Hát most ezen nem csodálkozom. Nyílván azok akik képesek a Bibliát meghamsítani nem tudják kiadni még jól sem a 2.0-s Bibliahamisítás revidált kiadását - ekkora az az áldás ami ezen a díszes társaságon van!

Ha csak ez lenne a legnagyobb tévedésük, az még megbocsátható lenne. De a Teremtő szavát meg hamisítani csak azért, hogy a hamis tanításukat bizonyítani tudják, az már Isten káromlás.

Azonnal szerezni kell egyet, mert évek múlva sokat fog érni egy-egy ilyen példány.

A legújabb UVFerdítés túltesz az eddigieken is.

A szurke kard kimetszette az eredeti kéziratból a Seol és Hádesz szavakat,
ezt a sírgodorrel helyettesítette. Ezzel elérve , hogy jehova tanúi,akik csak
ezt a fordítást használják még véletlenul se gondolkodjanak ezen eredeti szavak valós jelentésén.
Egyszeruen csakis a sírgodorig juthatnak el.

Ezek után például a Jób konyvének 28:22-ben a Halál nem a pokollal beszélget a bolcsesség
helyérol, hanem a sírgodor.

Ugyanez a helyzet a héber neʹfes és a görög pszü·khéʹ szót a magyarban "lélek" szóra fordított kifejezéssel.

Nem is leplezik ortornyosék, hogy ezt a lélektagadás dogmájukhoz való igazítás tette szukségessé,

mert: " azt a benyomást keltette, mintha a lélek az ember anyagtalan része lenne. "

w15 12/15 9–13. o.

"
10 A szent szöveg fordítása közben számos szakmai probléma merült fel. Például korábban az angol Új világ fordítás – más angol Bibliákhoz hasonlóan – használta a héber „seol” kifejezést az olyan versekben, mint a Prédikátor 9:10. Ez így szólt: „sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban, ahová mégy.” Sok fordítónak nehézséget okozott, hogy a „seol” szó az olvasóik többségének ismeretlen, ráadásul a szótáraikban sem található meg, és úgy hangzik, mintha egy földrajzi helyről lenne szó. Ezért az a döntés született, hogy a „seol”, illetve a görög „hádesz” szó jelentését úgy teszik érthetővé, hogy a „sír” szóval adják vissza.
11 Néhány nyelven a héber neʹfes és a görög pszü·khéʹ szót a „lélek” szó megfelelőjével fordították, de ez némi zavart okozott, mert azt a benyomást keltette, mintha a lélek az ember anyagtalan része lenne. Azt a téves elképzelést tükrözhette, hogy a lélek valamiféle szellem, és nem maga az ember. Emiatt úgy döntöttek, hogy a „lélek” szót aszövegkörnyezetnek megfelelően adják vissza, azokkal a jelentésekkel összhangban, amelyek A Szentírás új világ fordítása jegyzetekkel című angol nyelvű kiadás függelékeiben már szerepeltek. Tehát a fő szempont az volt, hogy a szöveg első olvasásra is érthető legyen, ezért gyakran lábjegyzetben szerepelnek más hasznos fordítási lehetőségek.