatos megtévesztés, ami csak azért lehetséges, mert a nézők többségének szerencsére fogalma sincs a véneknek szóló levelekről, amelyeket tavaly adtak közre, valamint az adomány/tized elrendezés teljes mélységéről.

De ha ez nem lenne elég, most következik véleményem szerint a legarcátlanabb hazugság, amit valaha is láttam egy vezető testületi tagtól kamera előtt kiejteni:

 

Az első dolog, amiről nem szabad megfeledkezni, az az, hogy az Őrtorony meglehetősen sikeresen működött hosszú éveken át, mielőtt a warwicki költözés felmerült volna, így bármiféle próbálkozást – hogy a nézőket megetessék valamiféle sületlen történettel arról, hogy egy meg nem nevezett “jelentős” brooklyni ingatlanból származó bevétel csupán néhány hétre elegendő működési költséget ellensúlyozna – azonnal figyelmen kívül hagyhatunk.

Még ha az Őrtorony egyetlen dollárért adná is el az egyik brooklyni ingatlanját, ez még mindig egy olyan dollár lenne, amivel nem rendelkeztek egyetlen évben sem mielőtt a warwicki költözés lehetősége felmerült – és ezekben az években az Őrtorony legalább 116 működő fiókhivatallal bírt (2010-ben), ma pedig mindössze 90-nel.

Láthatjuk, hogy milyen eszméletlenül jó kifogás is Lett kijelentése arról, hogy  a brooklyni ingatlanportfólió eladása “lényegében csupán a warwicki Főhivatal építésének költségeit fedezi, valamint más ingatlanok megvásárlását, amelyek szükségesek a Brooklynból való költözés elősegítésére a jövőben.”

Mint sok más szekta, az Őrtorony sem teljesen őszinte, amikor arról van szó, hogy azok előtt, akiknek szerintük a zsebükbe kell nyúlniuk, felfedje, mennyi pénzt is költ el különböző terveire. Ez azt jelenti, hogy nagyon nehéz információhoz jutni arról, mennyit is költ az Őrtorony a Warwickba való költözéssel kapcsolatban, de van két adat, amely valamelyest jelzi, hogy mekkora összegről is lehet szó.

Négy különböző, semleges forrás, nevezetesen a The Brooklyn Paper, The Observer, The Real Deal, és a New York Post idézetei szerint az új warwicki főhivatal építési költségeit 11,5 millió dollárra becsülik. Pillanatnyilag éppen azon vagyok, hogy megtaláljam ennek a becslésnek a forrását, de tekintetbe véve, hogy az épületegyüttest főként önkéntes munkával építik, ez az alacsony összeg elég reálisnak tűnik.

Más források arról is beszámolnak, hogy a Tuxedo-épületegyüttes, mely talán a Warwickban folyó munkát segítő leginkább ismert létesítmény, az Őrtoronynak mindössze 3,2 millió dollárjába került.

Nyilvánvaló, hogy vannak még más számadatok is, melyeket nem ismerünk, más ingatlanokkal és tervezési/fejlesztési költségekkel kapcsolatban (melynek oka teljes mértékben az Őrtorony őszinteségének/átláthatóságának hiánya, nem pedig mások részéről megnyilvánuló félrevezetési vagy megtévesztési kísérlet), de még ha, tegyük fel, megszorozzuk is a fenti két értéket tízzel, akkor sem érjük el a 150 millió dollárt.

Vessük ezt össze azzal az 1 milliárd dollárral, amelyet az Őrtorony kapott a teljes brooklyni portfólióban, ahol csak egyetlen tranzakcióban egy 375 millió dolláros egetverő összeg szerepelt, és máris nyilvánvalóvá válik Lett megtévesztésének teljes valósága.

A Brooklynból Warwickbe való költözés valójában egy óriási bevételt jelentő üzlet a szervezet számára, melyet közönségesen ingatlanspekulációnak neveznek, és egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy egy-egy arányú lenne a két ingatlan értéke, ahogyan Lett szemenszedett hazugsága sugallja.

Nincs senki más, akit okolhatnának

Ha az Őrtoronynak kevés a pénze, aminek a megerősítését én örömmel hallom egyenesen a biztos forrásból (több szempontból is), ez NEM a hétköznapi Tanúk valamiféle félreértésének a hibája. Sőt, a legtöbb Tanú fájdalmasan alábecsüli azt a lélegzetelállító pénzmennyiséget, amit az Őrtorony Brooklyn eladásából zsebre vágott, ami nem kis részben köszönhető a Vezető Testület teljeskörű, szándékos és folyamatos pénzügyi információkra vonatkozó hírzárlatának.

Csupán egyetlen irány van, akik felé a felelősség irányulhat a Vezető Testület pénzügyi nehézségei miatt, ez pedig ők maguk. Ha a Vezető Testület több pénzt költ, mint amennyit a Tanúk jóindulatából és nagylelkűségéből kapnak, akik már így is nehézségekkel küzdenek a felsőoktatással szembeni őrült és erkölcstelen tiltás eredményeképpen, akkor lehetetlen elképzelni, hogyan gondolhatná azt bárki is, hogy hűek és értelmesek.

Reméljük, hogy sok Tanúnál, aki végignézi az öngratulációnak, túlzásoknak, hazugságoknak és hetvenkedésnek ezt a legutóbbi bemutatóját – melyben Stephen Lett mint aktuális ügyetlenkedő, fontoskodó porondmester a JW videótéka groteszk cirkuszi mutatványának rivaldafényében sütkérezik – leesik majd a tantusz.

Forrás: http://jwsurvey.org/cedars-blog/stephen-lett-admits-incomeexpenditure-shortfall-as-he-reminds-witnesses-to-donate-valuable-things

Fordította: Columba, Eve

Címkék: titkok

A vérátömlesztés orvosi eljárásának fejlődése egy példán keresztül

2015.05.08. 13:00 | Columba | 2 komment

6.

Amikor Jay Freireich 1955-ben a Nemzeti Rákkutató Intézethez került, Gordon Zubrodnak, az onkológiai osztály fejének jelentett. Zubrod a leukémiás gyerekek osztályára osztotta be, ami a kampusz közepén található fő kórházépület első emeletét foglalta el.42

A gyermekkori leukémia akkoriban a legborzasztóbb rákbetegség volt. Mindenféle előjel nélkül sújtott le. Az 1-2 éves gyermeket ledöntötte a láz, ami nem akart elmúlni. Ezt követte a szűnni nem akaró fejfájás, majd – ahogyan a gyerek védekezőképessége egyre romlott – egymás után a különböző fertőzések, végezetül pedig a vérzés.

„Dr. Zubrod hetente egyszer jött hozzánk – emlékezett vissza Freireich. – Azt mondogatta: »Freireich, ez a hely olyan, mint a vágóhíd! Csurom vér minden. Fel kell takarítani!« Igaza volt. A gyerekek mindenhol véreztek – székeléskor és vizeléskor is –, ez volt a legrosszabb. Vérzett a fülük és a bőrük is. A nővérek reggelente patyolattiszta ruhában jelentek meg, majd estére mindenük csupa vér volt."

A gyerekeknél rettenetes fájdalmakat okozó belső vérzés lépett fel, amely a májat és a lépet érintette. Miközben forgolódtak az ágyban, szörnyű zúzódásokat szenvedtek, és még az orrvérzés is halálos következményekkel járhatott. Amikor már a jegelés sem segített, géztampont dugtak a gyerek orrlyukaiba. Ha ez sem volt hatásos, akkor fül-orr-gégészt hívtak, aki a szájon át benyúlva eltömítette az orrjáratot egy gézdarabbal, amit utána az orrnyílásba húztak. A kezelés lényege az volt, hogy nyomást gyakoroljanak az erekre az orrüreg belsejéből. El lehet képzelni, milyen fájdalmas beavatkozás volt ez. Ráadásul gyakran hatástalan is maradt, ezért ki kellett venni a gézt – a vérzés pedig újra elindult. Az osztály a leukémia ellenszerének kifejlesztését tűzte ki célul. A probléma azonban az volt, hogy olyan nehéz volt elállítani a vérzést, hogy a legtöbb gyerek meghalt, mielőtt valahogy segíthettek volna rajta.

„A kórházba került gyerekek 90%-a hat héten belül meghalt – mondta Freireich. – Elvéreztek. Ha valaki a száján és az orrán keresztül vérzik, nem tud enni. Olyankor abbahagyja az evést. Majd megpróbál inni. Aztán elkezd émelyegni, hányni, véres hasmenése lesz. Gyakorlatilag éhen hal. Vagy elkap valami fertőzést, majd tüdőgyulladást, aztán belázasodik, jönnek a görcsök és…” Itt elhalkult a hangja.

Az orvosok nem sokáig bírták a leukémiás gyerekek osztályán. „Reggel 7-kor kezdtünk és egészen este 9-ig ott voltunk – mesélte az egyik orvos, aki akkoriban ott dolgozott. – Mindent meg kellett csinálnunk. Minden este úgy értünk haza, hogy lelkileg teljesen kimerültünk. Bélyegeket kezdtem gyűjteni. Este 10-kor leültem a bélyegeimhez, mert ez volt az egyetlen dolog, amivel el tudtam vonni a figyelmemet a munkától. A szülők féltek. Egyikük sem ment be a kórtermekbe, inkább az ajtóban álldogáltak. Senki sem akart ott dolgozni. Abban az évben csak nálam hetven gyerek halt meg. Rémálom volt.”43

Freireich azonban másképp gondolkodott. Én soha életemben nem voltam depressziós. Sosem ültem le siránkozni egyetlen szülő mellé sem a gyereke halálos ágyára. Freireich összefogott Tom Frei-jel, az intézet másik kutatójával. Arra a meggyőződésre jutottak, hogy a probléma a vérlemezkék – az emberi vérben lebegő szabálytalan formájú sejtdarabkák – hiánya. A leukémia meggátolja a vérlemezkék képződését, és ezek nélkül a vér nem tud megalvadni. Radikális gondolat volt. Freireich egyik főnöke – George Brecher, a világszerte ismert hematológus – kételkedett az eredményekben. Freireich azonban úgy vélte, Brecher a vizsgálat során nem pontosan számolta a vérlemezkéket. Ő maga pedáns volt. Kifinomultabb módszert alkalmazott, és hajszálpontosan belőtte a vérlemezkék apró változásait is. Számára egyértelmű volt, hogy minél alacsonyabb a vérlemezkeszám, annál erősebb a vérzés. A gyerekeknek tehát folyamatosan és nagy dózisban új vérlemezkékre van szükségük.

Az intézet vérbankja nem adott Freireichnek friss vért a vérátömlesztések folytatásához. A szabályok értelmében ez tilos volt. Freireich azonban az íróasztalra csapott: „Ezzel embereket ölnek meg!” Dick Silver, Freireich egyik kollégája ezt mondta erről az esetről: „Vigyázni kell azzal, hogy kinek teszünk ilyen kijelentéseket. Jayt azonban egyáltalán nem érdekelte.”

Freireich vérdonorokat keresett. Egyik betegének apja lelkipásztor volt, aki behozta a gyülekezet húsz tagját a kórházba. Az 1950-es években a vérátömlesztéshez acéltűk, gumicsövek és üvegek kellettek. Kiderült azonban, hogy a vérlemezkék megtapadnak ezeken a felületeken. Freireich ezért kitalálta, hogy átáll a vadonatúj technológiájú szilikontűk és műanyag zsákok használatára. A zsákokat kolbásznak nevezték el. Óriásiak voltak. „Ekkorák – mondta karjait szélesre tárva Vince DeVita, aki akkoriban Freireich kollégája volt. – Aztán ott voltak a gyerekek, akik ekkorák voltak – és jóval közelebb tartotta egymáshoz a kezeit. – Olyan volt, mintha tűzoltótömlővel öntöznénk a virágokat. Ha rosszul csináljuk, akkor a gyereknek szívelégtelensége lesz. Az intézet orvosigazgatóját Berlinnek hívták. Amikor meglátta [a kolbászt], azt mondta Jaynek, hogy megőrült. Azt is mondta neki, hogy kirúgja, ha nem hagy fel a vérlemezke-transzfúzióval.” Freireich egyáltalán nem zavartatta magát. „Jay nem hazudtolta meg önmagát – folytatta DeVita. – Ha komolyan vette volna, hogy tényleg nem folytathatja tovább, akkor egy percig sem maradt volna.” A vérzés azonban megszűnt.

(...)

Amit Freireich tett a vérzés megállításáért, áttörést hozott. A gyerekek tovább életben maradtak, így már a betegségük kiváltó okát is kezelhették. (...)

42 A leukémia elleni harc tudományos hátteréhez kiváló olvasmány a Pulitzer-díjas Mukherjee könyve, amelyben a szerző egy teljes fejezetet szentel a leukémiának. Érdemes elolvasni. Siddhartha Mukherjee: Betegségek betegsége – Mindent a rákról (The Emperor of All Maladies: A Biography of Cancer) Ford.: Kelemen László. Budapest, Libri, 2013.

43 Peter de Vries író lánya az 1960-as években leukémia következtében hunyt el. Vries szívszaggató regényt írt erről: A bárány vére (The Blood of the Lamb) Ford.: Abádi Nagy Zoltán. Budapest, Európa, 1983, 215-16.

Úgyhogy megint bent voltunk a Gyerekpavilonban, és megint az ismert kép fogadott bennünket: anyák a haldoklóikkal, színlelt könyörületesség, Ártatlanok Vérének Ontása. Féllábú kislány imbolygott végig mankóval a hallban, a nővérek rutinosan biztatták. Az egyik csukott ajtó üvegén át egy fiú volt látható, amint ült az ágyon, és annyi helyen jött a vér, ahány nyílás van a fején; pap ácsorgott a falnál ugrásra készen, hogy közelebb nyomuljon, ha kell. A szomszéd szobában egy ötéves fiúcskának nyomtak methotrexate-ot a koponyájába, vagyis, pontosabban szólva, a műszerészcsapatot nézte, akik kellő komolysággal gyülekeztek a leállt gép körül. A következőben egy kisbaba ült az ágyon, a televíziót nézve, amely éppen kerekasztal-beszélgetést sugárzott… A meghosszabbított búcsúzás poklára vetett szülők és gyerekek közt örökösen ott jártak-keltek a Labort szolgáló vámpírok, mintákat szíva a csontokból, vénákból, hogy lássák, kivel hogy bánik el az ellenség, mely mindegyiket megjelölte. Meg a hentesköpenyes orvosok, a végtagleválasztók, az agyhomorítók és életfontosságú szervek késelői – vajon hogy éreztek a tízmillió órás odaadó kutató erőfeszítésnek ezzel a legszebb gyümölcsével kapcsolatban? Nyomon követték a tettest, szervről szervre, ízületről ízületre, míg végül semmi nem maradt, amin művészetüket gyakorolják: a betegség meghosszabbításának művészetét.

Részlet Malcolm Gladwell: "Dávid és Góliát - Történetek esélytelenekről, avagy hogyan kényszerítsünk térdre óriásokat" című könyvéből (145-148, 154. oldalak) Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2014. A részlet a kiadó szíves hozzájárulásával jelent meg.

https://www.hvgkonyvek.hu/david-es-goliat

Címkék: vérkérdés

Mi jelenti a legtöbbet számomra

2015.05.06. 19:00 | Johnny Joker | 6 komment

 dienst_001.jpg

What means the most to me (Mi jelenti a legtöbbet számomra) – így hangzik egy újabb „dal“ címe Jehova Tanúi JW-videó csatornáján.

A figyelmes nézőnek egyből világos lesz, hogy miről van szó. Itt ismét visszaélnek Jézus szavaival a Máté 6:33-ból, hogy nyomást gyakoroljanak és bűntudatot keltsenek.

Jehovának a legtöbbet adni nem jelent mást, mint fokozott részvételt a prédikáló szolgálatban, a gyülekezet látogatását és a szervezet által megadott tevékenységek követését.

Mindent, ami egy Jehova Tanúja idejét rabolhatná – szakmai karrier, szabadidős tevékenységek, iskolai képzés – időpazarlásnak tüntetnek fel ebben a videóban. Jehovának a legtöbbet adni azt jelentené, hogy feladj mindent, ami abban akadályoz, hogy a Szervezet céljait mindenek elé állítsd.

Valóban akar ilyen áldozatokat Isten? Ezek a gondolatok jártak Jézus fejében, amikor azt mondta: „Keressétek először Isten országát“?

Elvárja Isten tőlünk, hogy teljes életünket neki éljük? A bűntudat, ami egy Jehova Tanúját állandóan kísér és a félelem, hogy NEM a legjobbat adja, sokukat depresszióba űzte.

Ez a videó is hozzá fog járulni ahhoz, hogy egy szeretetteljes Teremtőben való hitükben hajótörést szenvedjenek.

Angol videó linkje: https://www.youtube.com/watch?v=uRKtdxblfRs

Forrás: http://www.bruderinfo-aktuell.de/index.php/what-means-the-most-to-me-was-bedeutet-das-fuer-mich/

Fordította: rea23

Címkék: videók

Olvasóink küldték 86.

2015.05.04. 10:00 | Johnny Joker | 180 komment

Történetem rövid és nem kívánok hozzáfűzni semmit.
Volt egy fiam - sajnos, hogy ezt kell írnom - családjától, testvéreitől teljesen eltávolodott.
Tavaly belépett a Jehova Tanúi - nem tudom minek nevezzem őket.
Korábban református volt, de találkozott egy olyan leánnyal, akinek az összes hozzátartozója Jehova Tanúi gyülekezethez tartoznak.
Azóta az életünk 24 óra alatt megváltozott.
Semmi nem érdekli, családtagjaival néha beszél - velünk, a szülőkkel is.
Semmi sem számít - hétköznap, mert munka, hétvégén, mert akkor a Jehova testvérekkel van közös program.
Hetek telnek úgy el, hogy két mondatot nem beszélünk egymással.
Semmit nem tudunk tenni mi szülők, mint azt, hogy elfogadjuk.
Ha bármit is szóvá teszünk - agresszív.
Nem tudom, hogy más, aki hasonló helyzetbe került hogyan élte meg ezt a helyzetet.
Kérünk tanácsot, vagy bármit, amivel helyzetünkön valamilyen formában segíteni tudunk.
Tisztelettel mindenkinek, aki segíteni akar rajtunk.
Kérjük, hogy aki segíteni tud válaszoljon.
Tisztelettel:
Lénárt Andrásné Gabi

Címkék: olvasóim küldték

Minden, amit teszel, értékes lehet

2015.04.29. 23:00 | Johnny Joker | 21 komment

Gyertek ide, gyerekek, szeretnék elmondani nektek egy kis történetet.

Van egy húgom, aki valaha Jehova Tanúi vallásában teljesen indoktrinált volt. Magántanuló volt, úttörő akart lenni (olyan személy, aki rengeteg időt tölt a prédikáló munkájukban), és szerette volna meglátogatni a Bételt, sőt ott is dolgozni, Jehova Tanúi főhivatalában.

A Jehova Tanúi ellen folytatott aktivista munkámat elhallgattam előtte, részben mivel tiszteletben tartom az ő saját hitét, részben pedig azon szigorúbb tanácsok miatt, amiket Jehova Tanúi az elmúlt néhány évben kaptak azzal kapcsolatban, hogy ne legyenek közösségben nem-Tanúkkal, még akkor sem, ha az családtag (lásd ezt a bejegyzést).

Néhány hónappal ezelőtt meglátogatott a lakásomon, ugyanazon a napon, amikor az egyik jól ismert ex-Jehova Tanúja, Bo Juel közzétett egy videót arról, ahogyan énekel. Annak ellenére, hogy a húgom nem tudott JT-ellenes aktivista tevékenységemről, és hogy titokban tartottam előtte az online tevékenységemet, megnéztem ezt a videót, miközben ő ott volt nálam. Szabadúszó íróként az egész világból vannak ügyfeleim, így nem gondoltam, hogy csodálkozna, hogyan ismerhetek egy fickót Norvégiából.

Néhány hónappal később megint eljött, és akkor végül is megkérdezte, “Ismered  azt a fickót, akinek a videóit akkor éjjel nézted, azt a Bo-t?”

“Igen?”

“Nos, miután elmentem a lakásodról, visszamentem a YouTube-ra és megnéztem néhány videóját és láttam azt is, amit a gyermekmolesztálási levélről készített…”

Elszorult a szívem. Hát ez az. Tudtam, most azt fogja mondani, hogy rájött, hogyan és miért ismerem, hogy nem vagyok egyszerűen “tétlen”, hanem nagyon is tevékeny vagyok hitehagyottként a szeretett vallása ellen, és többé nem beszélhetünk egymással. Átkozott Bo Juel, miért keltesz ilyen mély benyomást az emberekben?

captureninja.jpg

Így folytatta: “Szóval, ezután még más videókat is megnéztem, amelyek a YouTube-oldalán voltak, és Jehova Tanúival kapcsolatos weboldalakat is. Eddigre már voltak bennem kétségek azt illetően, hogy vajon a vezető testületnél van-e az igazság, így néhány hónapig nem jártam az összejövetelekre, és nem mentem a szolgálatba se (ez a prédikáló munkájuk)...”

Nem hittem a fülemnek! Igaz, amit hallok? Az én tökéletesen indoktrinált, elkötelezett húgom meg merte tenni, hogy nem jár összejövetelekre, és nem megy a szolgálatba? Miii?

A húgom beszélt nekem egyes kétségeiről, és noha semmit sem szándékoztam ráerőltetni, rámutattam néhány nyilvánvaló problémára ebben a vallásban. Figyelmesen hallgatott, és azt mondta, hogy megvizsgál majd más bibliafordításokat is, és folytatja online kutatómunkáját. Közben felkereste édesanyánkat is, aki annyira mélyen benne van ebben a vallásban, hogy én csak Jehova-Árnyéknak hívom, hogy tőle is tanácsot kérjen. Úgy tudom, hogy azóta megint jár a Királyságterembe, de a lelkesedése odavan, és a kétségei továbbra is megvannak. Megkérdeztem a bátyámat, hogy látta-e az elmúlt nyári kerületkongresszuson, és ő azt mondta: Igen, azt hiszem, vasárnap sikerült odaérnie.”

Minden, amit teszel, értékes

A lényeg: nem az történt, hogy a húgom megnézett egy videót, amit Bo készített, aztán rögtön bejelentette: “Nos, ha Lófarok azt mondja, hogy ez a vallás baromság, akkor biztosan az is”, aztán feltűzte a szuper új bibliáját a karácsonyfa tetejére, hogy kidomborítsa a lényeget. Nem, megnézte néhány videóját, aztán néhányat másoktól is a YouTube-on, aztán felkeresett néhány weboldalt, utánanézett még néhány információnak online, és így tovább. Egyik sem volt igazán meghatározó tényező, vagy olyan “kulcsgondolat”, mely eloszlatta volna a kételyeit, de mindegyik egy lépcsőfokként szolgált a szabad gondolkodás felé vezető útján.

Mit gondolsz, én mint a nővére, melyik lépcsőfoknak örültem volna, ha nem lett volna ott, vagy melyik nem hiányzott volna? A válasz természetesen az, hogy egyiknek sem. Mindegyik egyaránt fontos volt, mindegyik egy lépéssel előrevitte az útján. Minden egyes videó, weboldal és blog értékes volt ezen az úton.

Jó, ha ezt mindig észben tartják az ex-Jehova Tanúi, és mindazok, akiknek szívügyük, hogy sokan megismerjék ennek a vallásnak a veszélyeit. Kivéve a törvénytelen, másokat zaklató viselkedést, minden értékes, amit csak teszel. Gondold át, miért is olyan fontos, hogy ezt sose felejtsd el.

Ez nem verseny

Némely potenciális aktivista talán habozik elmondani a véleményét és bekapcsolódni a munkába, mivel úgy gondolja, hogy nem tudná “felvenni a versenyt” más weboldalakkal vagy a YouTube-bal, vagy azzal, amit más aktivisták tesznek. Nos, az aktivizmus nem verseny, és soha senkinek sem szabadna a saját tevékenységét összehasonlítania másokéval. Honnan tudod, hogy nem épp a te szavaid váltanak-e majd ki megfelelő hatást egy Tanúban, vagy valakiben, aki tanulmányozza a Bibliát a Tanúkkal? Honnan tudod, hogy nem épp a te szavaid nyújtanak-e vigaszt és erőt egy ex-Tanúnak, aki a tiedhez hasonló problémákkal küzd?

Gondolj csak bele: az emberek talán nem képesek a Vöröskereszttel versenyezni, ha arról van szó, hogy egy szerencsétlenség alkalmával segítséget nyújtsanak, de ez vajon azt jelenti, hogy amit ők tehetnének, az nem is számít, és nyugodtan maradjanak otthon? Takarókat osztogatni egy órán át, és vizet adni azoknak, akik hirtelen otthontalanná lettek, ez talán nem számít csupán azért, mert az az egyetlen önkéntes nem tud annyit tenni, mint a Vöröskereszt? Lefogadom, ahogy annak a néhány embernek, akinek segített, ez nagyon is számít. Minden értékes, amit valaki olyankor tesz, amikor segítségre van szükség, bármi legyen is az.

Minden megközelítés fontos

Ha te mint potenciális aktivista szeretnéd elérni Jehova Tanúit, akik még bent vannak a vallásban, esetleg keresztény társként közelíthetnél hozzájuk és tanításokról beszélgethetnél velük, a Biblia segítségével próbálva érvelni velük? Ennek bizonyára meglennének az előnyei, amennyiben el tudod érni, hogy a JT meghallgassa valaki más értelmezését az írásokról. Ez elvetheti a kétely magvait azzal kapcsolatban, hogy vajon a vezetőik tényleg a szent szellem által vezetettek-e és rendelkeznek-e a Biblia helyes értelmezésével, avagy csupán egyszerű emberek, akik menetközben találják ki a dolgokat.

Ugyanakkor ez nem az egyetlen megközelítési mód, amit figyelembe lehet venni, amikor Jehova Tanúival beszélgetsz, hiszen rövidlátó dolog lenne azt feltételezni, hogy az összes aktív Jehova Tanúja ténylegesen keresztény. Ez egy fura kijelentésnek tűnhet, mivel a Tanúk hisznek Jézusban és a Bibliában, de emlékezz arra is, hogy sok Jehova Tanúja egyszerűen csak azért van benne a vallásban, mivel ebben nőtt fel, és nem azért, mert valóban mindent elhisz, amit hall.

Vegyünk például engem. Annak ellenére, hogy Jehova Tanúja voltam az életem nagy részében, soha nem hittem a Bibliában, és soha sem voltam ténylegesen keresztény.  Emlékszem azokra az időkre, amikor hatéves voltam, és arról olvastam, hogy a megerőszakolt áldozatokat eladják a megerőszakolóiknak, és azt hallottam, hogy a nők legyenek “alávetettek” és maradjanak “csendben” és azt gondoltam magamban, “Őő… köszönöm, inkább nem”. Soha nem éreztem magam közel a Biblia istenéhez, soha nem éreztem úgy, hogy vonzana maga a könyv.

Ahhoz, hogy megszabaduljak a betanításomból, nem a Biblia egy másik magyarázatára volt szükségem, hanem arra, hogy valaki elmondja nekem, hogy teljesen rendben van, ha valaki nem hisz a Bibliában.

Egyértelmű, hogy nem én vagyok az egyetlen ex-JT, aki így érez. Az egyik lány, akivel együtt nőttem fel, elhagyta a vallást és most agnosztikus vallási tekintetben, de a buddhizmus és a a keleti filozófiák felé hajlik világnézetileg. Éppen olyan volt, mint én, egy aktív JT, aki csupán a formaságokon ment végig, miközben soha nem is volt keresztény.

Minden megközelítésnek van értéke. Az egyik JT talán egy eltérő írásmagyarázatra reagál kedvezően, miközben egy másik talán arra a gondolatra, hogy nem is kell követni az írásokat. Ismét másokat egyszerűen az az információ érint meg, ami Jehova Tanúinak visszaéléseire és szörnyű eljárásmódjaira vonatkozik, és felismerik, hogy ez a vallás nem való a számukra, noha nem biztosak benne, hogy milyen hittel cseréljék fel. Talán megtalálják a saját hitüket és szellemiségüket, miután elhagyják a JT vallást, legyen az keresztény, vagy valami más.

Ahelyett, hogy beskatulyáznánk őket, vagy feltételezésekbe bocsátkoznánk az összes Jehova Tanújáról, vegyük fontolóra, hogy többféle megközelítés valójában többeknek segíthet kimenekülni, és nem csupán annak a néhánynak, akik beleillenek abba a sztereotípiába.

A megelőző csapás értéke

Számos egykori Jehova Tanúja, akinek még vannak barátai és családtagjai a vallásban, talán szeretné őket, vagy más aktív Tanúkat elérni. Néhányan talán inkább úgy érzik, hogy a nagyközönséget kellene figyelmeztetni arra, hogy valójában mi folyik a királyságtermek zárt ajtóin belül, annak érdekében, nehogy az embereket rávegyék a vallás tanulmányozására és végül a megtérésre. Néhányan talán szeretnék megvitatni, hogy melyik a jobb megközelítés, vagy melyik lehet hatékonyabb abból a célból, hogy végül is az Őrtorony társaság összeomoljon.

Minden, amit teszel, értékes. Ki döntheti el, hogy egy megközelítés jobb-e, mint egy másik? Egy megelőző lépés, mellyel megakadályozhatjuk, hogy az emberek tanulmányozzák ezt a vallást, és potenciális követőikké legyenek, felbecsülhetetlen lehet. Ha Sally Smith-t lenyűgözik  a kedves és udvarias hölgyek, akik az ajtajához jönnek és a paradicsomról beszélnek, és ő végül  Jehova Tanúja lesz, anélkül, hogy bármiféle fogalma lenne arról, hogyan rejti el ez a vallás a gyermekmolesztálókat, vagy bátorítja a nőket arra, hogy maradjanak együtt saját bántalmazóikkal, akkor emiatt több munkára lesz majd szükség ahhoz, hogy meggyőzzék őt, most már hőn szeretett vallása nem az, aminek látszik. Hónapokig, sőt akár évekig is tanítják és győzködik arról, hogy ez a vallás ártalmatlan és szeretetteljes, és ez sokkal inkább megnehezíti, hogy meggyőzzék az ellenkezőjéről. Nem lenne egyszerűbb mindjárt az elején felhívni a figyelmét ennek a vallásnak a valódi tanításaira? Számomra kevesebb munkának tűnik, nem is beszélve arról, hogy nagyobb eséllyel számíthatjuk majd a nem-JT-k közé. Minél többet kántálják az emberek fülébe, hogy “új világosság”, illetve “az új rendszer már szinte itt van a nyakunkon”, annál kevésbé valószínű, hogy távoznak.

A több felszólaló nagyobb hitelességet jelent

Egy másik oka annak, hogy némelyek vonakodnak elindítani a saját weboldalukat, feltenni saját videóikat, vagy más módon felemelni a hangjukat, az, hogy tudják, mások is teszik  ezeket a dolgokat, és nem biztosak benne, hogy van-e értelme lényegében megismételni ugyanazokat a kérdéseket és ugyanazokat a történeteket. De mégis van értelme, mert a több felszólaló nagyobb hitelességet jelent.

Gondolj csak bele: ha csupán egy szókimondó ex-JT lenne, aki a vallásban található szörnyű eljárásmódokat szóvá teszi, vagy elmondja, hogy őt molesztálták, vagy bántalmazták, akkor az Őrtoronynak könnyű lenne legyintenie rá, mint valamiféle szélhámos, keserű egykori tagra. Ugyanakkor, ha valaki felmegy az internetre és egymás után olvassa az újabb és újabb és újabb történeteket... a visszaélésekről, pedofíliáról, családon belüli erőszakról, vénekről, akik egyáltalán nem odaillő kérdéseket tesznek fel nőknek és nemi erőszak áldozatainak, stb., akkor sokkal nehezebbé válik legyinteni ezekre a történetekre. Minden felszólaló értékes, mivel minden felszólaló növeli a hitelességet.

Minden életnek értéke van

Néhányan talán belemerülnek az aktivizmus és tudatosság felkeltésének különböző formáiba, és azon aggódnak, hogy vajon melyik módszer segíthet a legtöbb Tanúnak, hogy kinyíljon a szeme. Néhányan talán vitatják fenti véleményemet a kereszténységről és a Bibliáról, mivel úgy vélik, hogy a Tanúk közül többen kötődnek a kereszténységhez, mint ahányan nem.

Számomra ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy egyik élet értékesebb, mint a másik. Azok, akik nem azonosulnak a kereszténységgel, mint például én, kevésbé értékesek, mint azok, akik igen? Az én szabadulásom az indoktrinációból nem volt éppen olyan fontos, mint valaki másé, vagy két Tanúé egy ellenében? Az a módszer, amely talán több Tanút ébreszt fel, értékesebb, mint egy másik, mivel az aktivizmus hirtelen már csak a számokról szól?

Erre két válaszom van; az egyik az, hogy ez a gondolkodás sokban emlékeztet engem a Tanúként eltöltött gyermekéveimre. Ebben a vallásban a nőknek nyújtott tájékoztatás szerint az a helyes, ha engedelmesek maradnak és még jobban szeretik a bántalmazó férjüket annak érdekében, hogy ezek a férjek megtérjenek, és semmi sem hangzik el arról, hogy milyen hatásai vannak a bántalmazásnak a gyermekekre abban az otthonban. Az én bántalmazó mostohaapám potenciális vallásossága és élete értékesebb volt, mint az enyém. Jehova Tanúi számára minden a számokról szól; hány órát töltenek a prédikáló munkában, hány folyóiratot nyomtattak ki, hány személy látogatta meg az emlékünnepüket, hány bibliatanulmányozást kezdenek el minden egyes hónapban. Az ezek eléréséhez feláldozott életek nem fontosak. Nem örülnék neki, ha a JT-k és a gondolkodásuk elleni aktivizmus egy ugyanilyen felőrlő háborúvá válna.

A másik válaszom az, hogy ha ez egyáltalán bizonyít valamit, akkor az egyszerűen az, hogy minden, amit teszel, értékes. Az egyik aktivista talán egy keresztény álláspontból kíván beszélni a Tanúknak, de tegyük fel, hogy ez nem megfelelő módszer a számodra. Az a tény, hogy megközelíthetsz valakit vagy kapcsolatba kerülhetsz valakivel, aki talán nem reagálna egy másfajta aktivizmusra, még ösztönzőbb kell, hogy legyen a számodra! Az egyik fajta aktivizmus hatással lesz bizonyos emberekre, egy másik fajta aktivizmus pedig másfajta emberekre, és így tovább. Nem létezik egy tökéletes formája az emberek elérésének, vagy az Őrtorony visszaélései ellen folytatott háború megnyerésének, ami azt jelenti, hogy az aktivizmus minden formája - egészen addig, amíg az nem erőszakos és destruktív - értékes.

Minden, amit teszel, értékes

capture.jpgMég Leonardo is egyetért a választásoddal.

Ennek a blogbejegyzésnek az az oka, hogy aggaszt, nehogy néhány potenciális aktivista vonakodjon felszólalni és bekapcsolódni a munkába, mivel félnek, hogy nem a “megfelelő” módon csinálják a dolgokat, vagy félnek a más aktivistáktól érkező kritikától. Ez megijeszt engem. Szükségünk van az összes felszólalóra, az összes munkásra, az összes katonára, akit csak találhatunk ebben a háborúban, mely az emberek elméjéért és szívéért, valamint az egész életükért folyik. Szükségünk van az összes történetre, melyet az áldozatok elmondanak, az összes weboldalra és blogra, az összes YouTube-videóra, az összes kiosztott szóróanyagra, mindenki közreműködésére, akit csak mozgósítani tudunk. A kollektív hangunknak hangosabbnak kell lennie, nem halkabbnak. Minden, ami nem erőszakos, nem vandál, nem illegális tevékenység, vagy ami nem ártatlan emberek háborgatásával jár, minden amit aktivistaként így teszel, az értékes. Ahelyett, hogy az aktivizmus “megfelelő” formáján, vagy az általunk gyakorolt aktivizmus elleni kritikán aggódnánk, érdemesebb lenne azon gondolkodni, hogy egyénként mit tudunk elvégezni. Igen, komolyan szükséges átgondolnod a tetteidet, hogy az aktivizmusod hatékony legyen és elérjen az emberekig, de a kritikától való félelmet, az attól való félelmet, hogy nem a “helyes” dolgot teszed, az attól való félelmet, hogy egyáltalán nincs is értelme a dolognak, hogy nem vagy képes megmenteni minden egyes Tanút, ezeket tedd félre. Ne aggódj amiatt, hogy te nem vagy Vöröskereszt, hanem ehelyett indulj, és kezdj el vizet osztogatni. Amit teszel, az értékes; én, akinek az egykor indoktrinált húga most már fél lábbal a Királyságtermen kívül van, hiszem, hogy ez így van, és remélem, te is így látod majd.

Forrás: http://jwvictims.org/everything-you-do-has-value/

Fordította: Columba, Eve

Címkék: élettapasztalatok győződj meg személyesen

3-ból 2 gyermek elhagyja a JW.org-ot: Jehova Tanúi rendelkeznek a legalacsonyabb megtartási aránnyal az összes vallás között [Infografika]

2015.04.25. 15:34 | Johnny Joker | 31 komment

“A földkerekség legboldogabb népének” tartják magukat. Jehova Tanúinak megtartási aránya azonban felvet egy fontos kérdést. Figyeld meg ezen az infografikán, milyen eredményt mutathatnak fel Jehova Tanúi azokkal a gyermekekkel kapcsolatban, akik a hitben születtek és nőttek fel.

Ez az infografika Jehova Tanúi lemorzsolódásának mértékét illusztrálja – “azon egyének vagy dolgok számának nagysága, akik / amelyek eltávoznak egy kollektív csoportból egy bizonyos idő alatt”. Ez egy PewResearch által 2008-ban készített tanulmányon alapul, amelyet 36,000 amerikai megkérdezésével végeztek. Spoiler (előzetes összegzés): Jehova Tanúi rendelkeznek a legrosszabb megtartási aránnyal az összes vallási közösség tekintetében.

jworg-churnrate.jpg

A JW.ORG LEMORZSOLÓDÁSI ARÁNYA

Jehova Tanúi rendelkeznek a legmagasabb lemorzsolódási aránnyal az összes vallási közösség tekintetében.

Azoknak az embereknek, akik azt állítják, hogy Jehova Tanúiként nevelkedtek, több mint a hatvan százaléka nem azonosul Jehova Tanúival a későbbiekben.

Más szavakkal

100 Jehova Tanúja gyermek közül 63 fordít hátat a szülei vallásának.

A Jehova Tanúja családokban nevelkedett gyermekek egyharmada más valláshoz fordul.

A Jehova Tanújaként felnőtt gyermekek 33 százaléka teljes mértékben elhagyja a vallásokat, amikor felnő.

És csupán 37 % választja azt, hogy Jehova Tanúi között marad.

Mit jelent ez a számodra?

Ha egy három gyermekes Jehova Tanúja szülő vagy, akkor kettő közülük talán nem jut be a új világba.

És lehetséges, hogy kénytelen leszel megszakítani velük a kapcsolatot a közeljövőben.

Ez megválaszolatlanul hagy egy kérdést:

Jehova Tanúi “a földkerekség legboldogabb népének” állítják magukat – akkor hát a JW.org gyermekei közül miért választják a távozást oly sokan?

Ez az eredmények forrása. Idézet:

Jehova Tanúi rendelkeznek a legalacsonyabb megtartási aránnyal bármely vallás közül. Azok közt, akik Jehova Tanúiként nevelkedtek, mindössze 37% azonosítja még mindig magát Jehova Tanújaként.

Olyan aktív Jehova Tanúja vagy, aki elfogulatlan? Arra bátorítunk, hogy böngéssz ezen az oldalon. Azt fontolgatod, hogy elhagyod a JW.org-ot? Látogasd meg segítő oldalunkat, vagy töltsd ki ezt a rövid tesztet.

Forrás: http://jwalumni.org/2015/04/22/churn-rate-jw-org-infographic/

Fordította: Columba, Eve

Címkék: képek

"Kép" mutatás és kontraszt

2015.04.23. 14:00 | Johnny Joker | 74 komment

jw_hypocrisy.jpg

"Mint keresztények, hasonló kihívásokkal kell szembenéznünk napjainkban. Mi nem vehetünk részt a bálványimádás semmilyen modern változatában — nem végezhetünk imádati mozdulatokat képek vagy jelképek előtt és nem tulajdoníthatjuk a megmentést egy személynek vagy szervezetnek." (Őrtorony, 1990. november 1., 26. old.)

"Csupán Jehova Tanúi... mint egységes szervezet a Legfőbb Szervező védelme alatt rendelkeznek bármiféle írásszerinti reménységgel arra nézve, hogy túléljék ennek a pusztulásra ítélt rendszernek a küszöbön álló végét, amelynek uralkodója Sátán, az Ördög." (Őrtorony, 1989. szeptember 1., 19. old., blogos fordítás)

"Korai tapasztalatomból megtanultam, mekkora hiba emberi érvelésben bízni. Abban a pillanatban, amikor eltökéltem ezt elmémben, elhatároztam, hogy a hűséges szervezet mellett maradok. Hogyan is részesülhet másképp valaki Jehova helyeslésében és áldásában?" (Őrtorony, 1996. július 15., 20. old. A cikk címe: Őrizzük meg az egységet ezekben az utolsó napokban)

Címkék: képek ébredjetek!

Valódi jótékonyság

2015.04.18. 08:00 | Johnny Joker | 84 komment

Ha Jehova Tanúi felnőnének az egyedül igaz "vallásról" szóló dicsekvésükhöz

Akkor a józan ész is azt kívánná, hogy szervezetként ők VEZESSÉK az összes többi hitet:

a ténylegesen igazolható bibliai jótékonyságban

az éhezők élelmezésében

a szegények megsegítésében

az árvaházakban

a kórházakban

az iskolákban

"Igen, a szegényekkel és a hátrányos helyzetűekkel való tevékeny törődés a keresztényiség egyik alapeleme." (Őrtorony, 2003. június 1., 3. old.)

Címkék: képek

Kérdések és válaszok

2015.04.17. 14:00 | Johnny Joker | 1 komment

Mindössze egy probléma van azokkal a vallásokkal, amelyek rendelkeznek az összes válasszal. Nem engednek kérdéseket feltenni.

Címkék: képek

Egy elgondolás rabjai - 17. fejezet

2015.04.14. 20:00 | Johnny Joker | 27 komment

Nincs tiszteletreméltó kiút az Őrtorony vallásból

A legtöbb Jehova Tanúja számára az Őrtorony vallást elhagyni nem csupán annyiból áll, hogy azt mondja: “Kilépek.” A Vezető Testület ezt egy nagyon fájdalmas, egész életre kiható folyamattá tette. Nincs tiszteletreméltó kiút ebből a vallásból. Az az okfejtés, mellyel megindokolják, hogy ők Isten szervezete, és amelyet olyannyira a Tanúk eszébe véstek, így hangzik:

‘Miután a Társulat Isten szervezete, így sohasem létezhet jogos indok senki számára, hogy valaha is elhagyja azt. Még ha fel is merülne az a halvány lehetőség, hogy valami nincs rendben, Isten népének akkor is az a kötelessége, hogy várjon őrá, annak érdekében, hogy végrehajthasson bármiféle korrekciót, amit csak jónak lát. Így tehát, amikor valaki mégiscsak távozik, akkor azzal a személlyel egészen biztosan valami nagyon nincsen rendben.’202

Amikor pedig “Isten szervezete” ‘Sátán, az Ördög hitehagyott szolgáiként’203 démonizálja azokat, akik távoznak, a szervezetben maradó Tanúk elkerülhetetlenül elhiszik, hogy ezek a személyek minden bizonnyal “a sötét oldalhoz fordultak”204 vagy, ahogyan általában ezt kifejezik, “hátat fordítottak Istennek”, mikor valójában a lelkiismeretük nem engedi őket, hogy továbbra is higgyenek abban, hogy a Társulat Isten szervezete.205

Mindössze két választási lehetőségük van azoknak, akik nem tudják elfogadni a Társulat isteni tekintélyre vonatkozó igényét. Lehetőségük van (1) önszántukból elkülönülni, vagy pedig (2) akaratuk ellenére kiközösítik őket.206 Mindkét esetben János 2. levelének 9-11. verseit alkalmazzák rájuk:

202 Ha a Társulat nem Isten szervezete, akkor ez az érvelés nem ésszerű.

203 Őrtorony, 2002. március 1., 11. old.

204 Egy kifejezés a “Star Wars”-ból.

205 Nincs lehetőség a lelkiismereti szabadságra, ha a Társulat jelenlegi tanításával való egyet nem értésről esik szó – még akkor sem, ha az, amit tanítanak, nem igaz.- Lásd 10. fejezet.

206 Egyes Tanúk megpróbálnak csendesen távozni, hogy elkerülhessék a közösségmegvonást vagy kiközösítést. Az, hogy egyszerűen távozhatnak-e, vagy sem, attól is függhet, hogy a vénjeik mennyire agresszívek. Ez egészen biztosan függ attól, hogy a távozótól hallanak-e bármit is, ami “Isten szervezete” ellen szól, vagy nem.

A Vezető Testület a vallásuk elhagyását egy nagyon fájdalmas, egész életre kiható folyamattá tette.

Aki előretolakszik, és nem marad meg a Krisztus tanításában, annál egynél sincs ott Isten... soha ne fogadjátok az otthonotokba, s ne is köszönjetek neki soha. Mert aki köszön neki, az részes annak gonosz cselekedeteiben.

Ezt az írásszöveget annak igazolására tárják a Tanúk elé, hogy miért is szükséges kerülniük azokat, akik távoznak. Mindazok, akik nem kerülik el őket, önmagukat teszik ki a kiközösítés veszélyének. Noha János csupán azokra hivatkozott, akik elutasították “a Krisztus tanítását”, a Vezető Testület azt mondja, hogy ebbe beletartozik az Őrtorony Társulat tanítása. Úgy alkalmazzák János szavait, mintha azt mondta volna:

‘Aki előretolakszik, és nem marad meg az Őrtorony tanításában, annál egynél sincs ott Isten... soha ne fogadjátok az otthonotokba, s ne is köszönjetek neki soha. Mert aki köszön neki, az részes annak gonosz cselekedeteiben.’207

Pontosan ez az alkalmazási mód tűnt fel Gene Flanigan “bírói bizottsági ülésén” (vagy perén208). A vének folyamatosan azt mondták neki, hogy miután nem fogadja el az Őrtorony Társulat egy bizonyos tanítását, nem marad meg a Krisztus tanításában a 2 János 9-11 alapján. Ezután megkérdezte, “Azt kívánják tőlem, hogy távolítsam el ‘a Krisztus tanítása’ szavakat a Bibliámból, és helyettesítsem be őket ‘az Őrtorony Társulat tanításával’”? Az egyik vén így válaszolt, “Igen, mivel nincs különbség a kettő között.” Flanigan ezután átadta nekik az elkülönülő levelét.

De miért hajlanak a vének és a legtöbb Tanú erre a fajta gondolkodásra? Mostanra a válasznak már nyilvánvalónak kell lennie: “A szervezetről” alkotott elgondolásuk az, ami formálja a gondolkodásukat, viselkedésüket és ítéleteiket.”209

207 Noha a Tanúk tudatosan talán nem így gondolkodnak,  ez mégis így működik. Azokra, akik elutasítják az “Őrtorony bármely tanítását” (akár azokat is, amelyek nem igazak) hitehagyottként tekintenek.

208 Egy “bírói bizottságban” általában 3 vén vesz részt. Megfigyelőket nem engednek be. James Penton a Késleltetett Apokalipszis című könyvében így magyarázza ezt el: “A bírói bizottságok rendszere a végső ellenőrzési mechanizmus a hűséges Tanúk között, méghozzá milyen szörnyű mechanizmus.” 249. old.

209 Lásd Raymond Franz kijelentését a 11. és 12. oldalon.

A Tanúk nem látnak semmilyen különbséget “a Krisztus tanítása” és az Őrtorony Társulat tanítása között

Habár nem várják el tőlük, hogy teljes mértékben megszakítsák a kapcsolatot azokkal a közvetlen családtagjaikkal, akikkel egy fedél alatt élnek, nem nehéz elképzelni, hogy miféle  feszültség lehet a levegőben, amikor egy férjre, vagy feleségre úgy gondolnak, mint “Sátán, az Ördög hitehagyott szolgájára!” Számos családi kapcsolat ment már tönkre attól, amit a Vezető Testület “szeretetteljes elrendezésnek” nevez.210

Isten Szervezetének tisztán tartása?

A hitehagyottakkal szemben alkalmazott kiközösítő és kapcsolatmegszakító eljárásukat úgy állítják be, mintha az az “Isten szervezetének tisztán tartására” vonatkozó bibliai módszer lenne. De ez is egyike azoknak az eseteknek, amikor, ha megvizsgáljuk azokat a tanításaikat, amelyek nem voltak igazak, egy egészen másfajta indítékra derül fény, melynek semmi köze sincs egy Istenhez tartozó szervezet tisztántartásához.

Vegyük például az 1914-es nemzedékről szóló tanításukat, melyről a Vezető Testület egészen 1995-ig nem ismerte fel, hogy téves volt. Ki volt a felelős azért, hogy a szervezet tisztátalan volt azokban az években, amikor arról a hamis tanításról azt állították, hogy “Jehova tanítása”?211 Azok a Tanúk voltak a felelősek, akik nem tudták jó lelkiismerettel elfogadni ezt a tanítást, és akiket emiatt a Vezető Testület 1980. szeptember 1-jei levelének utasításai szerint hitehagyás miatt kiközösítettek? Vagy inkább azok, akik kitalálták ezt a tanítást és bizonygatták, hogy ez a “Teremtő ígérete”212, majd közzétették a kiadványaikban, több száz millió példányban, és évtizedeken keresztül az egész világon terjesztették?213 Hogyan tart tisztán egy szervezetet az, ha kiközösítik azokat, akik képtelenek elfogadni egy hamist tanítást?

Akkor hát mit érnek el valójában azzal, ha azokat a Tanúkat, akik nem értenek egyet a Vezető Testülettel, kiközösítik és megszakítják velük a kapcsolatot? Egyrészt, amint már a 10. fejezetben említettük, ez fenntartja szervezetükben a “hit egységét minden áron” — ami azonban inkább az igazság rovására, mintsem arra alapozva valósul meg.

210 Lásd az 1996. szeptember 8-i Ébredjetek!-cikk, “Amiért a kiközösítés szerető elrendezés”, 26. oldalát, valamint a 2002. augusztusi A mi Királyságszolgálatunk-at.

211 Lásd a Vezető Testület levelét a 78-79. oldalon.

212 Lásd az 1995 novembere előtti Ébredjetek!-folyóiratok impresszumát.

213 Erre a hamis tanításra utalnak az 1993-ban - két évvel a tanítás 1995-ös megváltoztatása előtt - írott Hirdetők-könyv 716. oldalán: “Ez a jel nyilvánvaló 1914 óta, és a “nagy nyomorúságban” fogja elérni tetőpontját. A vég nem lehet messze.”

Hogyan tart tisztán egy szervezetet az, ha kiközösítik azokat, akik nem hajlandóak elfogadni egy hamist tanítást?

De talán még ennél is fontosabb a Vezető Testület tagjai számára, hogy kiközösítő-kapcsolatmegszakító eljárásmódjuk hatásosan megakadályozza, hogy a Tanúk túlnyomó többsége – akik nem tudják, hogy mi történik a színfalak mögött – tudomást szerezzen azokról a dolgokról a szervezettel kapcsolatban, amelyeket a Vezető Testület jobbnak lát titokban tartani előttük.

Valóban van olyan elrendezés, mely lehetővé teszi, hogy a “hitehagyottakat” visszafogadják, és így a hitehagyott bélyeg lekerüljön róluk. Csak annyit kell tenniük, hogy “őszinte megbánást” mutatnak a helyi vének megelégedésére. De hogyan mutathat valaki megbánást amiatt, hogy előbb megértette az igazságot valamiről, mint a Vezető Testület?214 Azt kellene mondaniuk a véneknek, hogy: “Sajnálom, hogy helyesen értettem meg az igazságot az 1914-es nemzedékről, még mielőtt Jehova felfedte volna a szervezetének”?

Hogyan bánja meg valaki azt, hogy rájött, az Őrtorony Társulat nem Isten szervezete, és hogy a Vezető Testület nem mindig becsületes? Úgy tűnik, hogy ilyen esetekben a megbánásnak azoktól kell jönnie, akik felelősek voltak a hamis tanításért, és a félrevezető információért. Erre azonban még nem került sor.

A fentiek segíthetnek megérteni, hogy miért nem sietnek Jehova Tanúi elindulni egy olyan úton, melynek végén esetleg meggyőződnének arról, hogy a Társulat nem Isten szervezete, aminek pedig valószínűleg az lenne az eredménye, hogy kiközösítik őket, aminek viszont az lenne a következménye, hogy elveszítenék az összes barátjukat. És ha csak nem állnak készen a családtagjaik is arra, hogy szembenézzenek az igazsággal, valószínűleg velük is el fogják veszíteni bensőséges kapcsolatukat – talán még házastársukat és gyerekeiket is.215

De bármilyen nehéz is itt hagyni ezt a vallást, vannak olyanok, akiknek ez sikerült. Sokan közülük most megpróbálnak másoknak is segíteni, hogy megtudják, amit ők maguk megtudtak, és ebben egy olyan eszközt használnak fel, ami az Őrtorony legszörnyűbb rémálma lett.

214 Amikor egy Tanút azért közösítenek ki, mert nem fogadja el a Társulat egyik tanítását, amelyről a Vezető Testület később felismeri, hogy nem volt igaz, a Tanú akkor is kiközösítve marad. Most azonban már nem azzal vádolják, hogy “nem tart lépést Isten szervezetével”, hanem azzal, hogy “megelőzi Isten szervezetét”. Mindenkinek egészen addig hinnie kell a hamis tanításokban, amíg a Vezető Testület abba nem hagyja a tanításukat. - Lásd az 1980. szeptember 1-jén írott levelüket a 78. oldalon.

215 Menj fel bármelyik keresőoldalra az interneten, és írd be: “Jehova Tanúi”. Sok ex-Tanú megosztotta ott a tapasztalatait. Lásd a 18. fejezetet: “Internet – Az Őrtorony legszörnyűbb rémálma.”

Hogyan bánja meg valaki azt, hogy rájött, az Őrtorony Társulat nem Isten szervezete?

Azoknak, akik a kilépést fontolgatják, szembe kell tudniuk nézni azzal a lehetőséggel, hogy elveszítik azokat a családtagjaikat, akik nem távoznak velük együtt.

Fordította: Eve, Columba

Kapcsolódó írások: Egy elgondolás rabjai (Innen minden eddig lefordított rész elérhető, illetve az egyes részek folyamatosan végiglapozhatóak a cikkek végén található linkek segítségével!)

Egy elgondolás rabjai - 18. fejezet, Az internet – Az Őrtorony legszörnyűbb rémálma

Jehova Tanúi elismerően nyilatkoznak az új édesanya vérátömlesztés elutasítása miatt bekövetkezett haláláról

2015.04.09. 22:30 | Johnny Joker | 53 komment

Számos embert zavarba hoz Jehova Tanúi hozzáállása a vérátömlesztés és más orvosi ellátások témájával kapcsolatban. A tisztánlátás érdekében, Jehova Tanúi nem hisznek a “hitgyógyításban” és szabadon látogathatják az orvosokat, valamint fogadhatnak el gyógyszeres kezelést szükség szerint. Az egyetlen orvosi kezelés azonban, melyet nem fogadhatnak el, a vérátömlesztés, vagy bármely olyan gyógyszer, amely vért tartalmaz. Ez még a vészhelyzeti, életmentő kezelésekre is igaz.

Nemrég megjelent néhány fénykép egy fiatal Tanúról az Instagrammon, aki éppen világra hozta az első gyermekét, és a komplikációk miatt az anyának vérátömlesztésre volt szüksége. Ő ezt elutasította.

Meghalt.

Már az is éppen elég szomorú és nyugtalanító, hogy egy fiatal nő csupán egy vallási parancs miatt eldobja az életét, miközben a karjai között tartja újszülött lányát, a barátai és mások kommentjei az Instagrammon azonban végképp visszataszítóak:

Címkék: vérkérdés

Hite miatt halt meg édesanya és magzata

2015.04.07. 22:14 | Johnny Joker | 80 komment

Tragikus körülmények között halt meg egy 28 éves édesanya és meg nem született gyermeke Ausztráliában – írta a Reuters. Az esetről az ausztrál orvosi szaklapja számolt be nemrég, de az asszony nevét nem hozták nyilvánosságra.

A fiatal édesanya hét hónapos terhes volt, amikor leukémiával diagnosztizálták. Mivel a ráknak egy könnyen gyógyítható fajtája támadta meg a szervezetét, a túlélési esélye 90 százalékos volt – de csak akkor, ha vérátömlesztést kap. Csakhogy a nő a Jehova tanúja felekezet tagja volt, hite pedig szigorúan tiltja a beavatkozást.

20150407prince-of-wales-korhaz-sydney2.jpg

A haláleset Sydneyben, a Prince of Wales kórházban történt

Forrás: Wikimedia Commons

Életveszélyes császármetszés

Orvosai hiába próbálták rábeszélni, nem volt hajlandó alávetni magát a vérátömlesztésnek, ezért – bár sürgősen szükség lett volna rá – gyermekét sem tudták császármetszéssel világra hozni. Félő volt, hogy az édesanya elvérzik a műtét alatt.

„Az orvosok nem merték elvégezni a beavatkozást, mert veszélyeztették volna az édesanya életét” – írta a cikkben a nő egyik kezelőorvosa, Giselle Kidson-Gerber.

Tragikus végkimenetel

A műtétre így nem került sor, az anya vallása miatt pedig továbbra is megtiltotta a vérátömlesztést. A történet azonban tragédiával ért véget: a magzat meghalt az anyaméhben, az édesanyának pedig leálltak a szervei és ő is életét vesztette.

Orvosai szerint mindez elkerülhető lett volna, ha megkapja a vérátömlesztést.

„Mivel a leukémiája majdnem biztosan gyógyítható lett volna, a beavatkozással mind a nő, mind pedig gyermeke életét meg lehetett volna menteni” – írták.

Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20150407-hite-miatt-halt-meg-edesanya-es-magzata.html

Erről a történetről még bővebben is beszámolunk rövidesen...

Címkék: hírek vérkérdés

Egység és konformitás: Miért csak a szekták érik el?

2015.04.05. 08:00 | Johnny Joker | 1 komment

Vajon mi közös dolog lehet Jehova Tanúiban, a Mormon Egyházban, a Moon Egyházban és több más szektában? Mit ajánlanak fel ezek a szervezetek amit még a legjobban működő egyházak sem tudnak felajánlani? Miért nehéz elhagyni ezeket a szervezeteket? A megoldás kulcsa az egységben van.

Ez az egység nem az az egység, amire Pál az 1 Korinthus 1:10-ben gondolt:
„Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképpen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben."

A szekták elég gyakran annak bizonyítására használják ezt az idézetet, hogy bizonyítsák, ők az egyetlen igaz keresztény gyülekezet, mert csak közöttük valósult meg ez az egység. Az új tagoknak bemutatják az egység eme egyedi jeleit amelyről azt mondják, hogy Istennek az áldása a szervezeten. Az új tanítvány természetesen nincs tisztában azzal, hogy sok más egyéb szektás vallási szervezet ugyanezt hozza fel bizonyítékul, hogy az ő szervezetük az egyedül igaz vallás.

A szekták valóban egy olyanfajta egységet alkotnak meg, amely nem érhető el más felekezetekben, de az a kérdés, hogy hogyan érik el ezt az egységet és hogy ez ilyen formában kívánatos-e egyáltalán? Egy másik kérdés, hogy ez vajon ugyanaz az egység, melyről Pál beszélt?

Címkék: bikbak reposts